A 2025. december 16. napján kihirdetett törvénymódosítás egyik legfontosabb eleme a lakott területeken megjelenő vadállomány kezelésének újraszabályozása, amely régi jogalkalmazási viták végére tehet pontot. Emellett a jogalkotó finomhangolta a vadaskertek megszűnésére és a haszonbérleti szerződések lejártára vonatkozó elszámolási szabályokat is.

Mi a helyzet a belterületi vadállománnyal?

A törvény egy új fejezettel (IV/A. Fejezet) egészíti ki a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvényt (Vtv.), amely a „Kárt okozó vagy kockázatot jelentő vad eltávolítása” címet viseli. Ez a módosítás alapjaiban rendezi át a felelősségi viszonyokat a nem vadászterületnek minősülő belterületeken.

• Polgármesteri hatáskör: A közbiztonságot vagy közegészségügyet veszélyeztető, illetve a vagyontárgyakat károsító vad befogása és elejtése a jövőben kifejezetten az érintett település polgármesterének feladata lesz.
• Eszközhasználat: A hatékony beavatkozás érdekében a törvény engedélyezi a hangtompító, valamint az elektronikus képnagyító vagy képátalakító (pl. éjjellátó, hőkamera) célzóeszközök használatát a belterületi elejtések során.
• Deklarált személyi feltételek: Az elejtést csak olyan személy végezheti, aki legalább 10 éve érvényes vadászjeggyel rendelkezik.

Mi változik a vad tulajdonjoga és a költségviselés terén? A Vadászati törvény 9. § (3) bekezdésének módosítása jogtechnikai szempontból kulcsfontosságú. A főszabály továbbra is az, hogy a nem vadászterületen (pl. közúton, belterületen) elhullott vagy elejtett vad a területileg illetékes vadászatra jogosult tulajdona.

Az új kivételszabály azonban kimondja: ha a vadat a polgármesteri intézkedés keretében (a IV/A. fejezet alapján) ejtik el vagy fogják be, akkor a vadászatra jogosultnak nem keletkezik tulajdonjoga a tetemen, de ezzel párhuzamosan mentesül az eltávolítás és az elejtés költségeinek viselése alól is. Az így elejtett vadat kötelezően meg kell semmisíteni, azt a vadászatra jogosult nem hasznosíthatja.

Szigorítások a zárttéri vadtartás felszámolásánál

Ha egy zárttéri vadtartó létesítmény engedélyét visszavonják, vagy az megszűnik, és az engedélyes a határidőre nem számolja fel a vadállományt. Ez a gyakorlatban az alábbi következményekkel jár:

• Nincs kényszerhasznosítás: A törvény kizárja annak lehetőségét, hogy ilyen esetben a vadászati hatóság kényszerhasznosítót jelöljön ki.
• Vagyonvesztés: Ha az új vadászatra jogosult kénytelen elvégezni a felszámolást, a volt engedélyes a vadállomány törvény szerinti ellenértékének legfeljebb 10%-ára tarthat igényt. Ez gyakorlatilag szankciós jellegű rendelkezés a mulasztókkal szemben.

Elszámolás a vadaskert haszonbérleti szerződésének megszűnése esetére

A haszonbérleti ciklusok végén gyakori vitaforrás a vadállomány értékének elszámolása. A módosítás egyértelműsíti a Vtv. 16. §-át: a leköszönő bérlőnek fizetendő ellenérték alapja a szerződés megszűnésekor a területen ténylegesen fennmaradó vadállomány értéke. Nem lehet tehát a papíron szereplő, de a valóságban már nem létező állomány után kifizetést követelni. A törvény azt is rögzíti, hogy az elszámolás alapja kizárólag Vtv. végrehajtási rendeletének 20. mellékletében meghatározott vadgazdálkodási érték, nem pedig piaci vagy trófeaérték.

Technikai, de fontos módosítások a mindennapi vadászatban

• Életkor: Egyéni vadászat esetén a korhatár 16 évre csökken (társas vadászatnál marad a 18 év).
• Digitális eszközök: A nappali vadászat során az elektronikus képnagyító/képátalakító eszközök (pl. digitális céltávcsövek) kizárólag egyéni vadászaton használhatók, társas vadászaton nem. Éjszakai vadászaton viszont általánosan engedélyezetté válik a használatuk.
• Trófeabírálat: A vadászatra jogosultak adminisztrációs terheit csökkenti, hogy a szikaszarvas, a muflon és a vaddisznó trófeáinak bemutatására a korábbi 30 nap helyett 90 nap áll majd rendelkezésre.
• Egy terület - egy bérlő: A törvény mostantól expressis verbis kimondja, hogy egy vadászterületre érvényesen csak egy haszonbérleti szerződés köthető, kizárva a párhuzamos jogviszonyokat.

Tartós telepítésű kerítés létesítésének lehetősége állattartó telepek esetén

A tartós telepítésű kerítések engedélyezési eljárása során egyes speciális esetekre - nevezetesen az állattartó létesítményekhez szoros kapcsolódó, legelő művelési ágú területek tartós telepítésű kerítéssel történő bekerítésére - sajátos szabályok kerültek megalkotásra a Vtv. 29/A. §-ában. Figyelemmel a hatályos élelmiszerlánc-biztonsági szabályokra, a mezőgazdasági haszonállatok védelme érdekében szükséges annak biztosítása, hogy - ahol már nem elegendő a villanypásztor és a természetes alapanyagú kerítés létesítése - az állattartók tartós telepítésű kerítésekkel védjék állataikat, ezáltal hozzájárulva az állategészségügyi és járványvédelmi kockázatok csökkentéséhez is. Ehhez a jövőben az állategészségügy prioritása miatt nem lesz szükséges a vadászatra jogosult kötelező hozzájárulása, de a vadászterületen található kerítést továbbra is a vadászati hatóság fogja majd ezen esetekben is engedélyezni.

A törvény főszabály szerint a kihirdetését követő 8. napon (2025. december 24.) fog hatályba lépni. Kivételt képeznek ez alól a vadászat gyakorlatát érintő technikai módosítások - például az éjjellátó és hőkamera céltávcsövek nappali használatának engedélyezése -, amelyek a következő vadászati év kezdetével, 2026. március 1-jén lépnek életbe.