Your experience on this site will be improved by allowing cookies.

2023/11

Országos mezőgazdasági szakfolyóirat
Hírlevél
Newsletter
MENÜ

Címke: talaj

Partnereink hírei > X 2023.09.18.

A Corteva Agriscience továbbra is a fenntartható megoldásokra fókuszál

A mezőgazdasági termelők továbbra is olyan technológiákat választanak, amelyek növelik a terméshozamot és a termésbiztonságot, ezért a Corteva Agriscience nemzetközi kutató-fejlesztő vállalat olyan fenntartható megoldásokon dolgozik, amelyek segítik a gazdákat e cél elérésében, és hosszú távon javítják a gazdaságok jövedelmezőségét és termelékenységét.

Tovább olvasom

Szakfolyóirat > 2015/09 > Szántóföld Baktériumtrágya talaj Jó úton haladunk?

Jó úton haladunk? Fontos kérdésekre keressük a választ - Baktériumtrágyázás

„A baktériumtrágyák alkalmazása jelentősen megosztja a hazai gazdatársadalmat. Van, aki esküszik rá és évek óta használja, van, aki most kezdi és olyan is akad, aki teljesen elzárkózik felhasználásától.Hiába a megosztottság, egy dolgot nem lehet megkérdőjelezni. A talajok élete - az intenzív, gyakran pusztító földművelési gyakorlat hatására - mára odáig süllyedt, hogy hiába dolgozunk jobb gépekkel, vetünk egyre jobb genetikával rendelkező vetőmagokat, hiába figyelünk oda a vízmegtartásra, a minimum művelésre, a termésátlagok mégsem követik ilyen intenzíven erőfeszítéseinket.”

Tovább olvasom

Szakfolyóirat > 2015/07 > Pr talaj Timac Agro talajjavítás

Timac technológiába fektetni, megéri!

Mint a gazdaság minden területén, így a mezőgazdaságban is az elsődleges cél a jövedelemszerzés biztosítása, növelése. Természetesen ezt kiegészítik az agrártermelés sajátosságából fakadó egyéb szempontok. Úgy, mint a talaj és környezeti állapotot megőrző, sőt javító termelés.             

Tovább olvasom

Szakfolyóirat > 2015/07 > Szántóföld Talajvédelem talaj növénytermesztés

A SIKERES növénytermesztés alapja a TALAJ!

Napjainkban egyre gyakrabban merül fel a probléma: hihetetlen gyorsan fogy a talajok termőrétege. Ennek több oka lehet, de semmiképp nem lehet figyelmen kívül hagyni a mezőgazdaság, illetve a talajművelés hátrányos hatásait.  A FAO adatai szerint a világon az elmúlt 50 év intenzív szántóföldi termelése, műtrágyázása miatt a mezőgazdasági területek 65% károsodott, illetve nem alkalmas művelésre (pl. szikesedés).  

Tovább olvasom

Szakfolyóirat > 2015/04 > Szántóföld Napraforgó talaj kártétel

A mezei pocokról talajművelési szemszögből

A 21. század második felére előre jelzett klímaprognózis legtöbb eleme már napjainkban is jelentkezik, vagyis az enyhébb tél (a több csapadék elmaradása a szélsőségek miatt normális), a melegebb nyár, az évszakok eltolódása, a szélsőségek, és gyors változások bekövetkezése. Ezek figyelmen kívül hagyása a növénytermesztési technológiák (benne a talajművelés, trágyázás, növényvédelem) tervezésekor és megvalósításakor mulasztásnak minősül. A klímakutatók minden érintettet, a mezőgazdaságban dolgozókat is időben figyelmeztettek a felkészülésre.

Tovább olvasom

Szakfolyóirat > 2015/03 > Gépesítés búza Kukorica Tápanyag

Szenzoros méréseken alapuló fejtrágyázás

A növénytermesztésben egyre terjedő szenzorok olyan új, előremutató lehetőségeket jelenítenek meg a gazdálkodásban, amelyek korábban elképzelhetetlenek voltak. A szemléletváltás – miszerint a hagyományos eljárásokkal szemben az újszerű megközelítést, a helyspecifikus gazdálkodást vezeti be egyre több gazdaság – sok helyen folyamatban van, több sikeres gazdaságban pedig már szerencsésen megtörtént. A modern, precíziós technológiát alkalmazó gazdálkodók számára a döntéshozatalt nagymértékben segíti elő a szenzortechnika alkalmazása. Nincs ez másként a fejtrágyázás esetében sem, amikor is a kijuttatandó szer mennyiségét szenzorok méréseire alapozva végzik el.

Tovább olvasom

Szakfolyóirat > 2015/02 > Pr Trágyázás talaj IKR Agrár

Befektetési ajánlatunk kukoricatermesztőknek: CORN STARTER Minimum 100% garantált hozammal!

A 2014. évben rekord szintű termést takarítottak be a világban kukoricából. Ez a termésmennyiség váratlanul a mélybe lökte a kukorica elmúlt években stabilan magas árát, mely az előző évhez képest 1/3-val csökkent. A jelenlegi kilátások alapján az árak jelentős visszaerősödése nem is várható a közeljövőben, mivel nem csak a hazai, de a világszintű kukorica készletek is magasak. A termesztési költségek hasonló szintű mérséklődésére viszont nem számíthatunk. Ilyen körülmények között ismét aktuális kérdés, hogyan tudjuk megtartani vagy javítani kukoricatermesztésünknek az elmúlt években viszonylag könnyen elérhető jó jövedelmezőségét? Például úgy, hogy megalapozott döntést hozunk a felhasznált input anyagok vonatkozásában!

Tovább olvasom

Szakfolyóirat > 2015/02 > Pr Gomba BactoFil talaj

Tudjuk-e jól indítani 
tavaszi kalászosainkat?

„Áprilisi árpa, maradjon a zsákban” – tartja a régi gazdászmondás. 
A tavaszi kalászosok (árpa, zab, esetleg tavaszi búza) vetésének ideje február, március. Azokon a területeken, ahol még több munkamenetnyi talaj- és magágy-előkészítési munkálatok vannak hátra, komoly fejtörést okozhat, az időbeni, megfelelő magágy elkészítése, biztosítva a növényeknek megfelelő vegetációs időt. Lesz-e elegendő időnk a minőségi magágy elkészítésére?

Tovább olvasom

Szakfolyóirat > 2015/02 > Pr talaj talajfertőtlenítő Pyrinex

Pyrinex I.S. Technológia 2015-ben is

A 2014-es év, ahogyan azt tapasztalhattuk, a rovarok és a gombák éve volt. A kórokozók és a kártevők megemelkedett száma, az ellenük való védekezés komoly kihívást jelentett a piacon található készítmények számára. Nem véletlen tehát, hogy a talajfertőtlenítéssel kapcsolatos technológiák kiemelt szerepet kaptak a kukorica mellett a napraforgó- és repcetermesztésben is.

Tovább olvasom

Szakfolyóirat > 2015/01 > Pr Lemken Rubin Talajművelés

2015. évtől Lemken talajmunkagépek, vetőgépek és permetezők 
a Magtár Kft. kínálatában!

A LEMKEN GmbH & Co. KG és a Magtár Kft. 2014 decemberében megállapodást kötött a Lemken gépek hazai kereskedelmére. Az immár 25 éves Magtár Kft. minőségi termékkínálatáról és szolgáltatásairól ismert a magyar mezőgazdasági géppiacon. Jellemzően üzleti kapcsolatait mind beszállítóival, mind pedig ügyfeleivel hosszú távra építi ki. Ennek megfelelően termékpalettáját is jól megfontolt döntések alapján bővíti, alakítja át. A Lemken cég minőségi munkagépei tökéletesen illeszkednek a Magtár Kft. aktuális termékpalettájához. A Lemken jelenleg is családi tulajdonban működtetett vállalat, vevőközpontú üzletpolitikája pedig egybecseng a Magtár Kft. filozófiájával. A Lemken cég több mint 200 éves múltra tekint vissza. Talajmunkagép specialista, Németországban a legelismertebb mezőgazdasági gépgyártók közé tartozik robusztus, megbízható eszközeivel.

Tovább olvasom

Szakfolyóirat > 2014/11 > Gazdaság zöldítés növény talaj

A zöldítésről újra: Ökológiai célterületek

Folyamatosan jelennek meg a Földművelésügyi Minisztérium tájékoztatói a 2015-től betartandó, a közvetlen támogatások egy részének feltételéül szabott ún. „zöldítés” várható követelményeiről. Minden érintettnek fontos, hogy időben fel tudjon készülni a hamarosan életbe lépő új szabályozásra. Ezúttal az ökológiai célterületek kerülnek részletes bemutatásra.

Tovább olvasom

Szakfolyóirat > 2014/11 > Aktuális Földhasználat trágya talaj

A szaktanácsadó válaszol novemberben

Az EURO-ECO Csoport tagjaként működő UNIVER-PENTA Kft. névjegyzéki szaktanácsadói, munkatársai országszerte nap mint nap találkoznak olyan kérdésekkel, 
amelyek más gazdálkodókat is érinthetnek. Lapunkban rendszeresen megosztják 
olvasóinkkal a fontosnak vélt kérdésekre adott válaszaikat.  

