Mislyenácz Péter kertészmérnök 16 éve foglalkozik kertészettel Baranya vármegyében. Az Agrárszektornak arról beszélt, hogy párjával igyekeznek minél kevesebb külső munkaerőre támaszkodva működtetni gazdaságukat. Jelenleg ketten végzik a munkát, és ahol csak lehet, gépekkel könnyítik meg a feladatokat. A sorközművelés, a vetés és az ültetés gépesítésére jelentős összegeket fordítanak, mert korábban nem jártak sikerrel a külső dolgozók alkalmazásával.

"Még talán találni is munkaerőt nagy nehézségek árán, de aki ténylegesen ért hozzá és akarja csinálni, olyat végképp nem" – fogalmazott a szakember.

Tapasztalatai szerint más gazdaságokban sem jobb a helyzet. Előfordul, hogy egy termelő az év elején még több alkalmazottal tervez, nyárra azonban csak egyetlen dolgozója marad. Mislyenácz Péter a saját gazdaságuk jelenlegi munkaterhelését sem tartja hosszú távon fenntarthatónak.

Vállalkozásuk eredetileg faiskolaként indult Cserkúton, majd 2020 után zöldségtermesztésbe is kezdtek Pécs határában. A két terület mindössze öt kilométerre fekszik egymástól. A faiskolában kizárólag konténeres növényeket nevelnek, a zöldségtermesztésben pedig a változatos kínálatra építenek. Nyáron legalább húszféle zöldséget termesztenek, télen pedig gyökérzöldségekkel és csicsókával is megjelennek a piacon.

A sokféleség az értékesítés kockázatát is mérsékli, így kisebb az esélye annak, hogy egyetlen terményből egyszerre túl nagy, nehezen eladható mennyiség keletkezzen. A veszteségeket azonban így sem tudják mindig elkerülni. Volt például, hogy öt mázsa cékla maradt eladatlanul, amelynek egy részét komposztálták, a többit pedig állattartóknak adták át.

Terményeik jelentős részét közvetlenül a vásárlóknak adják el termelői piacokon és egy pécsi kosárközösségen keresztül. Kipróbálták a nagybani értékesítést is, de az ott elérhető árak mellett ez a megoldás nem érte meg számukra.

A közvetlen értékesítés előnye a személyes kapcsolat, hiszen a rendszeresen piacra járó vevőknek fontos, hogy ismerjék a termelőt és megbízzanak benne. Mislyenácz Péter ugyanakkor úgy látja, hogy Pécs méretéhez képest kevesen látogatják a piacokat, ahol hétről hétre jórészt ugyanazokkal az arcokkal találkoznak. A helyi élelmiszerek iránti érdeklődés ezért önmagában még nem jelent biztos megélhetést.

Az aszály szintén komoly kihívást jelent, bár saját zöldségtermesztésükben az öntözőrendszer folyamatos fejlesztésével sikerült elkerülni a jelentősebb fennakadásokat. A növények vízellátását a teljes szezonban biztosítani tudták, a faiskolában viszont a kút korlátozott kapacitása miatt adódtak öntözési nehézségek.

A környékbeli gazdaságokban ennél súlyosabb következményei is voltak a vízhiánynak. Több helyen elmaradtak a másodvetések, máshol romlott a termények minősége a vízhiány miatt. Olyan termelő is akadt, akinek teljesen kiszáradt a kútja, vagy egyéb okból szűnt meg a vízvételi lehetősége.

A termelés nehézségei és a szerény kereseti lehetőségek az utánpótlást is veszélyeztetik. A 46 éves kertészmérnök elmondása szerint a termelői piacokon már ő is a fiatalabb gazdák közé tartozik. Saját korosztályában is alig lát olyan termelőt, akinek a munkáját a következő nemzedék folytatná.

Úgy véli, a mezőgazdaság rengeteg munkát és alapos felkészültséget követel, miközben más ágazatokban kisebb erőfeszítéssel is jobb jövedelmet lehet elérni. Bár a vásárlók lelkesedése biztató, ez önmagában még nem javítja a gazdaságok jövedelmezőségét, így tapasztalatai szerint a termelők száma tovább fogyatkozik.