Egy izraeli cég, a ProFuse Technology, új laborhús-előállítási módszert fejlesztett ki - írja az AgFunder News. A cég eddig alapvetően más cégeknek állított elő műhős-előállításhoz szükséges termékeket, méghozzá a tenyésztési adalékszerét, ami segít a sejteknek nagyobb arányban és gyorsabban növekedni a laboratóriumi húsok előállításához fejlesztette ki. A mostani fejlesztésük egy újfajta, levédett sejtkultúra, ami gyorsabb, olcsóbb és könnyebb műhús-előállítás alapja lehet a cég szerint. A cég vezérigazgatója, Nevo Michrowksi elmondta a portálnak, hogy mind a sejtproliferáció, mind a sejtdifferenciálódás szakaszában nagyobb a hatékonysága a sejteknek, amit génszerkesztés nélkül kultiváltak.
Halhatatlan sejtekből akármennyi labor-marhahús növelhető
A cég beszámolója szerint, az egésznek az az alapja, hogy sikerült egy spontán mutációval örökéletűvé vált sejtkultúrát azonosítsanak. Ezek myoblaszt sejtek, amik az izomrostok előfutárai. A a PROFUSE-B8 névre keresztelt myoblaszt sejttörzs pedig gyakorlatilag végtelenül képes osztódni. A mintáik már több, mint egy évesek, és továbbra is stabilak, nagyon sok osztódás és mintavétel után. A vezérigazgató elmondta, hogy ez azért egyedi, mert más cégek általában génszerkesztés útján képesek csak elérni, hogy az izomrostok előfutárai stabilak maradjanak. Ez azonban a későbbiekben mindig problémához vezet.
A myoblaszt sejtek az izmok kifejlődése, a myogenezis alatt az állati embrióban többmagvas rostokká fúzionálnak. Így alakulnak ki az izomrostok. A sejtek először sokasodnak (proliferáció), majd funkcionálisan elkezdenek szétválni (differnciálódás). Nevo Michrowksi elmondása alapján ez a második stádium a laborban az, amikor a GMO visszaüt, a genetikailag módosított sejteknek ugyanis mindig meggyűlik valahogy a gondja a differenciálódással, amikor izomrostokká kéne növekedjenek a petri-csészében.
Itt jön be a cég sejtkultúrája. A ProFuse Technology elmondása szerint, a PROFUSE-B8 olyan myoblaszt sejtkultúra, ami spontán mutációval örökéletűvé vált. Ehhez mesterségesen válogatták ki a sok osztódáson átesett sejtek közül a legellenállóbbakat, megtalálva a túléléshez legjobban alkalmazkodottakat. A sejtvonal populációja kevesebb, mint egy nap alatt képes megduplázódni. Ez eltér a GMO-val stabilizált sejtvonalaktól. Dr. Tamar Eigler-Hirsh társalapító elmondta, hogy más cégek általában elsődleges sejtekre fókuszálnak, amik már nem tudnak végtelenül osztódni, a hatásfokuk alacsonyabb, és egy idő után a minta már használhatatlanná válik, így időről időre új állati mintát kell venni. A cégük által kifejlesztett myoblaszt sejtek azonban, különösen a saját tenyészadalékukban nevelve, nem csak stabilan növekednek, hanem magasabb is a hatásfoka az izomrostok kialakulásának.
Brit különlegesség, laborhúsból
A laborban nevelt húsok elfogadottsága változó, mindenesetre van, aki mellette tör lándzsát, különösen a cégek, amik a kifejlesztésére szakosodtak, és amik a fenntarthatósági aspektusát igyekeznek kidomborítani. A Protein Production portál nemrég számolt be róla, hogy egy brit cég, az Ivy Farm Technologies, január végén egy, a hústermelés jövőjéről szóló nyilvános panelre megelepő húzással készült: A britek egyik kedvenc tojásos ételét, scotch egg-et (skót tojást) hoztak magukkal, amit laborban nevelt hússal készítettek el. Ez nagyjából olyan kulináris élmény, mintha magyar nézőket műhúsos Stefánia-vagdalttal kínálnák, a scotch egg ugyanis egyfajta húsos bundába sütött, lágy közepű főtt tojás, ami hatalmas favorit a britek között.
Ráadásul maga a Fortnum & Mason, a scotch egg állítólagos feltalálója segédkezett az elkészítésben. Az étel maga legalább háromszáz éves. Ha az 1707-ben alapított, londoni székhelyű, Piccadily-úton található kereskedőház történetének hinni lehet, egészen pontosan 1738-ban ők maguk találták fel a scotch egg-et, hogy a Piccadily-n keresztülhaladó utazóknak gyors és praktikus eledelt tudjanak felszolgálni. Ez az eredettörténet vagy igaz, vagy nem, mindenesetre a cég az évtizedek alatt különböző válságok vagy éppen a második világháború okozta hiányok miatt többször változtatott már a scotch egg receptjén, és most először készítették el a legendás fogást műhúsból.
Hogy mennyire lesz sikeres a jövőben a műhúst használó angol konyha, az kérdéses, most csak egyszeri, bemutató céllal működött együtt a Fortnum & Mason a laborhúst gyártó Ivy Farm Technologies-zel, a műhúsos skót tojás az ipari mezőgazdaság környezeti hatásaira figyelmet felhívni kívánó koprodukció volt. A műhúst előállító cég ugyanis, saját elmondásuk szerint, 92 százalékkal kevesebb károsanyagot bocsát ki a termelés alatt, mint a hagyományosan előállított húsipar, a földigénye 90 százalékkal kisebb, és 66 százalékkal kevesebb vizet is használnak.
Itthon nem fogadjuk osztatlan örömmel a műhúst
Hogy mikor fogunk műhúsból fasírozottat sütni, vagy hogy mennyire gazdaságos itthon műhúst enni, az nagyjából elméleti kérdés egyelőre, ugyanis ahogy Raskó György közgazdász lapunknak nemrég elmondta, egyelőre nagyon magas a termelői ára az állagban leginkább darálthúshoz hasonlító műhúsnak, bár a technológia fejlődésével ez gyorsan csökken. 2018-ban még ezer dollár (ma kb. 362 ezer forint) volt a kilónkénti ára, ez tavaly már csak 180 dollár volt (65 ezer forint). Ez viszont még mindig „háromszor annyiba kerül, mint a legjobb steak,” fűzte hozzá a közgazdász.
Tényleg laborhúst fogunk enni tíz év múlva?
Mindenesetre, a műhúst előállító iparág egyéb gondokba is ütkozhet hamarosan. Az utóbbi időben ugyanis Európában több kormány is elkezdte felemelni a hangját a műhúsokkal szemben. Mint arról a múlt héten beszámoltunk, nemrég Nagy István agrárminiszter Ettore Prandinivel, a Coldiretti olasz termelői szervezet elnökével egyeztetett, miután az olaszok példáját követve a magyar kormány is fontolgatja a szintetikus húsok betiltását.
Arról pedig az Agrárminisztérium nemrég számolt be, hogy Nagy István miniszternek Sztella Kiriakídiszel, az Európai Bizottság egészségügyi és élelmiszerbiztonsági biztosával való egyeztetése során is előkerült, hogy a műhús kérdése a közelgő magyar EU tanácsi elnökség egyik napirendi pontja lesz, többek közt az élelmiszerparzarlás és állatjóléti témák mellett.