Tovább olvasom

Szakfolyóirat > 2014/09 > Pr Gyomirtó talaj levél

RUNWAY A valódi talaj és levélen keresztüli hatás

A Runway három hatóanyagot tartalmaz. Az aminopiralid és a picloram felelősek a posztemergens hatásért. Az érzékeny kétszikű gyomok fiatal egyedei (2-4 levél) ellen kezelve tökéletes gyomirtó hatást érhetünk el, de akár a 6-8 leveles gyomok ellen is hatékonyak. A preemergens hatásért döntően a metazaklór felelős, kisebb részben az aminopiralid. Ha a kezelést követő 2 héten belül 10-20 mm csapadék hullik, akkor a hatóanyag biztosítja a tartamhatást és a tél beálltáig tartó gyommentes időszakot.

Tovább olvasom

Szakfolyóirat > 2014/09 > Pr műtrágya búza talaj

Milyen szempontok alapján tervezi a búza tápanyag-ellátását?

Mi a Timac Agro-nál figyelembe vesszük a talajféleség és talaj pH hatását, ami akár 10%-ban is befolyásolhatja a hozamot. Számolunk a talaj tápanyag-ellátottságával és előéletével, hogy optimalizálni tudjuk a kijuttatott hatóanyagok arányát és mennyiségét, nemcsak makroelemek, hanem mezo- és mikroelemek tekintetében is. Harmadjára pedig figyelünk a klimatikus és egyéb környezeti tényező hozamhatására, ami a termesztés intenzitásától függően 25-40%-ban hat a hozamra. Ez utóbbi jelentős tényező negatív hatását a növény fejlődését szabályzó biostimulátor termékekkel csökkentjük hatékonyan. Minél több mindenre gondolunk, annál biztosabb az eredmény. Menjen biztosra és kérje szaktanácsunkat egy sokoldalú megoldáshoz!

Tovább olvasom

Szakfolyóirat > 2014/09 > Tudósítás Väderstad Kár AGRO.bio

A Contivo™ országjáró körút

A Contivo™ országjáró körút fontos esemény a gazdák életében. A Syngenta kezdeményezésére létrejött szakmai, tanácsadói programon ugyanis egyszerre találkozhatnak a fenntartható gazdálkodáshoz szükséges eszközök, termékek gyártóival és forgalmazóival – legyen szó input anyagról, munkagépről, vagy éppen technológiáról, vagy akár finanszírozásról. De nem csak a programban részt vevő vállalatok, hanem a tudományos éra is támogatja az eseményt, hasznos tanácsokkal ellátva a gazdákat, termelőket. Az Agro Napló is részt vett a nyári országjáró körúton.  

Tovább olvasom

Szakfolyóirat > 2014/08 > Gazdaság GDP Mezőgazdaság Termelés

Mezőgazdaság 
és agrártársadalom
 Magyarország megyéiben: Szabolcs-Szatmár Bereg megye - Az ország almáskertje

A Szabolcs-Szatmár-Beregben zajló mezőgazdasági tevékenységen belül kiemelkedő jelentőségű a gyümölcs-, illetve az almatermesztés. Az ország gyümölcsös területének harmada, almáskertjei területének kétharmada van a megyében. Ehhez kapcsolódóan a térségben jelentős kutatási-fejlesztési tevékenység zajlik az újfehértói kutatóállomáson. Az almatermesztésnél is nagyobb mértékben (közel 80%-ban) koncentrálódik a megyére a jelentős élőmunka-igényű, kis területi részarányú hazai dohánytermelés. 

Tovább olvasom

Szakfolyóirat > 2014/04 > Pr talaj Spirit talajfertőtlenítő

A kukorica gyomirtása klórpirifosz hatóanyagú talajfertőtlenítő szer használata után

Közismert, hogy több, zömében szulfonil-karbamid típusú kukorica gyomirtó szer engedélyokiratában szerepel a tiltás, hogy „szerves foszforsav-észter típusú rovarölő szerrel talajfertőtlenített területeken nem használható”. 
Ez az igen tágan fogalmazó, egy egész hatóanyagcsoportot megnevező korlátozás még a Thimet 10 G (forát) és a Counter 5 G (terbufosz) időszakából származik. 

Tovább olvasom

Szakfolyóirat > 2014/03 > Pr hibrid Dekalb Kukorica

Felelősségteljes választás: DEKALB

Az utóbbi 90 napra nézve a talajok víztelítettsége a sokévi átlaghoz képest a nyugati, és észak-nyugati területeket leszámítva országszerte negatív értéket mutat. Az ország területének háromnegyedén átlagosan közel 50 mm a hiány. Reméljük a folytatás kedvezően alakul majd, eddig azonban úgy tűnik hogy 2014-ben ismét aszályos évünk lehet.

Tovább olvasom

Szakfolyóirat > 2014/03 > Pr Vetőgép Horsch Pronto

Horsch Pronto – gyorsabban, egyszerűbben, biztonságosabban

A Pronto vetőgép egyik legnagyobb darabszámban értékesített univerzális vetőgép Európa-szerte. Az igényes magvak vetésében bizonyított a mélységtartás és pontos magadagolás terén. Előszeretettel használják Magyarországon is az apró magvak, mint a mák, repce stb. vetésére, ahol igen sekélyen és pontosan kell a mélységet tartani, és a vetési norma is 0,3 kg-tól kezdődik. 

Tovább olvasom

Szakfolyóirat > 2014/02 > Szántóföld mikroelem trágya talaj

A szántóföldi növények tápanyagigényének meghatározása

Két havi rendszerességgel jelentkező tápanyag-gazdálkodási cikksorozatunk részletesen taglal olyan témákat, amelyek tervezési segédletet kívánnak nyújtani az intenzív, fenntartható és gazdaságilag hatékony növénytápláláshoz. Elsőként – az alapokhoz visszanyúlva – a szántóföldi növények tápanyagigényének meghatározását tárgyaljuk.

Tovább olvasom

Szakfolyóirat > 2014/01 > Pr trágya talaj fejtrágyázás

Fejtrágyázzon tudatosan!

Miért? A termés mennyiségét a nitrogén határozza meg legnagyobb mértékben, ezért a talajok felvehető ásványi-nitrogén tartalma a növénytermesztés fontos tényezője. Az ásványi- nitrogén szintje folyamatosan változik. Természetes úton növekszik a szerves anyagok bomlásával és a levegő nitrogénjének megkötésével, de jelentős mértékben kell számolnunk a kimosódási és denitrifikációs veszteségekkel is. Összességében a talaj nitrogénszolgáltató képessége nem képes biztosítani a hozamelvárásokhoz szükséges nitrogén mennyiségét. Ezért jelentős nitrogéntrágyázásra van szükség, de nem mindegy hogyan!

Tovább olvasom

Szakfolyóirat > 2013/11 > Szántóföld talaj kalcium mészszükséglet

A kalcium szerepéről 
a talajban és a növényben

A  talaj meszezésének célja a lúgosan ható kalciumvegyületek által a talaj kémhatását savas irányba eltoló folyamatok ellentételezése. A talaj természetes folyamatai közül a szerves anyag ásványosodása során a fulvo-, ill. huminsavak képződése savanyítja a talajt. Ezenkívül a fiziológiailag savasan ható műtrágyák (pl. ammónium-szulfát), vagy a már eleve szabad savakat tartalmazó műtrágyák, mint a szuperfoszfát, csökkentik a talaj pH-értékét. Jól példázza a fiziológiailag savanyító műtrágyák hatását, hogy a Bad Lauchstädt-i tartamkísérletben (Németország egyik legjelentősebb tartamkísérlete) az ammónium-szulfát 30 évig tartó folyamatos használata következtében 6,8-ról 4,8-ra csökkent a talaj kémhatása (Forrás: Ansorge, 1987.). Kísérleti eredmények alapján a következő sorrendben csökken a talaj optimális (semleges közeli) kémhatásának fontossága: cukorrépa, takarmányrépa > tavaszi árpa > vöröshere > rozs, burgonya. Cukorrépa esetében 27%, tavaszi árpa esetében 23%, vöröshere esetében 18%, rozs esetében pedig 5-6% lehet a túl savas talaj pH miatti termésdepresszió (Forrás: Schilling, 2000.). 

Tovább olvasom

Szakfolyóirat > 2013/02 > Gépesítés Talajművelés talaj borona

A tavaszi magágykészítés eszközei

A magágykészítõ gépek munkaeszközei A magágykészítõ gépek kifejlesztése és megjelenése a múlt század hatvanas éveiben kezdõdött. A korábban, egyedileg használt fogasboronákkal, rugós kultivátorokkal és különféle hengerekkel – egymás után, több menetben – végzett vetõágykészítést a hengerboronák feltalálása és összeépítése a hagyományos eszközökkel alapvetõen és hosszú távra megváltoztatta. Az új gépeket megfelelõ és elfogadott név hiányában „kombinátor”-nak nevezték, s csak késõbb született meg a hivatalos könnyû kombinált magágykészítõ gép elnevezés. A kombinált magágykészítõ gépeket általában a következõ munkaeszközök kombinációjából állítják össze.

