Magyarország természeti adottságai és jelentős vadállománya - többek között az őz, a gímszarvas, a vaddisznó és a fácán bősége - alapján semmi akadálya nem lenne annak, hogy több vadhús kerüljön a hazai tányérokra. Az ország évente mintegy 3800 tonna feldolgozott vadhúst állít elő, ennek azonban a túlnyomó többsége, nagyjából 3500 tonna az exportpiacokon, elsősorban Németországban és Olaszországban talál gazdára. Eközben itthon a vadhús fokozatosan kiszorult a mindennapi étkezésből, hiszen a magyarok éves átlagos fogyasztása fejenként mindössze 10-20 dekagramm körüli, a fiatalok körében pedig szinte teljesen ismeretlen ez az alapanyag.

A statisztikák ellenére a magyarok nem utasítják el a vadhúst, a lakosság mintegy kétharmada legalább évente egyszer fogyaszt belőle, azaz nem az ízlésbeli elutasítottság, hanem a rendszeresség hiánya a fő probléma. Ennek egyik legfőbb oka az ár, amely az exportpiacokhoz igazodik, így a hazai jövedelmi viszonyok mellett sokak számára megterhelő. Egy kilogramm szarvasbélszín ára akár a 14 ezer forintot is elérheti, de a legnépszerűbbnek számító vaddisznócombért vagy egy kiló fácánmellért is mélyen a zsebünkbe kell nyúlni.

Ráadásul a beszerzés is komoly kihívást jelent. Az élelmiszerboltok polcain csak elvétve találkozni vele, így a fogyasztók majdnem 60%-a kénytelen közvetlenül vadászismerősöktől vagy rokonoktól beszerezni a húst. Az alacsony kereslet és a szűkös bolti kínálat egy olyan ördögi kört hoz létre, amely gátolja a vadhús szélesebb körű elterjedését.

Az áron és a hozzáférhetőségen túl további akadályt jelent, hogy sokan egyszerűen nem tudják, hogyan készítsék el a vadat otthon. Nem véletlen, hogy a vadhúst kedvelők jelentős része inkább étteremben vagy a vidéki rokonoknál eszik ilyen fogásokat, és csak egyharmaduk vállalkozik az otthoni sütésre-főzésre.

Pedig táplálkozásélettani és fenntarthatósági szempontból is érdemes lenne gyakrabban beilleszteni az étrendünkbe. A természetes környezetben élő és táplálkozó állatok húsa mentes az ipari állattartás során használt takarmányoktól. Magas a fehérje- és alacsony a zsírtartalma, emellett rendkívül gazdag ásványi anyagokban és vitaminokban. A hazai kereslet fellendítéséhez és a vadhús hétköznapi gasztronómiába való visszavezetéséhez a szakértők szerint elsősorban a fiatalabb generációkat kellene megszólítani. Meg kell mutatni, hogy a vad elkészítése nem feltétlenül bonyolult feladat, és a megfelelő alapanyagokból akár gyors, mindennapi ételek is születhetnek.