A modern vetésrendszernek speciális követelményeket kell teljesítenie: precíz és gyors vetés, optimális idõpontban, minimális költségráfordítással. A...
A talajerõgazdálkodás, a tápanyaggazdálkodás általános célja a legtöbb termesztett növény esetében régóta ismert, és jelenleg is érvényes. A talajba...
A gyümölcsösök tápanyagellátása széleskörû összefüggésrendszert képez. A részletek reálisabb tárgyalásakor jó szempont, ha az egészen belül az aktuáli...
Általánosságban elmondható, hogy a zöldségtermesztésben a talajok jobban el vannak látva tápanyaggal, mint a szántóföldi növények esetében. A legjobb...
A cink az élõ szervezetek számára nélkülözhetetlen mikroelem. A növényi enzimek (enoláz, aldoláz, karboxipeptidáz, lecitináz stb.) mûködését szabályoz...
Magyarország mezõgazdaságát mozaikosan elhelyezkedõ termõhelyi adottságok jellemzik. Ennek magyarázata a felszíni, talajtani és éghajlati adottságok v...
Az 1990-es évek kezdetétõl az utóbbi évekig a napraforgó terméshozama országos átlagban mintegy 0,35 t ha-1-ral csökkent az 1980-as évek 2,0 t ha-1-os...
A talajmûvelés célja a termesztendõ kultúrnövény számára kedvezõ talajállapot kialakítása a lehetõ legkevesebb menetszámmal. Az elmúlt években a hazán...
A növénytermesztésben a talajnak, mint megújuló természeti erõforrásnak, kiemelt jelentõsége van. A talaj vízgazdálkodása a talaj termékenységének ala...
A növények lehetséges termõképességének kihasználása csak akkor lehetséges, ha –sok más tényezõ mellett- a makro- mezo- és mikroelemek folyamatosan ki...
Környezetünk védelme napjainkra a társadalmi-gazdasági életünk meghatározó részévé vált. Környezetünk minden elemének (talaj, víz, levegõ) állapota a...
A mezõgazdasági termékek minõségével szemben támasztott követelmények szigorodása és az egyre nyíló agrárolló felhívja a termelõk figyelmét erõforrása...
„Sok minden szól bele abba, hogy mekkora a gazda termése. Elõször is az idõjárás, amelyrõl a gazda nem tehet. De viszont az idõjárás is sokról nem teh...
Az energia költségek növekedése, a talaj- és környezetkímélõ eljárások, valamint a kalászos gabona vetésekor (szeptember vége-november eleje között) s...
Amióta a FÖLD „anyánk” helyzete a tudósok szerint katasztrofális (a jó levegõ, a tiszta víz, és az élelem hiánya miatt) azóta az alternatív az ún. „me...
Az iparszerû gazdálkodás eredményeként a XX. század második felében a gyengébb termõhelyi adottságokkal rendelkezõ régiókban is látványos hozamnövelés...
A tápanyagellátás a sikeres növénytermesztés egyik meghatározó tényezõje. Nem lényegtelen azonban, hogy milyen anyagok felhasználásával, milyen adagba...
A TALAJVÉDÕ MÛVELÉS összetett gazdálkodási rendszer, amely az erõgép–munkagép–talaj kapcsolatában FÕ SZEMPONTNAK TEKINTI A TALAJ VÉDELMÉT, szerkezetén...
A talaj egyik legfontosabb tulajdonsága a termékenység, amelyet a talajban lejátszódó folyamatok, és számos egyéb jellemzõ határoz meg. A talaj típusa...
A napokban kihirdetett törvénymódosítás több, a vadgazdálkodással foglalkozó jogszabályt is érintett.
A zöldségfélék termőterülete 2025-ben 44,2 ezer hektárra csökkent, ami 7,2 százalékos visszaesést jelentett egy év alatt, két év alatt pedig közel 50 százalékos csökkenést.
A szálló por miatt egészségtelenné vált a levegő minősége az ország keleti részén.
Szakértők szerint Brazília 2025-ben a világ harmadik legnagyobb sertéshús-exportőrévé válhat.
A közeljövőben jelentősen át fog alakulni az uniós zöldségek és gyümölcsök piaca.
