Az Európai Unió állatorvosokból álló munkacsoportja kezdte meg munkáját Barcelonában az afrikai sertéspestis járvány megfékezésére.
A Nébih laboratóriuma november 24-én megerősítette az ASP vírus jelenlétét egy elhullott vaddisznóban a Szentendrei-szigeten.
Az utóbbi hetekben a Fővárosban újra közbeszéd tárgya lett a belterületen felbukkanó állatok jelensége.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal megerősítette az afrikai sertéspestis jelenlétét egy vaddisznóban.
Egyre súlyosabb problémát jelent a vaddisznók jelenléte, ami a lakosság körében félelmet kelt.
Zala vármegyében egyre durvább problémát jelent a vaddisznók által okozott mezőgazdasági kár.
Az elmúlt időszakban több felvétel is készült a főváros különböző pontjain felbukkanó állatokról.
Az ősz eleji párzási időszakban a legnagyobb a vadakkal ütközés veszélye Magyarországon.
A budai vaddisznók genetikailag is alkalmazkodtak a városi környezethez, és már alig hagyják el a várost.
A XII. kerületben egyre gyakoribbak a vaddisznóészlelések, ami aggodalmat kelt a lakosság körében.
A budai oldalt különösen kedvelik a vaddisznók, egyre gyakrabban bukkanak fel a lakóövezetekben is.
A California Department of Fish and Wildlife szakemberei idén márciusban Monterey megyében figyeltek fel először a különös jelenségre.
A németországi Észak-Rajna-Vesztfália tartományban 92-re emelkedett az afrikai sertéspestis esetek száma.
Vaddisznók jelentek meg csütörtök késő este a Városmajor környékén, amit egy közösségi médiában terjedő videó is megörökített.
Horvátországban tovább romlik a helyzet, ezért a hatóság Baranya vármegyében egy magas kockázatú terület létrehozásáról döntött.
A horvátországi Eszék-Baranya megyei házi sertés járványkitörések közelében vaddisznóból vett mintákból is kimutatták az afrikai sertéspestis vírusát.
Egyre több afrikai sertéspestissel fertőzött vaddisznót találnak Németországban a hatóságok.
A horvát Mezőgazdasági, Erdészeti és Halászati Minisztérium tájékoztatása alapján 3 kelet-horvátországi farmon újra megjelent a betegség.
2025. július 1-jével megváltozik az afrikai sertéspestis miatt létrehozott mentesítési terv.
A szereplők szerint a magyar búza megítélése romlott az elmúlt években, és a hazai termés jelentős része ma már csak a kommersz kategóriában versenyképes a külpiacokon.
Az ENSZ 2026-ot a legelőknek és a pásztoroknak és az ő kiemelt szerepüknek dedikálja.
Az ÖMKi aktuális kísérleti eredményeik alátámasztják a csökkentett művelésen alapuló ökológiai mezőgazdaság előnyeit.
Csak az integrált, tudásalapú, helyspecifikus tápanyag-utánpótlás jelenthet valódi kiutat a piacot jellemző bizonytalanságból.
A magyarok nem lelkesednek a változásért és nincs igazi kapcsolat a kutatók és a gyakorlat között sem.