Tovább olvasom

Szakfolyóirat > 2012/12 > Portré talaj talajiskolák

Birkás Márta, az iskola teremtõ

Zsúfolásig telt a gödöllõi Szent István Egyetem rektori tanácsterme az októberi ünnepélyes könyvbemutatón, ahol a szakma nemzetközi képviselõi is megjelentek, Dr. Birkás Márta professzor asszony, az MTA doktora, tanszékvezetõ egyetemi tanár Talaj-Iskolák (Soil-School) címû kétnyelvû könyvének bemutatóján.    

Tovább olvasom

Szakfolyóirat > 2012/10 > Szántóföld Talajművelés talaj talajállapot

Õszi talajmûvelés a szélsõségek tükrében

Ami a mezőgazdálkodást illeti, 2012 nem sikertörténetként marad meg legtöbbünk emlékezetében. Az időjárás nem vont kegyeibe minket, gazdálkodókat. Sajnos a tavalyi év második felét jellemző aszály tovább folytatódott és tart mostanáig is. Nem kell hozzá különösebb kurázsi, hogy lássuk, a csapadékadatok már-már sivatagi számok, de ami biztos, hogy nagyságrendileg fele a megszokott mennyiségeknek. Ennek tudatában kerülném a károk felelősségének boncolgatását. Javaslom viszont, gondoljuk át mit tehetünk a további terméskiesések mérséklésére. Mindenek előtt a talaj állapotát kell objektíven felmérni és a körülmények figyelembevételével szükséges kialakítani a művelési rendszereket az őszi időszakban.  

Tovább olvasom

Szakfolyóirat > 2012/09 > Pr Omikron Talajművelés Tárcsa

A talajművelés specialistája

Az OMIKRON Kft. 1991-ben alakult magyar családi vállalkozás. Cégünk a Kecskemét melletti Hetényegyházán található. Tevékenységi körünk a Magyarországon nagy hagyományokkal rendelkező mezőgazdasági gépgyártás. E hagyományt szeretné az OMIKRON a következő szlogen iránymutatásával tovább folytatni:

Tovább olvasom

Szakfolyóirat > 2012/09 > Szántóföld Talajművelés talaj nedvesség

A talaj aktuális nedvességtartalma különbözõ talajmûvelési módok mellett - kísérleti eredmények

A víz alapvetõ fontosságú mezõgazdasági növényeink életmûködése, termésének mennyisége és minõsége szempontjából egyaránt. Éppen ezért nagyon fontos ismernünk a talajainkban található víz mennyiségét, illetve azt, hogy a rendelkezésre álló vízmennyiségnek mekkora hányada elérhetõ termesztett kultúrnövényünk számára.  

Tovább olvasom

Szakfolyóirat > 2012/09 > Szántóföld Vetés Talajművelés talaj

Vetésre készülve

„Amíg csak Föld lesz, nem szûnik meg a vetés és az aratás…” – szól a bibliai gondolat (Mózes 1. könyve 8,22), kifejezve ezzel, hogy az emberiség létezése elképzelhetetlen lenne e két, egymást kölcsönösen megalapozó folyamat nélkül. Vetünk, hogy arathassunk és aratunk, hogy vethessünk. A két folyamat azonban idõben is nagyon szorosan kapcsolódik egymáshoz, hiszen ha jobban belegondolunk, nemrég még a repce és a kalászosok betakarítását végeztük, most pedig már a vetési mûveletet megelõzõ talajmûvelési, növényvédelmi és tápanyag-gazdálkodási feladatokat tervezzük.

Tovább olvasom

Szakfolyóirat > 2012/08 > Pr búza repce RAPOOL

Aki RAPOOL repcét vet, az többször is profitál

A jövedelmezõ kalászos vetésforgók elképzelhetetlenek repce nélkül. A repce a mindenkori vetési szándéknak megfelelõen rugalmasan, 3–6 évente illeszthetõ a vetésforgóba. Ezen kívül a repcemag piacának kilátásai továbbra is biztatóak, így a repce nemcsak a vetésforgóban nyújtott elõnyei miatt marad fontos és jövedelmezõ növény.  

Tovább olvasom

Szakfolyóirat > 2012/08 > Szántóföld búza Vetés gabona

A gabonafélék õszi kártevõ-együttese és az ellenük való védekezés aktuális kérdései

Az elmúlt évtized magyarországi vetésszerkezetét vizsgálva megállapítható, hogy az õszi búza termesztése stabilan a hazai összes szántóterület mintegy egynegyedét teszi ki. E felülethez, ha hozzávesszük az egyéb õszi vetésû gabonafélék (õszi árpa, rozs, tritikálé) területét, akkor már közel másfélmillió hektáros szántófelületrõl beszélhetünk országos viszonylatban. E sarokszámok kiválóan támasztják alá, hogy milyen fontos e jelentõs nemzetgazdasági értékkel bíró kultúrák gazdaságos termesztése, termésveszteséget kiváltó tényezõinek mind sikeresebb megfékezése.  

Tovább olvasom

Szakfolyóirat > 2012/07 > Pr műtrágya Genezis talaj

ÖTSZÁZAK KLUBJA

A 2011 novemberében elindított 500-ak Klubja egy szaktanácsadáson alapuló modern mûtrágyázási demonstrációs kísérletsorozat, amely a Bige Holding csoport zászlóshajójaként is ismert, 80 éves folyamatos termelõi múltra visszatekintõ Nitrogénmûvek Zrt. irányításával valósult meg. A legalább 3 évesre tervezett szántóföldi növénytermesztést hatékonyabbá és ezáltal gazdaságosabbá tevõ programban 500 gazdálkodó partner vesz részt az ország egész területérõl. A Genezis Partnerhálózat szakmailag magasan képzett szaktanácsadói és munkatársai által beállított szántóföldi kísérletekben tavaszi és õszi vetésû növények tápanyag-visszapótlásának optimalizálása a cél.  

Tovább olvasom

Szakfolyóirat > 2012/06 > Szántóföld betakarítás talaj talajréteg

A nyári tarlómûvelés helye és szerepe a talajmûvelési rendszerben

A tarlóhántás szerepének megítélése régebben és manapság is változatos. Bár egyre kevesebb efféle véleményt hallani, de még napjainkban is vannak, akik felesleges, költségnövelõ, idõpazarló mûveleti elemként tartják számon a tarlóhántást. E nézetet vallók a korai betakarítású növények lekerülése után nyári vagy õszi szántást végeznek, nem sekély porhanyítással kezdik a mûvelési rendszert. A szántás idõzítését általában a nyár végi csapadék megérkeztéhez kötik, hiszen a nyirkos talajállapot lehetõvé teszi a kedvezõ minõségû forgatást. Annak érdekében, hogy megértsük, hogy e szemlélet miért egyre ritkább napjainkban, át kell, hogy tekintsük a nyári tarlómûvelés újkori funkcióit.  

Tovább olvasom

Szakfolyóirat > 2012/06 > Aktuális AGRO.bio BactoFil talaj

Hír-Mix

FÓKUSZBAN az állattenyésztésHat darab új TUCANO a sorban Horvát-magyar fiatal gazda együttmûködés Ki lesz az év legjobb repce- és napraforgó- termelõje?MEGFOSZ hírek Új önjáró etetõkocsi az Axiál Kft. kínálatábanVI. Agro-Békés Kft. Nyílt Nap

Tovább olvasom

Szakfolyóirat > 2012/02 > Pr Kukorica talaj Santana

Santana 1G - harmadik éve szolgál: Vélemények és gyakorlati tanácsok

Most, hogy már túl vagyunk a 2011-es év lezárásán, érdemes visszatekinteni az elmúlt év történéseire, levonva annak tanulságait. Immár két teljes év tapasztalata áll rendelkezésünkre a Santana 1G talajfertõtlenítõ készítményrõl. Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy a szer ez alatt a rövid idõ alatt megtalálta a helyét a kukoricabogár lárva és a talajlakó kártevõk elleni védekezésben, sok helyen a termesztéstechnológia alapkészítményévé vált.  

Tovább olvasom

Szakfolyóirat > 2012/02 > Pr Güttler Kultivátor talaj

Güttler SuperMaxx - a sokoldalú kultivátor

A kiállításokon és a gyakorlati bemutatók alkalmával már bemutatkozott a Güttler SuperMaxx kultivátor. Ami a legtöbb gazdálkodónak elsõre feltûnt, hogy ez a gép jóval erõsebb kapákat tartalmaz, mint a hagyományos ilyen típusú gépek. Ami még különlegessé teszi, hogy a rugóskapák öt sorban vannak elhelyezve, így a szármaradvány nem okozhat eltömõdést a kapák között, és nem kell a tábla végén megállni, hogy kitisztítsuk a gépet, mert már nem dolgozik megfelelõen.  

