Ritka állatot lőttek le Somogyban: ez még a vadászokat is meglepte
Április közepén egy rendkívül ritka, úgynevezett parókás agancsú őzbakot ejtettek el Somogyban.
Április közepén egy rendkívül ritka, úgynevezett parókás agancsú őzbakot ejtettek el Somogyban.
Kissé pepecselős, de teljesen természetes megoldással nagy eredményeket lehet elérni az erdőkben a vadállatok téli rágáskára ellen.
Nógrád közelében a megszokott barna bundájú állatok között egy hófehér példány is feltűnt.
A magyar géppiac az elmúlt évek hektikus változásai után újra élénkülni látszik, legalábbis a 100–200 lóerős traktorok szegmensében.
Mostantól a Szarvasi Arborétum is büszkén viselheti a kiemelkedő nemzeti érték címet.
A legtöbb ember tudja, hogy a vadhús az egyik legtisztább és legegészségesebb fehérjeforrás, mégis kevesen fogyasztják rendszeresen.
A vadgazdálkodás és az állategészségügy határterületén egyre nagyobb figyelmet kap az amerikai májmétely.
A szakértő szerint a legtöbb vadgázolás egy kis odafigyeléssel elkerülhető lenne Magyarországon.
Az erdőlátogatás szabályozásának a célja éppen ezért az őszi időszakban az, hogy a vadászok és a természetjárók kölcsönösen figyeljenek egymásra és a vadállományra.
A hullajtott szarvasagancsok iránti növekvő kereslet súlyos természetvédelmi problémákat okoz.
Különleges agancsú gímbikát ejtett el az alsónánai Nimród Vadásztársaság egyik tagja a szeptemberben kezdődő szarvasbika vadászati szezon első napjaiban.
Az ősz eleji párzási időszakban a legnagyobb a vadakkal ütközés veszélye Magyarországon.
A szarvasbőgés hazánkban jellemzően augusztus végétől szeptember végéig tart, de az időzítés régiónként és évjáratonként is eltérhet.
Emil, az influenszer jávorszarvas több ország meglátogatása után közel jár már a magyar határhoz.
A gímszarvas bikák szeptemberi bőgése nemcsak látványos, hanem felejthetetlen élmény is.
A California Department of Fish and Wildlife szakemberei idén márciusban Monterey megyében figyeltek fel először a különös jelenségre.
A szakszerű vadgazdálkodás alapfeltétele a vadeltartó terület megfelelő kialakítása.

Bár a télből még egészen jól jöttek ki a magyar méhészek, a mostani aszályos időszak számukra is egyre nagyobb problémát jelent.
Országszerte megkezdődtek a tavaszi trágyázási munkák a földeken, ami miatt több helyen átmeneti, intenzív szaghatásra kell számítani.
A nyári kapás növények a vetés óta alig vagy egyáltalán nem kaptak természetes öntözést, és az őszi vetésekre vonatkozóan is egyre többfelé tapasztalható aszály.
A külpiaci terjeszkedés ma már nem csupán lehetőség, hanem stratégiai irány a hazai agrár- és élelmiszeripari vállalkozások számára.
Lengyelországban a zöldség az idei szezonban komoly árnyomás alá került, amit egyrészt a vártnál nagyobb belföldi kínálat okozott.