Nem szabad a kicsinyekhez nyúlni / Fotó: Blaumann Ödön

„Nem árva, nem beteg! Ne nyúlj hozzá!” – szól az Országos Magyar Vadászati Védegylet és az Országos Magyar Vadászkamara felhívása. Mint Földvári Attila, a vadászkamara kommunikációs és külkapcsolatokért felelős főmunkatársa a NAK portáljának elmondta: a csülkös vadfajok szaporodási időszakában különösen kell ügyelni a természet háborítatlanságára.

Az őzsuták és a gímszarvas tehenek már május elejétől világra hozhatják a gidákat illetve borjakat, míg a dámborjak jellemzően május végén, június elején születnek. A kicsinyek életük első heteiben nem tudják követni az anyjukat, így amíg az távol van – mert táplálkozik, vagy éppen veszélyt érez – elfekteti őket a bokrokban, bozótban, magas fűben. A kicsinyek ösztönösen próbálnak elbújni (ezt szolgálja a rejtő szín is), meglapulnak, mozdulatlanok maradnak akkor is, ha valaki a közelükbe megy – árulta el a kommunikációs munkatárs. Ez azonban nem jelenti azt, hogy betegek, sérültek vagy elárvultak. Semmiképp sem szabad megsimogatni őket, hozzájuk érni, de még környezetük körbejárása sem szerencsés. Az emberszag miatt az anyjuk sorsukra fogja hagyni őket, így vagy éhen pusztulnak, vagy ragadozók martalékává válnak – hangsúlyozza Földvári Attila.

Amennyiben valaki olyan helyen botlik gidába, borjúba, ahol az vélhetően veszélyben van, az adott területen vadászatra jogosult szervezetet (vadásztársaságot, vállalkozást, erdészetet) értesítheti. Az illetékes hivatásos vadász vagy a vadásztársaság tagja szakszerűen fog  gondoskodni az állatról. A vadászatra jogosult szervezet elérhetőségeit a megyei kormányhivataltól vagy a legközelebbi település önkormányzatától lehet megtudni.

Fontos tudni, hogy a vad, amíg él, az állam tulajdona, így ha valaki hazavisz egy gidát vagy borjút, a büntetőtörvénykönyv értelmében lopást követ el.

Forrás: NAK