A vizek mezõgazdasági eredetû szennyezéssel szembeni védelmérõl szóló nemzeti szabályozás és annak változásai

Agro Napló
Az állattartók részérõl jelentkezõ általános problémák feloldása érdekében a kormány vállalta az állattartók versenyképességének javítását, amelynek egyik eleme, hogy enyhíti az állattartókat érintõ, az EU-ban alkalmazottnál szigorúbb környezetvédelmi és trágyakezelési szabályokat.

Ennek érdekében az EU Nitrátdirektíva végrehajtásával kapcsolatos új szabályozás a KVVM és az FVM közötti egyeztetések eredményeképpen elkészült, a vizek mezőgazdasági eredetû nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 49/2001. (IV.3.) kormányrendelet módosítása, illetve a helyébe lépő 27/2006. (II.7.) kormányrendelet, amely az állattartók számára könnyítéseket tartalmaz. A rendelet célja, az újonnan átdolgozott nitrátérzékeny területeken a vizek (felszíni és felszín alatti) mezőgazdasági eredetû nitrátszennyezéssel szembeni védelme. Kötelező előírásokat tartalmaz módosult teljesítési határidőkkel az állattartó telepek trágyatárolására/kezelésére, rögzíti a mezőgazdasági tevékenységet folytatók helyes mezőgazdasági gyakorlatának – elsősorban a trágyázás – részletes szabályait. Az új szabályozás a trágyatárolók megépítésére új határidőket ír elő, mely szerint a karsztos területeken, illetve üzemelő és távlati ivóvízbázis, ásvány- és gyógyvíz hasznosítást szolgáló vízkivételek védőterületein jelenleg üzemelő vagy engedéllyel rendelkező állattartó telepek hígtrágya tárolóinak kialakítására vonatkozó 2005. december 31. határidő megszûnik és kitolódik 2009. október 31-re. Az előbbiekben felsorolt nitrátérzékeny területeken kívüli érzékeny területeken már üzemelő vagy engedéllyel rendelkező állattartó telepek hígtrágya tárolóinak, valamint a karsztos területeken, illetve üzemelő és távlati ivóvízbázis, ásvány- és gyógyvíz hasznosítást szolgáló vízkivételek védőterületein jelenleg üzemelő vagy engedéllyel rendelkező állattartó telepek istállótrágya tárolóinak kialakítására vonatkozó 2010. január 1-jei határidő kitolódik 2013. január 1-ig. Az előbbiekben felsorolt különösen érzékeny területeken kívüli érzékeny területeken üzemelő vagy engedéllyel rendelkező állattartó telepek istállótrágya tárolóinak a rendeletben megfogalmazott követelmények teljesítésére vonatkozó határidő (2014. január 1.) változatlan marad. Figyelemmel az előbbiekre az almos technológiával üzemelő telepek esetén az első határidő a szigetelt trágyatároló megépítésére 2013. január 1. Az egységes környezethasználati engedélyezési eljáráshoz kötött (314/2005. (XII.25.) kormányrendelet) állattartó telepek (40000 db baromfi férőhely felett, 2000 db 30 kg feletti sertés férőhely vagy 750 db koca férőhely felett) esetén szigetelt trágyatárolót kell kialakítani 2007. október 31-ig, nitrátérzékeny területeken szigetelt és megfelelő tároló-kapacitású trágyatárolót kell kialakítani 2007. október 31-ig. A fenti méret alatti állattartó telepek esetén nem nitrátérzékeny területen a 219/2004. (VII.21.) kormányrendeletben meghatározott 2007. október 31. helyett, valamennyi hígtrágya tárlónak szigeteltnek kell lenni 2014. január 1-ig, továbbá valamennyi istállótrágya tárolót szigeteléssel kell ellátni 2015. december 22-ig. A jogszabály előírásainak nem megfelelő és már üzemelő vagy engedéllyel rendelkező állattartó telepek trágyatároló mûtárgyait a fenti határidők lejárta után egy évvel fel kell számolni.

Az új kormányrendelet megváltoztatta továbbá a nitrátérzékeny települések listáját is, melynek következtében az 1519 települést nevesítő lista, mely összességében 4,321 millió hektár nagyságú területet foglalt magába, 260 db településsel bővült (1. ábra), így az ország nitrátérzékeny mezőgazdasági területek köre 16,5%-kal, míg az ország területi érintettsége 15%-kal 4,972 millió hektár nagyságúra növekedett a korábbi 49/2001. (IV.3.) kormányrendeletben szereplő szabályozáshoz képest (2. ábra).











Annak érdekében, hogy a nitrátérzékeny területekre meghatározott kötelezettségek csak a ténylegesen érzékeny területeket érintsék, szükségesnek ítéltetett ezen területek a MePAR (Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer) rendszer tematikus fedvényeként a fizikai blokkok szintjén, blokkazonosítók szerinti meghatározása. A MePAR blokkok szintjén történő lehatárolással a nitrátérzékeny területek nagyságában a jelenleg hatályos mezőgazdasági területhez viszonyítva 29%-os, míg az országos teljes területének tekintetében 27%-os területcsökkenés várható (3. ábra), melynek végleges nagysága 3,790 millió hektárra várható.








 A nitrátérzékeny területek blokk szintû lehatárolásának munkái megkezdődtek, ma még tervezési szinten állnak, elkészülését és elfogadását követően FVM-KvVM együttes miniszteri rendeletben teszik majd közzé. A rendelet mellékletében majdan közzétett blokkazonosítók nem fognak kiterjedni a belterületekre, valamint a bányatavakra, továbbá a bányatavak 300 méteres parti sávjaira.

