Demeter Zoltán, a K&H Bank agrárüzletágának vezetője szerint 2026 az agrárium kríziséve, hiszen szinte minden ágazat komoly nehézségekkel szembesül. A történelmi aszály mellett a kedvezőtlen felvásárlási árak is sújtják a gazdálkodókat. A hazai kukoricatermés a szakember becslése alapján mindössze 1,5 millió tonna körül alakulhat, ami a 2022-es mennyiségnek nagyjából a fele. A tej és a sertés felvásárlási ára eközben már mintegy egy éve nem fedezi a termelési költségeket.

A gazdálkodók hangulatát mérő bizalmi index 2025 végén még kedvezőbb képet mutatott, az aszály beköszöntével azonban jelentősen romlott. Ez a beruházási döntésekben és a hitelfelvételi kedvben is megmutatkozik. Demeter Zoltán elmondása szerint 2024 óta nem nőtt a mezőgazdasági hitelállomány, ami az inflációt figyelembe véve reálértéken csökkenést jelent. A termelők egyre inkább kivárnak, szűkülő pénzügyi mozgásterük pedig a fejlesztéseket is hátráltatja.

A támogatások körüli bizonytalanság tovább nehezíti a tervezést. A szakember rámutatott: az ATK-pályázatokhoz kapcsolódóan még mintegy 200 milliárd forintnyi támogatási igény elbírálása van hátra. Úgy látja, ezekről a jelenlegi helyzetben már nem születik döntés.

Demeter Zoltán a költségek szigorú ellenőrzését és a pénzügyek pontos tervezését tartja a legfontosabbnak. Ugyanakkor azoknak a gazdálkodóknak, akik már elnyerték a forrásokat, szerinte érdemes megvalósítaniuk a beruházásaikat. A hatékonyság javítása ugyanis a későbbi versenyképesség alapfeltétele, ehhez azonban elengedhetetlen a stabil finanszírozási háttér.

A 2026–2027-es gazdasági év kukoricapiaci kilátásairól Nyárs Levente, a K&H Bank Agrárfejlesztési Főosztályának szenior elemzője beszélt. Elmondása szerint globálisan kedvező termésátlagok várhatók, és az Egyesült Államok is növelte kibocsátását. Ezzel szemben az Európai Unió kukoricatermése mindössze 47 millió tonnára csökkenhet. A legnagyobb kiesés Franciaországban jelentkezett, így az európai hiányt részben amerikai és dél-amerikai importból pótolják.

A piacon emiatt ellentétes árhatások érvényesülnek. A tengerentúli bőséges kínálat lefelé nyomja az árakat, az európai terméskiesés viszont drágulást indokolna. Magyarországon különösen kedvezőtlen a helyzet, a kukoricahozam az elemző szerint 49 százalékkal marad el az ötéves átlagtól. A szűkös termés mellett az emelkedő szállítási költségek is rontják az ellátás biztonságát és befolyásolják az árakat.

Nyárs Levente az időjárási kockázatok között az El Niño jelenséget is megemlítette. Az általa ismertetett kutatások szerint ennek hatása akár 2027-ig is elhúzódhat, ami Európában szokatlanul enyhe teleket eredményezhet.

Az állattenyésztésben a sertés- és tejpiaci áresés okoz komoly gondot. A spanyol és német kínálat bővülése tovább fokozta a piaci nyomást. Az elemző kiemelte: 2026 júniusában és júliusában a spanyol szereplők a kínai értékesítés visszaesését követően átszervezték exportjukat, és jelentősen megnövelték magyarországi eladásaikat.

A tej értékesítési ára már 2025 harmadik negyedévében lejtmenetbe kezdett. A tejtermelők kiadásait növelte, hogy az aszály a tömegtakarmányok hozamát is súlyosan visszavetette, emiatt a takarmányozás jóval költségesebbé és nehézkesebbé vált. Nyárs Levente szerint az exportra termelők forintban számított bevétele az euró-forint árfolyam elmozdulása miatt is elmarad az előző évitől.

A hazai tejágazatnak mindemellett az olcsóbb importtermékekkel is meg kell küzdenie. A szakember példaként említette, hogy egy Németországból behozott sajt gyakran kedvezőbb áron kerülhet a hazai boltok polcaira, mint a magyar termék.

Nyárs Levente várakozásai szerint 2027 első negyedévében indulhat meg az árak lassú emelkedése. A kilábalás ütemét ugyanakkor továbbra is bizonytalanná teszi az időjárás és a piaci kereslet alakulása, miközben a gazdaságok lehetőségeit a szűkös finanszírozás és a magas költségszint korlátozza.