Az Országgyűlés előtt lévő törvényjavaslat szerint laboratóriumi húsnak minősül minden olyan termék, amelyet állati sejtekből vagy szövetből, mesterséges körülmények között, az élő szervezeten kívül állítanak elő. A technológia lényege, hogy élő állatok levágása nélkül, laboratóriumi körülmények között tenyésztenek hússzerű terméket. A folyamat során az állatból vett sejteket tápoldatban szaporítják, ahol azok osztódnak és izomszövetté fejlődnek.
Fontos kijelentést tett Nagy István az itthon kapható élelmiszerekről
A törvényjavaslat előterjesztői szerint a hagyományos élelmiszer-termelés pozitív hatással van a mezőgazdaságra és a vidéki életmódra. Hangsúlyozzák, hogy az étkezés alapját természetes alapanyagokból készült élelmiszerek kell hogy képezzék, mivel az új technológiák potenciális veszélyeket rejthetnek.
A jogszabály megszegése esetén az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv szankcionálhat. A kormány rendeletben jelöli majd ki azt a hatóságot, amely a törvény betartását ellenőrzi. Míg Magyarország a tiltás mellett döntött, a nemzetközi szabályozás változatos képet mutat. Szingapúr 2020-ban elsőként engedélyezte a laboratóriumban tenyésztett csirkehús értékesítését, az Egyesült Államokban pedig 2023-ban két vállalat is engedélyt kapott műhústermékek forgalmazására.
Már nálunk is ott vannak a rovarok az élelmiszerekben: jó, ha tudod, mit veszel
Az Európai Unióban jelenleg nincs egységes szabályozás, a laboratóriumi húst az új élelmiszerek kategóriájába sorolják, amelyek forgalmazása előzetes engedélyhez kötött.
A technológia megítélése világszerte megosztó: támogatói szerint segíthet a környezeti terhelés csökkentésében és az állatjóléti problémák enyhítésében, míg ellenzői – köztük a magyar jogalkotók – a természetesség és a hagyományos mezőgazdaság mellett érvelnek. A műhús betiltásáról szóló törvény a kihirdetését követő napon lép életbe.
