Imádják külföldön ezt a magyar húst: itthon nem esszük, pedig van bőven
A legtöbb ember tudja, hogy a vadhús az egyik legtisztább és legegészségesebb fehérjeforrás, mégis kevesen fogyasztják rendszeresen.
A legtöbb ember tudja, hogy a vadhús az egyik legtisztább és legegészségesebb fehérjeforrás, mégis kevesen fogyasztják rendszeresen.
Nagy István: 13 ezer tonna volt az értékesített és saját felhasználásra szánt hazai vadhús mennyisége, döntő részét külföldre adtuk el.
Elképesztően eseménydús volt a 2024-es év a magyar agráriumban, az Agrárszektor pedig idén is minden témáról beszámolt.
A vadhúst többek között magas fehérjetartalom, jelentős B- és E-vitamin, valamint ásványi anyag-tartalom jellemzi.
Rengeteg a vadhús itthon, de meg is kérik az árát, ezért a legtöbb magyar nem engedheti meg magának.
Magyarországnak egy kisebb létszámú, de jobb minőségű vadállományra van szüksége.
Az eset komoly riadalmat keltett az állategészségügyi szakértők körében Amerikában.
A 88. berlini Zöld Héten több mint 70 ország részvételével lezajlott a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Világfórum.
Magyarország bővelkedik vadban, de az ára miatt csak kiemelt ünnepeken fogyasztjuk.
Bár itthon kevesen fogyasztják, külföldön keresett termék a magyar vadhús. A hazai feldolgozókból mintegy 3800 tonna kerül ki évente, aminek közel 90%...
Miközben itthon még kevesen ismerik, külföldön keresett termék a magyar vadhús, a hazai áru közel 90 százalékát az export partnerek vásárolják fel.
Bár megkérik az árát, érdemes lenne több vadhúst fogyasztani, hiszen roppant ízletes és egészséges.
A vadhús sosem számított olcsó élelmiszernek, a mostani helyzetben azonban nem túlzás azt mondani, hogy tényleg luxussá vált itthon.
Óriási lehetőségek vannak a vadhúsban, de a magyarok még nem fogyasztanak eleget belőle.
Az áremelkedések nem kerülték el a vadhúsokat sem, jelentős áremelkedéssel találhatjuk magunkat szemben.
Nagy István agrárminiszter a Nemzetközi Vadgasztronómiai Fesztivál és Fejér Megyei Vadásznapon tartott beszédet.

A szereplők szerint a magyar búza megítélése romlott az elmúlt években, és a hazai termés jelentős része ma már csak a kommersz kategóriában versenyképes a külpiacokon.
Az ENSZ 2026-ot a legelőknek és a pásztoroknak és az ő kiemelt szerepüknek dedikálja.
Az ÖMKi aktuális kísérleti eredményeik alátámasztják a csökkentett művelésen alapuló ökológiai mezőgazdaság előnyeit.
Csak az integrált, tudásalapú, helyspecifikus tápanyag-utánpótlás jelenthet valódi kiutat a piacot jellemző bizonytalanságból.
A magyarok nem lelkesednek a változásért és nincs igazi kapcsolat a kutatók és a gyakorlat között sem.