Tovább olvasom

Szakfolyóirat > 2012/02 > Szántóföld Traktor Vetés talaj

A tavaszi idõszak talajmûvelési feladatai

A február megérkeztével egyre izgatottabbak, talán türelmetlenebbek is vagyunk mi, földmûvelõk. Szeretnénk már a mindent jelentõ földön tevékenykedni… Hosszú volt a tél, de nem telt tétlenül. Gondolataink egyre inkább az õszi vetések állapotán és a „megpihent” szántásokon járnak. Sok feladat vár ránk!  

Tovább olvasom

Szakfolyóirat > 2012/01 > Pr talaj talajjavító humusz

DUDARIT NPK a XXI. század talajjavítója

Az elmúlt két évtized alatt a hazai termõföldek tápelemmérlege Európában példanélküli módon romlott le. A mezõgazdaság területén meghatározó európai országok összehasonlításában Magyarország a hektáronkénti mûtrágya vegyeshatóanyag-kijuttatásának átlagában messze elmarad, mintegy negyedét juttatjuk ki évente a termõföldekre, amely a talajok kizsákmányolásához vezet.  

Tovább olvasom

Szakfolyóirat > 2011/12 > Pr Syngenta Vetés talaj

Ki korán vet, korán arat

Évrõl évre felmerül a tavasz közeledtével, hogy mikor lehet majd elkezdeni a kukorica vetését. Egyik évben már meleg van de még csak épp hogy elkezdõdött április, máskor hideg van pedig már április közepét mutatja a naptár.  

Tovább olvasom

Szakfolyóirat > 2011/08 > Tudósítás talaj kukoricabogár talajfertőtlenítő

Fej-fej mellett a két talajfertõtlenítõ

Legutóbb a januári számunkban számoltunk be arról a Santana tanácskozásról, ahol maguk a termelõk mondták el egy éves tapasztalataikat az új talajfertõtlenítõ szer kapcsán. Összefoglalva megállapítható volt, hogy valamennyien elégedettségükrõl számoltak be, kihangsúlyozva a kiváló ár-érték arányt, melyet Bárány Sándor baranya megyei gazdálkodó és szaktanácsadó számszerûsített is, vagyis az õ általa irányított gazdaságban 100 ha-ra vetítve 800 000 Ft megtakarítást jelentett a Santana. Júliusban az ország két helyszínére újabb tanácskozásra invitálta az Arysta a termelõket, melynek célja egy független demonstrációs kísérlet eredményeinek bemutatása, valamint a Santana nyereményjáték gyõzteseinek kihirdetése volt.  

Tovább olvasom

Szakfolyóirat > 2011/08 > Szántóföld növény talaj tápanyaggazdálkodás

A talajvizsgálatok jelentõsége és értelmezése a gyakorlatban

A helyes fajtaválasztás és agrotechnika mellett a talaj tápelem-tartalma és a növény tápanyagigénye függvényében alakított tápanyaggazdálkodás alapozza meg a szántóföldi növénytermesztésben realizálható terméshozamok mennyiségét és minõségét. A talaj természetes tápelemszolgáltató képessége folyamatos növénytermesztés mellett, különösen magas termésátlagok elérése esetében, nem képes pótolni a növény által a talajból felvett tápelemeket.

Tovább olvasom

Szakfolyóirat > 2011/07 > Szántóföld káposztarepce talaj szármaradványok

Szármaradvány-bontás és nitrogéntrágyázás a mezõkeresztesi baktériumtrágyázási tapasztalatok tükrében

A tápanyag-gazdálkodás rendszerén belül fontos és összetett kérdést jelentenek a növényi maradványoknak (gyökér és szár, de egyszerûen csak szármaradványokról beszélünk, hiszen ez jelenti a nagyobb mennyiségû biomasszát) a talaj szerkezetére és tápanyag-szolgáltató képességére gyakorolt hatásai. A növényi maradványok nagy mennyiségû szerves anyagot tartalmaznak és ez jelentõs mértékben befolyásolja a talajban lejátszódó fizikai, kémiai és biológiai folyamatokat.  

Tovább olvasom

Szakfolyóirat > 2011/07 > Szántóföld Kukorica Árvíz Kártevők

Árvíz utáni helyzetkép a Kapos völgyében

Egyik szántóföldi bemutató alkalmával beszélgettem Halvaksz Béláné Terikével, aki mintegy 1200 hektáron végez növényvédelmi szaktanácsadást Dombóváron és környékén, több gazdálkodó munkáját segítve ezzel. A szakember nap mint nap szembesül a vízerózió talajromboló, termés tönkretevõ hatásaival. (a szerk.)  

Tovább olvasom

Szakfolyóirat > 2011/06 > Szántóföld repce Árpa betakarítás

A talajjavítás kezdõlépése a betakarítás és a tarlómûvelés

A 2010-es év rég elmúlt ugyan, de a talajállapotra gyakorolt kedvezõtlen hatásai máig érzékelhetõk. A szélsõségesen sok csapadék következtében jelentõsen tömörödöttek a termõtalajok. A tömörödés egyrészt természetes fizikai folyamat, másrészt pedig az emberi tevékenység következménye. A megkésett munkák miatt összetapostuk a nedves talajt, sok helyütt mostanáig nem tûntek el a taposási károk, láthatóak a talajegyenetlenségek vagy sínylõdnek a növények.  

Tovább olvasom

Szakfolyóirat > 2011/06 > Szántóföld Takarmány talaj másodvetések

Másodvetések szerepe a gyomkorlátozásban

Magyarország kedvezõ adottságai (napfénytartam, -intenzitás, hõösszeg, vízkészlet, termõföld) lehetõvé teszik a változatos összetételû, diverzifikált növénytermesztés megvalósítását. A racionális földhasználat nem csak a fõnövények magas termésszintjét garantálja, de biztosítja a termõföld védelmét, termõképességének megóvását, kultúrállapotának fenntartását is.  

Tovább olvasom

Szakfolyóirat > 2011/04 > Szántóföld trágya Bioenergia talaj

A zöldtrágyázás jelentõsége termelõi szemmel

Az elmúlt években egyre gyakrabban esett, esik szó a zöldtrágyázás jelentõségérõl, gyakorlati alkalmazhatóságáról. Az egyértelmûség miatt azonban fontos ezúton is meghatározni, mit is értünk e fogalom alatt. Zöldtrágyázásról abban az esetben beszélünk, ha egy adott növényt fõ-, vagy másodvetésben talajvédelmi céllal – fejlõdésük vegetatív szakaszában – a talajba dolgozunk.

Tovább olvasom

Szakfolyóirat > 2011/04 > Szántóföld Szója fajta Technológia

A szójatermesztés gyakorlati tapasztalatai - a termelõk véleménye

A szójának két fõ hasznosítási iránya van: az állattenyésztés legfontosabb fehérjeforrása, másrészt az élelmiszeriparban széles körben felhasználható alapanyag. Hazánkban változó kedvvel és területen termesztették és termesztik. Az utóbbi években területe 30–35 ezer hektár között ingadozik, termése évi 60–90 ezer tonna, ami a hazai felhasználás mintegy 20%-a.

Tovább olvasom

Szakfolyóirat > 2011/03 > Pr Gép CLAAS betakarítás

Minõségi takarmány minõségi gépekkel

Az állattartásban kiemelt fontosságú terület a megfelelõ technológiával biztosított takarmányozás, mivel a költségek döntõ hányadát teszi ki ez a tétel. Az Axiál már 2001-tõl kezdõdõen úttörõ volt a szálas takarmány betakarítás szegmensben, mert míg a többi importõr nem helyezett megfelelõ hangsúlyt ezekre a termékekre, õk elsõként tudtak a CLAAS gépeivel egy teljes „zöld sor”-t kínálni ügyfeleiknek. Profizmusuknak és a gépek professzionális mivoltának köszönhetõen kínálatuk évek óta tartósan uralja kategóriájában a piacot. Az Agro Napló olvasóinak Albert Csaba termékmenedzser beszélt a betakarítógépes kínálatukról.

Tovább olvasom

Szakfolyóirat > 2011/03 > Pr hibrid Kukorica Dow Seeds

Mit ajánl a Dow Seeds 2011-re?

A 2010-ben lehullott, az átlagot messze meghaladó csapadék mennyiség szinte minden gazdaságban gondot okoz. A csapadékos idõjárás miatt a betakarítási munkák elhúzódtak és nem volt lehetõség az õszi talajmunkák elvégzésére. A teljesen átnedvesedett talajokra nem lehet a gépekkel rámenni, várni kell míg a talaj kellõen kiszárad ahhoz, hogy mûvelni lehessen. A belvízzel borított területeken már egészen biztos, hogy késõ tavasszal fog eldõlni, hogy mit is lehet kezdeni a területtel.  

