A legjelentősebb szántóföldi kapásnövényeinkben, a napraforgóban és kukoricában a talajlakó kártevők érzékeny károkat okoznak. A pattanóbogarak lárvái, a cserebogár pajorok és a vetési bagolylepke lárvái közül a legnagyobb veszélyt a drótférgek jelentik.
2019-ben sem lesz egyszerű dolguk a hazai kukorica- és napraforgó-termesztőknek. Az Európai Bizottság döntése alapján 2018. december 19-től kizárólag zárt termesztő berendezésben lehet felhasználni a házi méhekre és egyéb beporzó szervezetekre kockázatosnak ítélt három neonikotinoid hatóanyagot – imidakloprid, klotianidin, tiametoxam – tartalmazó növényvédő szereket.
Válaszoljon 2018. augusztus 6-ig a TALAJEGYETEM sorozatunk júliusi kérdéseire, és nyerje meg az Agrova Kft. által felajánlott Phylazonit Tarlóbontó baktériumtrágyát.
Válaszoljon 2018. július 5-ig a TALAJEGYETEM sorozatunk júniusi kérdéseire, és nyerje meg az AGROAIM Kft. által felajánlott rovarcsapdát.
A talajlakó kártevõk, (drótférgek, cserebogár-pajorok, mocskos-pajorok) szántóföldi és kertészeti kultúrákat egyaránt veszélyeztetnek. A drótférgek a közismert pattanóbogarak lárvái, melyek akár 30 mm hosszú, megnyúlt, hengeres testû lárvák, melyek a kelést követõen 3-4 évig is a talajban fejlõdnek.
A talajlakó kártevõk több növényen károsítanak, és több évig fertõzhetik a területet. A vetések elõtt a talaj alapos elõkészítése, a talajfertõtlenítés fontos feladata a szántóföldön gazdálkodónak. Ha több évig elhagyjuk ezeket a munkákat, a talajban élõ károsítók felszaporodására számíthatunk.
Talaj: a földkéreg legfölső, termékeny része, tudományosabban: háromfázisú, polidiszperz rendszer. A száraz definícióknál azonban jóval több: a mezőgazdasági termelés alapja, meghatározó tényezője, a növények és a bennük élő állatok élettere, nemzeti vagyon és erőforrás, valamint ahogy Stefanovits Pál írta: „a talajon nemcsak állunk, élünk is”.
Többen kérdezik manapság, mi lehet az oka, hogy több olyan kártétellel találkoznak, amely az egyes talajlakó rovarokhoz köthető. A kérdés megválaszolása nem egyszerű, mivel számos feltétel együttesen játszik szerepet ebben a problémában. Bizonyos tényezők egyértelműek, egyesek viszont csak valószínűsíthető okok, amelyek a korábbi szakirodalmakban leírtakból következtethetőek. Erre teszek kísérletet, amikor megpróbálom ezen lehetséges okokat összegyűjteni és a jövőre nézve valamiféle „jóslásba” bocsátkozni.
Hatékony védelem a talajlakó kártevők ellen Teljes értékű starter műtrágya (NP + Mn Zn) Nincs szükség kompromisszumra – 2in1 termék Kiváló minőségű granulátum – egy szemcsében minden hatóanyag 1,5 t/ha termésmentés drótféreg ellen az elmúlt 5 év kísérleti átlagában
A hatóanyag-korlátozások, -visszavonások egyre nehezebb döntés elé állítják a termelőket. Mivel a gabona-, kukorica- és olajosnövény kultúrákban visszavontak két, korábban igen eredményesen működő rovarölő csávázószert, gyakorlatilag szabadkártyát adtunk a talajlakó kártevők felszaporodásához. Nagyon sok esetben látni már a nyár végi-ősz eleji károkat, hiányos, foltos keléseket repcében; mindez egyre gyakoribb a korán elvetett gabonatáblákban is, nem is beszélve a kelő napraforgó- és kukoricatáblákról.
Az elmúlt években egyre több termelő tapasztalja meg a drótféreg kártételét a kapás kultúrákban. Mi lehet ennek az oka? Mint minden problémának, ennek is több rétege van. Betiltották a rovarölő csávázószerek használatát, amelyek jó hatékonysággal védték meg növényeinket. A vetésszerkezet átalakulása sem a termelőknek kedvezett, mivel a talajfertőtlenítést igénylő kultúrák, mint a cukorrépa vagy a burgonya termesztése visszaszorult, megszűnt, így itt a talajfertőtlenítés is.
Idén debütál a Sumi Agro új készítménye, a Trika Expert, amelyet több helyszínes rendezvénysorozat keretében ismerhettek meg az érdeklődők. A starter hatású talajfertőtlenítő készítmény a talajlakó kártevők; mocskospajor, drótféreg és cserebogár pajor ellen védi a kukoricát és a napraforgót.
A kapás kultúrákban a talajlakó kártevők elleni védekezés költséges, 14.000–30.000 Ft/ha között van. Ez az egyik legdrágább növényvédelmi beavatkozás. A kultúrához, a feltételezett kártevőhöz és az adott körülményekhez legjobban illő készítmény megtalálása nem egyszerű feladat.
Az elmúlt években egyre több termelő tapasztalja meg a drótféreg kártételét a kapás kultúrákban. Mi lehet ennek az oka? Mint minden problémának, ennek is több rétege van. Betiltották a rovarölő csávázószerek használatát, amelyek jó hatékonysággal védték meg növényeinket. A vetésszerkezet átalakulása sem a termelőknek kedvezett, mivel a talajfertőtlenítést igénylő kultúrák, mint a cukorrépa vagy a burgonya termesztése visszaszorult, megszűnt, így itt a talajfertőtlenítés is.
A generációváltás lassú folyamat a mezőgazdaságban, viszont találkozom olyan programokkal – mint a Sumiversitas is –, amely ékes bizonyítéka annak, hogy egyre több fiatal szakember kerül döntési pozícióba, akik őszinte érdeklődéssel fordulnak a tapasztalt gyakorlati szakemberek felé, emellett fogékonyak az innovatív megoldásokra. A program megálmodója és megvalósítója a Sumi Agro cég, aki immáron 11 éve töretlenül színvonalas tartalommal, laza stílusú közegben teszi „menővé” a fiatalokat szakmai közösséggé összekovácsoló Sumiversitas-t.
A hét eleje óta az ország nagy részén jelentős mennyiségű csapadék hullott, néhol rendkívül nagy csapadékot adó felhőszakadások is előfordultak. A nedvességre főként a Tiszántúl északi felén volt igen nagy szükség, ahol a megelőző száraz időszakban már az aszály jelei mutatkoztak. A záporos, zivataros időjárás még a hét végig velünk marad, továbbra is nagy területi változékonyság mellett, de sokfelé kell csapadékra számítani. A megnövekedett nedvesség a fejlődésben lévő nyári növények számára igen jól jön, ugyanakkor a sűrűbb állományú őszi vetésekben a kórokozók számára is nagyon kedvez. forrás: omsz.hu
AM–HNT: Milyen közös megoldásokat lehet találni a problémákra?
