A talajok kimerülése és a fokozódó ökológiai problémák miatt egyre sürgetőbbé válik a hagyományos szántás elhagyása.
Az éghajlatváltozás egyre súlyosabb kihívások elé állítja a hazai vízgazdálkodást.
Magyar kutatók egy új eljárással a konyhai hulladéknak számító tojáshéjból állítanak elő modern csontpótló anyagot.
Az EU legnagyobb exportpiaca a zsírok és olajok kereskedelmében az Egyesült Államok volt, míg az import legnagyobb része Ukrajnából érkezett.
Számos gazdaság ma már csak különböző támogatások és külső források segítségével képes fenntartani a működését.
A „Szedd magad” akciók esetében a termelők előzetesen 1000-1500 forintos kilogrammonkénti árakkal számolnak a szamócánál.
Ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok között létrejött szabadkereskedelmi megállapodás kereskedelmi része.
A cél egy olyan rendszer felállítása, amely gyors és gyakorlati segítséget tud nyújtani a gazdálkodóknak a termelési és piaci döntések meghozatalában.
Egyre inkább átalakulnak a fiatalok borfogyasztási szokásai, és erre a szakmának is reagálnia kell.
Újra kell gondolnia a magyar gazdáknak a tápanyag-utánpótlást és ennek lehetséges módszereit.
Az új agrárminiszter szerint hosszú távú agrárstratégia és azonnali szemléletváltás kell itthon.
A kutatók szerint az egykori folyómedrek segíthetnek az Alföld kiszáradásának megállításában.
Vajon kiválthatják a digitalizáció és az automatizáció az emberi munkaerőt a mezőgazdaságban?
Egyre több bizonyíték igazolja, hogy az ultrafeldolgozott élelmiszerek rendszeres fogyasztása a depresszió kockázatát is jelentősen növeli.
Súlyos válság fenyegeti a hazai juhágazatot a krónikus munkaerőhiány, valamint a gyapjúpiac összeomlása miatt.
Átalakítják az állami erdőgazdálkodást, hogy a profit helyett végre az ökológiai szemlélet legyen az irányadó.
A tagállami szakértőkből álló bizottság egyhangúlag döntött a komoly szigorításról.
Több mint egymillió hektáron, mintegy 18 ezer magyar gazda alkalmazza már sikerrel a mikrobiológiai talajoltást és a tarlóbontást.
Bár a svájci mezőgazdaság az ország GDP-jének kevesebb mint egy százalékát adja, kulcsszerepet játszik a hazai élelmiszer-ellátásban megőrzésében.
Az elmúlt hetekben tapasztalt jelentős erősödés komoly nehézséget okoz a magyar agrárexportőröknek.
A klímaváltozás drámaian átrajzolja a magyar szőlő- és gyümölcstermesztés jövőjét.
A politikus a parlamenti meghallgatásán hangsúlyozta, hogy a vidékpolitika nem korlátozódhat kizárólag az agrárium támogatására.
A hazai agrárium több évtizedes lemaradását és a vidék elnéptelenedését egy átfogó, fenntartható és tudásalapú stratégiával fordítaná meg az újonnan bemutatott agrárprogram.
A tudatos vízpótlás ma már a modern konyhakerti termesztés egyik legfontosabb eleme.
A KSH adatai szerint a magyar baromfihúsexport is jelentősen bővült, a kivitel 35 százalékkal közel 70 ezer tonnára nőtt, miközben az import 27 százalékkal visszaesett.
A magyar szőlőtermesztés jelenlegi legnagyobb ellensége nem az időjárás, hanem egy apró rovar által terjesztett betegség.
Az Amerikai Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériuma (USDA) a júniusi jelentésében tovább rontotta az idei terméskilátásait.
Sajnos a 2026-os évben még a tavalyinál is 20-30 százalékkal gyengébb meggytermés várható hazánkban.
Miközben a Tej Világnapján a tej táplálkozási és társadalmi jelentőségét hangsúlyoztuk, a hazai szektor mára az elmúlt évek egyik legsúlyosabb válsághelyzetébe került.
Intelligens öntözőrendszerrel vette fel a harcot a klímaváltozás és a tömegturizmus okozta vízhiánnyal Szantori szigete.