Tovább olvasom

Szakfolyóirat > 2011/03 > Pr búza Vetés Yara

Az õszi búza tavaszi tápanyag- ellátása Yara ajánlással!

A múlt évi csapadékos idõjárás rányomja bélyegét az õszi vetésû növények, ezen belül az õszi búza – tavaszi technológiájára. Az általánosan alkalmazható eljárásokat a kialakult helyzet sok esetben felülírja. Egészen biztos, hogy a terület jelentõs részén nem a megszokott módon lehet és kell az aktuális munkákat elvégezni. A környezeti tényezõk és a termesztési technológia minden eleme befolyásolhatja, befolyásolja a mennyiségi és minõségi mutatókat.  

Tovább olvasom

Szakfolyóirat > 2011/01 > Szántóföld Vetés Termény talaj

Évindító földmûvelõ gondolatok

Az évbúcsúztató mulatságok után az új év kezdete a legtöbb növénytermesztõt a dolgozóasztalánál találja. Tervezgetjük a számunkra oly fontos dolgokat, mintegy forgatókönyvet készítünk az elõttünk álló termelési idõszakra. A legtöbben ilyenkor véglegesítik a vetésterveket, a fajtaösszetétel is ilyenkor kerül megválasztásra. Számba vesszük az anyagi lehetõségeinket és jó esetben elindítunk egy-két gépbeszerzési folyamatot. „Kedvezõbbnél kedvezõbb” ajánlatokkal bombáznak minket a különbözõ inputanyag-forgalmazók, de köttetnek termeltetési és kereskedelmi szerzõdések is. Mozgalmasan indul az új év…  

Tovább olvasom

Szakfolyóirat > 2010/12 > Szántóföld búza Kukorica talaj

Az õszi talajmûvelési idény fontosabb tapasztalatai

Az õszi munkacsúcsban a betakarítási és talajmûvelési feladatok feltorlódtak. A napraforgó aratása egy hónapot csúszott, ami késleltette az õszi kalászosok talaj elõkészítési munkáit is. Az október derekán ismét beköszöntött csapadékos és a tavalyihoz képest jelentõsen hidegebb idõjárás miatt nehézkesen indult a kukorica betakarítása.

Tovább olvasom

Szakfolyóirat > 2010/10 > Szántóföld repce Kalászos Talajművelés

Visszatekintés és tanácsok az õszi talajmûveléshez

Nem túlzás azt mondani, hogy az idõjárás teljesen más arcát mutatja, mint tavaly ugyanebben az idõszakban. Akkor a szárazság, most pedig a rendkívüli mennyiségû csapadék nehezíti a földmûvelõ ember munkáját. Tavaly sok helyütt a rossz kelés miatt kellett újravetni a repcéket, az idén a sok víz és a hideg gyengíti az állományokat. Már ahol el tudták vetni, ugyanis a hirtelen és korán jött, esõs lehûlés számos helyen lehetetlenné tette a munkát. Visszatekintve az járt jól, aki a korai vetés mellett döntött és ennek megfelelõen idõzítette a talajmunkákat is.  

Tovább olvasom

Szakfolyóirat > 2010/10 > Szántóföld Talajművelés termelők talaj

A talajmûvelési módok és a humusz állapot összefüggései

A talaj és termékenysége feltételesen megújuló (megújítható) erõforrás, amely alapvetõ szerepet játszik a növénytermesztésben. A többi erõforrás transzformátora, a primér biomassza primer tápanyagforrása a természet szûrõ és detoxikáló rendszere, a biodiverzitás rezervoárja és nem utolsósorban a mezõgazdasági produkció színhelye.  

Tovább olvasom

Szakfolyóirat > 2010/10 > Tudósítás hibrid Dekalb Kukorica

Terepszemle a Dekalb Innovációs Centrumaiban

Termésbiztonság, jó vízleadási készség és nagy terméspotenciál jellemzi az extra nagy genetikai variabilitású Dekalb fajtákat. E tulajdonságok ismét bizonyítást nyertek a Bólyban és Enyingen megrendezésre került Dekalb Innovációs Centrum kísérleteit bemutató rendezvénysorozatán. Wortmann-Alt Gyula, a Monsanto munkatársa kísért bennünket végig a bemutatón, az alábbiakban a vetésidõ és a tõszámkísérletek eredményeirõl informáljuk Olvasóinkat.  

Tovább olvasom

Szakfolyóirat > 2010/09 > Pr búza Alaptrágyázás talaj

A búza õszi alaptrágyázása

A tápanyag-ellátottság mindig is befolyásolta a termés mennyiségét, azonban a korszerû, intenzív növénytermesztés esetén ez a hatás a többszörösére nõtt. A nagy termõképességû, modern fajták fokozottan igényesek a termesztéstechnológiával szemben, és érzékenyen reagálnak a tápanyag-ellátottságra.  

Tovább olvasom

Szakfolyóirat > 2010/08 > Pr műtrágya Fertília Gramix

Õszi mûtrágyák - Fertilia módra

A nyári aratási szezon végeztével – a repce és a kalászosok betakarítása után – elmondhatjuk sajnos, hogy az átlagok messze elmaradnak mennyiségben, de minõségben is a várttól, elsõsorban a kedvezõtlen idõjárás miatt. Bár a termények piaci ára emelkedik, a termelõket jelentõs árbevétel kiesés sújtja.  

Tovább olvasom

Szakfolyóirat > 2010/08 > Pr repce Kwizda Gomba

Repce, intenzív repce, Kwizda repce - avagy, hogyan mentsük meg repce-tonnáinkat?

Valószínû, hogy idén annak is csalódást okozhat a repcetermése, aki mindent (vagy majdnem mindent) megtett a vegetáció ideje alatt és repcéje akár 4–5 tonnát is mutatott. A szklerotínia (fehérpenészes rothadás) kártétele idén igen súlyos méreteket öltött. Okai: maga a fertõzési forrás (szkleróciumokkal egyre fertõzöttebb talajok), valamint a másodlagos (aszkospórás) fertõzésnek kedvezõ áprilisi és májusi csapadékos idõjárás voltak.  

Tovább olvasom

Szakfolyóirat > 2010/07 > Gépesítés Biomassza talaj növénytermesztés

A biomassza hasznosítása Magyarországon

Két részben – azaz két egymást követõ számunkban – adjuk közre azt az átfogó elemzést, és helyzetértékelést, amelyet az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) készített a biomassza-hasznosítási lehetõségeirõl az Agro Napló számára. Az összegzés elsõ részében az általános áttekintésen túl az általános eltüzelésrõl és a biogáz hasznosításáról, míg a következõ számban pedig a folyékony hajtóanyagok – a bioetanol és a biodízel – elõállításáról olvashatnak a téma iránt érdeklõdõk.  

Tovább olvasom

Szakfolyóirat > 2010/06 > Pr Traktor Vetőgép Valtra

A Valtra 17 éve családtag

Korán indultam el a hajdúböszörményi Balogh Gábor családjához, hiszen a tavaszi munkák hamarosan elkezdõdnek, ilyenkor elfoglaltak a gazdák, lázasan készülõdnek a vetési szezonra. Böszörmény környékén Gábor volt az elsõ Valtra tulajdonos, ezért reméltem azt, hogy egy sokat látott gazda osztja meg majd velem a tapasztalatait.

Tovább olvasom

Szakfolyóirat > 2010/04 > Gépesítés Munkagép Traktor talaj

A precíziós talajmûvelés agrotechnikai alapjai

A számítógéppel támogatott mezõgazdaság (Computer Aided Farming, CAF) és ezen belül a növénytermesztés az elmúlt évtizedben rohamos fejlõdésen ment keresztül. Ennek eredményeként a rendszer egyes elemei megtalálhatók a szántóföldi mûveleteknél éppen úgy, mint az állattartó telepeken, illetve a gazdaság központjában mûködtetett ellenõrzõ, irányító részlegnél. Mindezek ellenére, a precíziós mezõgazdaság (Precision Agriculture, PA) néven ismert rendszer csak kevés helyen és ott sem mindig az elvárt sikerekkel mûködik. Pedig a rendszer alapját képezõ tényezõk - táblán belül idõben és térben változó talajállapot és terményjellemzõk - a gazdálkodók számára eddig sem voltak ismeretlenek.  

Tovább olvasom

Szakfolyóirat > 2010/04 > Pr Gombaölő talaj gyom

2010 - újra jubileum a gabonaföldeken

A Bayer CropScience két vezetõ kalászosvédelmi terméke elõször a 2007-es szezonban jubilált Magyarországon. A Falcon gombaölõ szerrel kezelt terület valamikor az év májusában elérte a 2 millió hektárt, a Sekatorral védett terület pedig már áprilisban az 1 milliót. Ennek méltó megünneplésére készült a Jubileum csomag, ami jelentõs kedvezményt tartalmaz a két szóló termék árához képest. A nagy sikerre való tekintettel a csomagot megtartottuk, majd 2009-ben új összetételûvé alakítottuk a Sekator OD bevezetésének kapcsán.  

