Varga István, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács alelnöke rámutatott, hogy a jelenlegi aszályt nem lehet kizárólag az idei nyár szárazságával magyarázni. A gazdák az elmúlt tíz évben szinte minden szezont jelentős, mintegy 150 milliméteres csapadékhiánnyal kezdték meg. Mivel a téli hónapokban sokszor alig van csapadék, a talajok vízkészlete kritikusan lecsökkent. A növények megfelelő fejlődéséhez elengedhetetlen lenne a tavaszi nedvesség, ám ennek hiányában sok területen már maga a kiszáradt talaj jelenti a legnagyobb korlátot a termelésben.

A vízhiány nem csupán a mennyiséget, hanem a zöldségek minőségét is rontja. A szakember szerint a hőség és a szárazság olyan élettani problémákat okoz a növényeknél, mint a kalciumhiány, a gyökérzöldségek torzulása vagy a fejlődés drasztikus lelassulása. Bár a szabadföldi termesztés ma már elképzelhetetlen öntözés nélkül, az extrém időjárás ennek is határt szab. A 35–40 fokos nappali hőségben a hagyományos öntözés hatalmas károkat okozhat és csupán kidobott pénz, így a termelőknek át kellett állniuk az éjszakai vagy kora reggeli öntözésre. Ugyanakkor még a legmodernebb csepegtető öntözőrendszerekkel rendelkező gazdaságok sem tudják garantálni a megszokott minőséget.

A szabadföldi kertészeteknél idén kultúrától függően 20–30, de esetenként az 50 százalékot is meghaladó terméskieséssel kell számolni. A helyzetet súlyosbítja, hogy a szárazság nemcsak hazánkat, hanem Európa más kulcsfontosságú zöldségtermelő régióit is sújtja. Németországban a sárgarépa jelentős része elpusztult, de Ausztriában és más nyugat-európai országokban is komoly károkat szenvedett a burgonya- és vöröshagymatermés. Mivel a kontinensen egyszerre csökken a kínálat, az importlehetőségek is beszűkülnek, ami összességében az átlagosnál negyedével-harmadával kevesebb árut és időszakos ellátási zavarokat eredményezhet a piacon.

Ezzel párhuzamosan a termelők gazdasági helyzete is egyre nehezebb. A 2022–2023-as inflációs hullám alapjaiban változtatta meg a vásárlási szokásokat; a fogyasztók sokkal óvatosabban költenek, a visszafogott kereslet pedig megakadályozza, hogy a gazdák a növekvő költségeiket maradéktalanul érvényesítsék az árakban. Varga István hangsúlyozta, hogy a hazai zöldségtermesztők többsége ma már nem a nyereségért, hanem a puszta fennmaradásért küzd. A jövőben elkerülhetetlen lesz a technológiák teljes átalakítása, valamint a talaj vízkészletének megőrzésére fókuszáló művelési módok bevezetése. Az ágazat olyan kritikus korszakba lépett, amelyre az elmúlt évtizedekben nem volt példa, és alkalmazkodás nélkül a kieső magyar termést már a külföldi piacokról sem lehet majd pótolni.