Magyarország az Európai Bizottság rendelete alapján új, 2026-2031 közötti időszakra vonatkozó ASP Akciótervet dolgozott ki.
Kiemelkedően sikeres vadászatot tudhat maga mögött egy vadász, aki az év első napjaiban Belső-Somogy erdőségeiben vadászott.
A napokban kihirdetett törvénymódosítás több, a vadgazdálkodással foglalkozó jogszabályt is érintett.
Szlovákiában kritikus mértékben csökkent a barnamedve-állomány, miközben a medvetámadások száma növekedett.
Az Északi-középhegységben egyre gyakoribbá váltak a farkasészlelések, miután védett európai szürke farkasok telepedtek meg a régióban.
Az amerikai nyérc gyors terjedése komoly ökológiai veszélyt jelent Magyarországon.
A Greenpeace Lengyelország az Európai Bizottsághoz fordult a szlovákiai medvekilövések miatt.
Túrázóra lőtt egy gondatlan vendégvadász a Bükkben itthon, vádat emeltek ellene.
A legtöbb ember tudja, hogy a vadhús az egyik legtisztább és legegészségesebb fehérjeforrás, mégis kevesen fogyasztják rendszeresen.
A kilőtt medvék közül 95-öt az állami természetvédők bevetési csapatai, 106-ot pedig vadászok ejtettek el.
Az elmúlt években több kirakós is a helyére került, ami nyugtalanító jövőképet vetít előre.
A hazai vadgazdálkodás további sikerének a kulcsa az erdők állapotának javításában és az ország fával borított területének növelésében rejlik.
Zala vármegyében egyre durvább problémát jelent a vaddisznók által okozott mezőgazdasági kár.
Az évről évre fokozódó aszályhelyzet miatt elkerülhetetlen feladat a vadászterület hidrológiai viszonyainak javítása.
Az őszi túrák fokozott veszélyeket rejtenek a kutyák számára, a lehullott avar alatt aktív kullancsok súlyos betegségeket.
A farsangi időszakban várhatóan a fánk marad a sláger, amelyből ilyenkor átlagosan 50 százalékkal többet veszünk, mint az év többi részében.
Túlnyomóan borult, egyes körzetekben tartósan párás idő várható
Sokféle típusú mag létezik, érdemes a lehetőségeknek időben utánanézni, és a beszerzésüket nem az utolsó pillanatra hagyni.
A modern társadalmak egyre növekvő vegyianyag-használata súlyos egészségügyi és környezeti károkat okoz, amelyek éves költsége a globális GDP 2-3%-át is elérheti.
Spanyolország vízgazdálkodási rendszere példaértékű modellt kínál az éghajlatváltozás következtében egyre súlyosbodó vízhiánnyal küzdő országoknak.