Tovább olvasom

Szakfolyóirat > 2010/03 > Pr talaj műtrágyák LINZER AGRO TRADE

Nitrogén mûtrágyázás - kora tavaszi munka

Lassan itt a tavasz, és a szokásosnál vastagabb hóréteg elolvadása után a mezõkön is megindul az élet. Az egyik legelsõ munka ilyenkor a repce és a búza kora tavaszi fejtrágyázása, amit minél elõbb célszerû elvégezni, amint rá lehet menni a talajra jelentõs taposási kár nélkül. Évrõl évre visszatérõ téma ilyenkor, hogy milyen nitrogén mûtrágyát válasszunk. Az ár mellett azonban mindenképpen tisztában kell lennünk talajaink adottságaival és az egyes mûtrágyák hasznosulási tulajdonságaival is.  

Tovább olvasom

Szakfolyóirat > 2010/03 > Szántóföld Trágyázás talaj talajvizsgálat

Az okszerû trágyázást megalapozó talajvizsgálat jelentõsége és eredményei

A talaj termõképességének megõrzéséhez, az optimális termésmennyiség és minõség eléréséhez nélkülözhetetlen az okszerû trágyázás. Ehhez a talaj tápanyag-szolgáltató képességének felmérése, növényélettani ismeretek, a termesztés körülményeinek számbavétele szükséges. Mindezek analízisével készülhet trágyázási javaslat. Cikkünk betekintést nyújt a trágyázási szaktanácsadás munkafolyamataiba.  

Tovább olvasom

Szakfolyóirat > 2010/02 > Pr műtrágya talaj LINZER AGRO TRADE

A műtrágyázás jelentõsége napjainkban

Földünk népessége az utóbbi száz évben robbanásszerûen megnõtt, ezzel párhuzamosan pedig egyre jobban elõtérbe került az élelmiszerellátás kérdése is. Míg az 1900-as években a világ népessége alig haladta meg a 1,5 milliárdot, addig ez a szám 1980-ra már 4 milliárd fölé nõtt, napjainkban pedig már közelebb van a 7 milliárdhoz, mint a hathoz. Négy-ötször annyi ember szükségszerûen több élelmiszert fogyaszt, és az élelmiszer-elõállításnak lépést kell tartania a megnövekedett igényekkel. Az emberiség hamar felismerte, hogy nagyobb terméseredmények érhetõek el a talaj gondozásával, a terméssel elvitt tápanyagok visszapótlásával. A mûtrágyák használata a XX. század második felében terjedt el, és ennek –valamint az új fajtáknak- köszönhetõen a termésátlagok a korábbiak többszörösére nõttek.  

Tovább olvasom

Szakfolyóirat > 2010/02 > Pr Syngenta Széltippan talaj

Megbízható és költséghatékony megoldás a nagy széltippan ellen: Logran

A nagy széltippan a legnagyobb területen fertõzõ egyszikû gyomnövény napjainkban a kalászosokban. Az ellene való védekezés egyik módja az õsszel elvégzett gyomirtószeres kezelés. Az õszi gyomirtás mind a nagyszéltippan, mind a magról kelõ kétszikû gyomnövények elleni harcban és mind a kultúrnövény szempontjából több haszonnal jár. A Logran 20 WG, elsõsorban kettõs, levélen és talajon keresztüli hatásának köszönhetõen kiválóan alkalmas a gyomirtás õszi elvégzésére és használata során az elõbb felsorolt elõnyökkel lehet számolni.  

Tovább olvasom

Szakfolyóirat > 2010/01 > Szántóföld Energiafűz talaj ültetvények

Energiafüzek telepítése és termesztése

Energiafüzek szaporításával és termesztésével hazánkban már több cég is foglalkozik, mégsem terjedt el egységes gyakorlat a technológiával és a piaci lehetõségekkel kapcsolatban. Pedig létezik már olyan modell értékû összefogás az energiafüzek piacán, ami a szaporítóanyagtól kezdve a technológián keresztül egészen a termelt faapríték értékesítéséig összefogja a termékpálya szereplõit.

Tovább olvasom

Szakfolyóirat > 2010/01 > Szántóföld Vetés termés Klíma

Elõzõ évi értékelés - a termések és a klíma tükrében

Ismét egy érdekes esztendõt búcsúztattunk szilveszterkor. A klímaváltozás következményei gyakran nehezítették meg a gazdálkodók munkáját. A gyengébb termések miatt azonban nem mindig csak a természet okolható. Az újév elején idõszerû átgondolni a talajmûvelési hibáinkat, melyek az idõjárási szélsõségek mellett nagymértékben hozzájárulnak a terméscsökkenésekhez. Tanulhatunk belõlük!

Tovább olvasom

Szakfolyóirat > 2009/12 > Gépesítés Kuhn talaj Szántóföld

Mûvelet- és víztakarékos talajmûvelés eszközkínálatáról

A szántóföldi növénytermesztés körülményei az elmúlt években mind idõjárás tekintetében, mind üzem- és termelési szerkezet tekintetében sokat változtak. A szeszélyes idõjárással, aszályokkal és csapadékos idõszakokkal küszködõ gazdálkodóknak át kellett gondolni a leegyszerûsödött, gyakran egy-két növény termesztésére korlátozódó talajmûvelési eljárások alkalmazhatóságát, és elõtérbe kellett helyezni, nagyobb gondot kellett fordítani a talaj vízháztartásának optimalizálására.  

Tovább olvasom

Szakfolyóirat > 2009/12 > Pr termés talaj LINZER

Szántóföldi kísérletek 2009.

A Linzer Agro Trade Hungary Kft. idén is végzett szántóföldi kísérleteket a hazai agráregyetemekkel, valamint magángazdaságokkal együttmûködésben, annak érdekében, hogy tápanyag-ellátási kérdésekben munkatársaink a lehetõ legjobb szaktanáccsal tudjanak szolgálni a partnereink részére.

Tovább olvasom

Szakfolyóirat > 2009/09 > Pr trágya talaj Azoter

AZOTER talaj-baktériumtrágya technológiája - a magasabb hozam érdekében

Kitekintés A talaj tápanyagigényét szakszerûen kell biztosítani a növény optimális terméshozama érdekében. Az AZOTER® talaj-baktériumtrágyával a növény magas hozamot ér el és alkalmazása gazdaságos. BIOtermesztésben használható, talajjavító hatásával megfelelõ magágyat biztosít az õszi és a tavaszi vetések számára.  

Tovább olvasom

Szakfolyóirat > 2009/09 > Szántóföld búza Kukorica Termesztés

Õszi búza talaj elõkészítése kukorica után

A minõségi õszi búza nemesítésben és termesztésben az energiatakarékos talajmûvelési eljárások közül a redukált talajmûvelési rendszerek alkalmazhatók a Low Input technológiával termesztett õszi búza állományunkban. A menetszám csökkentés segítségével idõt, energiát és üzemanyagot takaríthatunk meg.  

Tovább olvasom

Szakfolyóirat > 2009/09 > Szántóföld betakarítás talaj

Találkozások a talajjal

A találkozások forró talajú tarlókon estek meg, tanúkkal, sok-sok érdeklõdõ gazdálkodó elõtt. A találkozásokhoz neves gépforgalmazó cég segített hozzá. A feladatom ugyanaz volt, mint 2008-ban, arról beszélni, hol, miben követtek el hibát, mit oldottak meg jól, mit tegyenek azért, hogy a talajok ellenállóbbak legyenek a szélsõséges klímával szemben, s hogyan tudhatják meg, jók-e a talajaik, vagy baj van velük.  

Tovább olvasom

Szakfolyóirat > 2009/08 > Szántóföld Vetés növény talaj

A kötött agyag, szikes és javított szikes talajok alapmûvelési irányelvei

Hazánk legnehezebben mûvelhetõ talajai a kötött agyag és szikes talajok. E talajok fizikai és kémiai tulajdonságainak ismerete alapvetõ fontosságú a megfelelõ talajmûvelési rendszer alkalmazásához. A cikk az alapmûvelés fontosabb irányelveit foglalja össze, figyelemmel a kötött agyag és szikes talajok mûvelhetõségét befolyásoló talajtulajdonságokra.  

Tovább olvasom

Szakfolyóirat > 2009/08 > Szántóföld Mezőgazdaság Föld talaj

Miért szükséges a talajok mészállapotának rendezése?

A talaj, mint feltételesen megújuló természeti erõforrás a környezetünk egyik eleme, ami egyben a mezõgazdaság legfontosabb termelõeszközét is képezi. E természeti erõforrás a nemzeti vagyonunk mintegy 20%-át teszi ki, aminek védelme, sokoldalú funkcióinak fenntartható hasznosítása össztársadalmi érdek. A talajvédelem igen sokrétû tevékenységet takar, gyakorlati végrehajtásában az átgondolt állami szerepvállalás mellett jelentõs feladatok hárulnak a földtulajdonosokra, illetve földhasználókra, és végeredményben az egész társadalomra.  