Fentiekkel párhuzamosan folyik a vizek mezőgazdasági eredetû szennyezéssel szembeni védelméről szóló 49/2001. (IV.3.) kormányrendelet 1. számú mellékletét képező „Helyes Mezőgazdasági Gyakorlat” szabályrendszerének felülvizsgálata, mely szükséges azért, mivel az Európai Unió Nitrát Bizottsága áttekintette a 2004. évben csatlakozott új tagállamok nemzeti szabályozását a vizek mezőgazdasági eredetû nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 91/676/EGK Tanácsi Irányelvben (Nitrátdirektíva) foglaltak érvényesítése érdekében. Előbbiekre tekintettel szükségessé vált egyes pontok átdolgozása, részletezése, konkretizálása, azaz meghatározás alatt állnak a szervestrágya típusok állatfajtól függő mennyiségi és minőségi paraméterei, valamint az ehhez igazított trágyatároló mûtárgyak kritériumrendszerének minimális elvárásai. Fontos szempontként szerepel továbbá a tervezetben az adatszolgáltatásra kötelezettek körének pontosítása; az adatszolgáltatási időszak harmonizációja más adatszolgáltatásokkal; az egyes vidékfejlesztési támogatásban résztvevők, illetve a nitrátérzékeny területen gazdálkodók és állattartók nyilvántartási kötelezettségének harmonizációja, a többszöri adatszolgáltatás elkerülése; a hígtrágya és istállótrágya tárolók kapacitásának korrigálása; a legeltetéses állattartás esetén történő trágyatároló kapacitásának meghatározása; trágyatároló építésének mentessége; a trágyatárolók határidőre történő kiürítése; ideiglenes táblaszéli trágyakazal, trágyaszarvas létesítése; éves szinten szerves trágyával és egyéb nitrogénforrással kijuttatott nitrogén mennyisége; mûtrágya, szervestrágya kijuttatásának tilalmi időszaka; a trágyázás során betartandó védőtávolságok módosítása; a szervestrágya típusok állatfajtól függő mennyiségi és minőségi paramétereinek meghatározása.

Jelenleg a hatályos szabályozás szerint a vizek mezőgazdasági eredetû nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló

27/2006. (II.7.) kormányrendelet 9. §-ának értelmében a nitrátérzékeny területen mezőgazdasági tevékenységet folytatónak adatszolgáltatást megalapozó, folyamatos nyilvántartást kell vezetnie, az adatszolgáltatási kötelezettségét a 49/2001.

(IV.3) kormányrendelet 3. számú melléklete szerinti adatlap kitöltésével kell teljesíteni és a 2006. évre vonatkozó adatokat 2007. február 28-ig a területileg illetékes talajvédelmi hatósághoz változatlanul be kell küldeni. Az adatlapok a korábbi évek gyakorlatához hasonlóan bármelyik megyei talajvédelmi hatóságtól beszerezhetőek, valamint a Növény- és Talajvédelmi Szolgálat www.ontsz.hu, illetve a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium www.fvm.hu internetes címről letölthetőek. Az adatszolgáltatás megtörténtét és helyességét és az azt megalapozó nyilvántartást a talajvédelmi hatóság ellenőrzi. A helyes mezőgazdasági gyakorlatban foglalt előírások végrehajtását, megtartását a vizek nitrát szennyezésének veszélyével járó tevékenységek esetében az állattartó telepen a környezetvédelmi felügyelőség, termőföldön a talajvédelmi hatóság ellenőrzi. Az előírásokat megsértő tevékenység a kötelezettségszegés és az előidézett veszély súlyától függően határozatban felfüggeszthető, korlátozható, megtiltható. A mezőgazdasági tevékenység folytatója az előírások nem vagy nem megfelelő teljesítése esetén nitrátszennyezési bírságot köteles fizetni, melynek mértéke a mulasztás, illetve az előírások megszegésének mértékétől függően 50000–500000 forint közötti összeg lehet. A talajvédelmi hatóság a kötelező adatszolgáltatás és nyilvántartás esetének hiányában 10000–100000 forint közötti mértékû nitrát-adatszolgáltatási bírság megfizetésére kötelezheti a mezőgazdasági tevékenységet folytatót.

A cikk szerzője: Bialkó Tibor

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
Ikervélemény – afrikai sertéspestis

Ikervélemény – afrikai sertéspestis

Világszerte igen nagy gondokat okoz az afrikai sertéspestis (ASP), mert ennek a fertőző betegségnek a nyomán nemcsak állategészségügyi, hanem gazdaság...

Kis ágazat, de nagy érték

Kis ágazat, de nagy érték

A NAIK Állattenyésztési, Takarmányozási és Húsipari Kutatóintézetében tudományos konferenciát tartottak a juh- és kecskeágazat helyzetéről és jövőbeni...

CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Új rendezvény a fenntarthatósági követelményeről és innovációs lehetőségekről!
AgroFood 2024
Országos jelentőségű rendezvény az élelmiszeripari vállalkozások számára!
Vállalati Energiamenedzsment 2024
Tudatos vállalati energiamenedzsment a hazai cégeknek!
Agrárium 2024
Jön a tavasz kiemelkedő agráripari konferenciája!
EZT OLVASTAD MÁR?
AgroNapló  |  2024. május 10. 11:02