Tovább olvasom

Szakfolyóirat > 2009/08 > Szántóföld műtrágya trágya talaj

Baktériumtrágyák és használatuk

„Boldog ember az, aki a szántóföldjében földigilisztát talál…” Az iménti gondolat nagy valószínûséggel arra utal, hogy az adott talajban még van egészséges talajélet. A klasszikus irodalom a talajt háromfázisú polidiszperz rendszerként ismerteti, melyben a különbözõ mikroorganizmusoknak, azokon belül is a baktériumoknak nagy szerepe van a talajélet és a jó talajszerkezet fenntartásában.  

Tovább olvasom

Szakfolyóirat > 2009/08 > Pr Kukorica Vetés Kísérlet

A 2009-es tavaszi idõjárási anomáliák hatása a kukorica fejlõdésére; Monsanto fejlesztések

A következõ írásban az alábbi témaköröket szeretném érinteni: 1. A meteorológiai helyzet hazánkban 2009 tavaszán és a nyárelõn. 2. Mire számíthatunk? A környezet hatása a kukorica kelésére és korai fejlõdésére. Kilátásaink a szezon további részeire, különös tekintettel a virágzási idõszakra. 3. Mit tesz a Monsanto, hogyan tudunk megfelelni a szélsõséges környezet kihívásainak? 4. Eddigi eredményeink.  

Tovább olvasom

Szakfolyóirat > 2009/04 > Szántóföld búza Klíma talaj

A hazai talajok klímaérzékenysége

A talajok klímaérzékenységi mutatói kifejezik a talaj reakcióit az éghajlati hatásokkal szemben. A talaj-klíma összefüggések számszerûsítése hozzásegíthet a klímaváltozás hatásainak jobb megértéséhez, a megelõzõ, illetve a klímaváltozás káros hatásait csökkentõ beavatkozási stratégiák kidolgozásához. A klímaváltozás lehetséges jövõbeli hatásait talajaink termékenységére matematikai modellekkel vizsgálhatjuk.  

Tovább olvasom

Szakfolyóirat > 2009/03 > Szántóföld Trágyázás trágya talaj

Magyarország talajainak Zn-ellátottsága,a visszapótlás lehetõségei

A növények számára nélkülözhetetlen (esszenciális) tápelemeket makro- és mikrotápelemekre osztjuk fel. Makrotápelemeknek – melyek a növényi szárazanyagban 0,01%-ot meghaladó mennyiségben találhatók – a következõ növényi tápelemeket tekintjük: N, P, K, Ca, Mg, S. Makrotápelemekbõl viszonylag nagy mennyiségre van szükségük a növényeknek, a mikrotápelemekbõl viszont már sokkal kevesebbre.  

Tovább olvasom

Szakfolyóirat > 2009/02 > Szántóföld Kukorica Termesztés talaj

Kukoricatermesztési tapasztalatok 2008-ból

Felemásra sikeredett a tavalyi év a kukoricatermesztõk számára. Ritkán tapasztalható, kedvezõ idõjárási feltételek az egyik oldalon, és a felvásárlási árak drasztikus visszaesése a másik oldalon. A termesztés önköltségét a jelentõs áresés miatt a betakarítás idõszakában a termesztés technológiától függõen 8–10 t/ha-ra becsülték a gazdálkodók. Kedvezõbb értékesítési feltételekben azok reménykedhetnek, akik be tudták tárolni a terményt, és ki tudják várni az elõreláthatólag tél végére megemelkedõ árakat.  

Tovább olvasom

Szakfolyóirat > 2009/01 > Pr trágya talaj talajvíz

Új- és/vagy felújításra szoruló hígtrágyatározók szivárgásmentes szigetelésének anyagai

Hazánk EU csatlakozását követõen a környezetszennyezés megakadályozására az állattartásból származó trágyák kezelésére-tárolására vonatkozóan is több – mára már elterjedten ismert, ill. az EU-támogatásos rekonstrukcióknál, beruházásoknál feltételül szabott – új hatósági elõírás lépett életbe.  

Tovább olvasom

Szakfolyóirat > 2009/01 > Gépesítés Gép permetezőgép talaj

Permetezõgépek felkészítése az idényre

A növényvédelmi munkákat csak jól felkészített, üzembiztos permetezõgéppel lehet optimális idõben és jó minõségben elvégezni. Az idény során, munkavégzés közben fellépõ hibák miatt gyakran nem lehet a védekezéseket optimális idõben elvégezni, emiatt jelentõs károk keletkezhetnek.  

Tovább olvasom

Szakfolyóirat > 2009/01 > Portré IKR vetőmag talaj

Beszélgetés Takács Gézával, az IKR vetõmag ágazati igazgatójával

Be kell avatnom a Kedves Olvasót, hogy nem most találkoztunk elõször, sok éve ismerjük egymást és közösen számos eseményre tudunk visszapillantani. Számomra az elsõ meghatározó beszélgetésünk egy vetített kukoricamag ábrához kötõdik, amelyen többféle színnel ábrázolták a magot körülvevõ különbözõ csávázószer rétegeket. Akkor az egy elõadás elméleti illusztrációja volt, mint kutatásfejlesztési célkitûzés. Kezdjük mi is ezt a beszélgetést a kezdeteknél. A bábolnai vetõmagüzemnek most volt egy kerekszámos évfordulója. Induljunk el onnan idõben.  

Tovább olvasom

Szakfolyóirat > 2008/12 > Szántóföld Talajvédelem trágya talaj

A hígtrágya-felhasználás talajvédelmi kérdései

A hígtrágya az almozás nélküli állattartás jellegzetes, folyékony halmazállapotú mellékterméke, amely állati bélsárból, vizeletbõl, elcsurgó ivó- és technológiai vízbõl, valamint kis mennyiségû egyéb hulladékból áll. Szakszerû kezelés és hasznosítás hiányában felgyülemlõ, nagy mennyiségû hígtrágya környezetterhelõ anyag, amelynek elhelyezésérõl az állattartó telep üzemeltetõjének kell gondoskodnia. Az elhelyezés kézenfekvõ megoldása a szántóföldre történõ kiöntözés, mivel a hígtrágya fõ komponense állati ürülék, ezáltal a szervestrágyázás minden funkciójának betöltésére alkalmas.  

Tovább olvasom

Szakfolyóirat > 2008/12 > Tudósítás hibrid Energiafűz talaj

Õszi gazdarandevú a Szent István Egyetemen

Sajátos vonzásuk van a gödöllõi gazdanapoknak, a nyárinak és az õszinek is más-más. Mindenesetre a gazda akkor is kíváncsi, ha jó a termés és akkor is, ha rossz. Mármint kíváncsi a kísérletek eredményeire, és ami ezekbõl következik: melyik vetõmagot, növényvédõ szert és mûtrágyát ajánlják a tudomány emberei a következõ évre. Ezt az érdeklõdést igazolta a szeptember 18-án 11. alkalommal megrendezett bemutató is a Szent István Egyetem Mezõgazdaság- és Környezettudományi Karának szárítópusztai tanüzemében, a Növénytermesztési és Biomassza-hasznosítási Bemutató Központban.

Tovább olvasom

Szakfolyóirat > 2008/10-11 > Szántóföld Gyeptelepítés Talajművelés talaj

A gyeptelepítés és -ápolás talajmûvelési alapjai

A gyep, mint legtermészetesebb és legolcsóbb takarmányforrás alapvetõ szerepet játszik a kérõdzõk és más állatfajok takarmányozásában. A hasznosítás célja meghatározza a gyep növénytársulásának faji összetételét és arányát. A konvencionális és a fenntartható gazdálkodás elvárásai behatárolják ugyan lehetõségeinket, de a gyeptelepítés talajmûvelési módszerét a különbözõ gazdálkodási rendszerek nem befolyásolják.  

Tovább olvasom

Szakfolyóirat > 2008/10-11 > Kertészet Zöldség Alaptrágyázás talaj

Zöldségfélék alaptrágyázásánakfontosabb szabályai

Napjainkban a tápanyag-utánpótlást, így az õszi alaptrágyázást is alapvetõen a rendkívül magas mûtrágyaköltségek határozzák meg. Ennek tudható, hogy az egy hektár szántó felületre (kertészet is benne), mindössze 92 kg hatóanyagnyi mûtrágya (N: 58 kg; P2O5: 15 kg; K2O: 19 kg) kerül kiszórásra. A jelzett érték nem fedezi a növények által kivont tápelemek mennyiségét, ennek következtében a talajaink tápanyagban egyre szegényebbek.  

Tovább olvasom

Szakfolyóirat > 2008/10-11 > Gépesítés talaj növények hígtárgya

Hígtrágya környezetkímélõ kijuttatása

Az elmúlt idõszakban a sertéstartók szorgalmazták a hígtrágya kezelésének és kijuttatásának korszerû, környezetkímélõ megoldását. A technológia fejlesztésére ösztönzõleg hat a környezetvédelmi szabályok szigorodása, illetve a biztonságos, környezetkímélõ hígtrágyatárolást, -kezelést érintõ törvény.  

Tovább olvasom

Szakfolyóirat > 2008/10-11 > Tudósítás Talajművelés Gazdálkodók talaj

Környezettudatos, alkalmazkodó talajmûvelés

Teltházas könyvbemutató részesei lehettek a Gödöllõi Szent István Egyetem tanácstermének vendégei szeptember elején. Birkás Márta és szerzõtársai (Antos Gábor, Neményi Miklós, Szemõk András) új, angol nyelvû tan- és szakkönyvük bemutatásával méltán tarthattak számot a kiemelt érdeklõdésre. Az „Environmentally-sound adaptable tillage” címû mûvet ugyanis írói és a megjelentetõ Akadémiai Kiadó is a Pannon térség egyetemein talajmûvelés tárgykörben oktatóknak és a gazdálkodóknak szaktanácsot adó kollégáiknak egyaránt ajánlják.

Tovább olvasom

Szakfolyóirat > 2007/06-07 > Pr Talajművelés talaj bálázó

SMS - az energiatakarékos talajmûvelés és a bálaszállítás specialistája

A Készenlét Zrt. az idei év január 1-jétõl kizárólagos magyarországi importõre a nagy múltú cseh SMS gyár termékeinek, melyek között megtalálhatjuk a kapcsolt mûvelésû, energiatakarékos talajelmunkálókat, altalajlazítókat, tárcsákat és a hengeres bála és szögletes bála felrakodására, szállítására és azok kazalba állítására képes bálaszállítókat.  

Tovább olvasom

Szakfolyóirat > 2007/06-07 > Tudósítás repce repcetermesztés talaj

Repcetermesztés: kitekintés és tennivalók

A repcemag az egyik legkeresettebb áru a világon, az olajos növények közül a harmadik legnagyobb területen termesztik – mondta hallgatósága elõtt a Bólyi Rt. sátorhelyi gazdaságában tartott nagyszabású repce fajta- és agrotechnikai bemutatón Szeidl Balázs, a Monsanto kelet-európai vetõmag divíziójának marketing menedzsere.

Tovább olvasom

Szakfolyóirat > 2007/03 > Szántóföld műtrágya talaj tartamkísérlet

A mûtrágyázás hatása egy tartamkísérlet talajának néhány kémiai tulajdonságára

Közismert tény, hogy a különbözõ kémiai összetételû mûtrágyák ható-, illetve kísérõ anyagai a talajba dolgozásukat követõen kapcsolatba lépnek a talaj folyadék fázisával, oldatba kerülnek, aminek eredményeként lejátszódó kémiai, fiziko-kémiai reakciók révén hosszabb távon lényeges változások következhetnek be a talaj egyes kémiai tulajdonságaiban.

Tovább olvasom

Szakfolyóirat > 2006/11-12 > Szántóföld műtrágya talaj

Meddig hat a korábban kijuttatott foszfor mûtrágya?

Mint ismeretes, a növények által fel nem vett P a talajban akkumulálódik, növelve annak nemcsak összes, hanem könnyen oldható tápanyagtartalmát is. Az intenzív mûtrágyázás idõszakában – 1970 és 1990 között – hazánkban országos átlagban csaknem kétszer annyi foszfor kerül a talajba, mint amennyit a terméssel kivonunk.

Tovább olvasom

Szakfolyóirat > 2006/10 > Pr Vetés Kuhn talaj

Kuhn Fastliner – a vetés mûvésze

Hazánkban különféle vetési módokat használnak a gazdálkodók. Hagyományos mûvelés esetén száraz és nedves talajon is nagyobb a mûvelés kockázata, mint csökkentett mûveletszámú mûvelés esetén. A különbözõ vetési módok környezeti kockázata, a hagyományos mûvelési eljárások után a legkedvezõtlenebb, míg akár a direktvetés, akár mulcsvetés igen kedvezõ.

Tovább olvasom

Szakfolyóirat > 2006/10 > Kertészet Gyomirtó talaj fűkasza

A gyümölcsösök környezetkímélõ talajmûvelése

A talajok termékenysége, aktivitása sok tényezõ (fizikai, kémiai, biológiai) összefüggésében talajtípusonként eltérõen jelenik meg. Megfelelõ agrotechnikával egyes tényezõi eltérõ mértékben, de fenntarthatók, kedvezõbbé tehetõk a termesztett növény igényei szerint. A környezetkímélõ termesztéstechnológiának nem lehet célja a meglévõ helyzet abszolút megõrzése sem makro, sem mikro kiterjedésben. A védett területeket kivéve pozitív irányú változtatásra van szükség akkor, ha a talaj savanyú, levegõtlen, tömõdött stb.

Tovább olvasom

Szakfolyóirat > 2006/10 > Szántóföld Tápanyag talaj növénytermesztés

A kettõstermesztés és a köztesnövény-termesztés lehetõségei a szántóföldi növénytermesztésben

A jól alkalmazott vetésváltás, azaz a gazdaságban egymás után termesztett növények sorrendjének helyes megválasztása esetenként az istállótrágyázás hatásával vetekszik. Bár az elmúlt években-évtizedekben a gyökér- és tarlómaradványok értékét, jelentõségét sokan lebecsülték, a talaj termõképességének kialakulásában, fenntartásában betöltött szerepe elvitathatatlan.

Tovább olvasom

Szakfolyóirat > 2006/09 > Gépesítés Vetőgép gépek talaj

Mûvelettakarékos gabonavetés

A minimális talajmûvelési irányzatok, s ezen belül a költségtakarékos talaj- és környezetkímélõ talajmûvelési technológiák egyik lehetséges megoldásának tekinthetõ kombinált talajelõkészítés és vetés gyakorlati kivitelezése nem újkeletû.

Tovább olvasom

Szakfolyóirat > 2006/09 > Szántóföld Tápanyag talaj növények

A talajvizsgálati eredmények értelmezése

A piaci verseny és a folyamatosan dráguló mezõgazdasági inputok következtében egyre több gazdálkodó látja be a tudatos, tudományos alapokon nyugvó gazdálkodásban rejlõ elõnyöket. Egyre többen veszik észre, hogy jövõjük erõforrásaik hatékony kihasználásán múlik, melynek egyik eleme a hatékony és környezetkímélõ tápanyag-ellátás.

Tovább olvasom

Szakfolyóirat > 2006/08 > Kertészet Gyümölcsös Tápanyag talaj

Gyümölcsösök tápláltságát befolyásoló tényezõk

A gyümölcsösök tápláltsága közvetlenül vagy közvetve számtalan tényezõtõl függ. Legközvetlenebb hatása van a trágyázási rendszernek és a különbözõ trágyázási megoldásokkal adagolt tápelemeknek. A tápanyag háttér részét képezi a talaj tápanyag készlete, ami szintén közvetlenül hat. Nagyon fontos ezen háttér másik része, a tápanyag felvehetõség biokémiája is, amibe beletartozik a gyökér- és talajaktivitás kérdésköre.

Tovább olvasom

Szakfolyóirat > 2006/08 > Gépesítés Lazító Talajlazító gépek

Középmélylazítók agrotechnikai értékelése

A kímélõ talajmûvelés erõsödõ tendenciája és az energiaárak drasztikus növekedése mellett számos technikai-technológiai szempont tereli a gazdálkodók figyelmét a forgatás nélküli alapozó talajmûvelés, ill. annak talán legfontosabb eszközei, a középmélylazítók irányába. Az elõzõ évek mérés-, és félüzemi kísérletei megerõsítették a szakmai közvélemény azon igényét, miszerint egy koncepciózus lazítási program nagyban segítené a hazai gazdálkodás racionalizálását.

Tovább olvasom

Szakfolyóirat > 2006/08 > Szántóföld Vetés Kalászos talaj

Õszi vetésû kalászos gabonák talaj-elõkészítése a talajállapot és az elõvetemény figyelembevételével

z õszi búza a vetéskor ülepedett, nyirkosságban kiegyenlített, a vetés mélységében (és nem a felszínen!) aprómorzsás magágyat részesít elõnyben. A gyökérzóna káros tömörségét megsínyli, különösen, ha szárbainduláskor száraz az idõjárás. A 15–25 cm réteg káros tömörsége nem kívánatos a durumbúza és a tönkölybúza talajában sem.

Tovább olvasom

Szakfolyóirat > 2006/08 > Szántóföld Kukorica Aratás növény

Aktuális növényvédelmi helyzetkép, prognózis szeptemberre

A kalászosok aratása már a végéhez közeledik, a termés nagy része már biztonságos helyre került. A betakarítás elõtti idõben a levélzetet károsító betegségek (búzánál elsõsorban a lisztharmat és a vörösrozsda, árpánál a lisztharmat mellett a drechslerás (régi nevén helminthospóriumos) levélfoltosság gyors felszaporodását lehetett tapasztalni, különösen a vörösrozsda rohamos terjedését segítette az idõjárás.

Tovább olvasom

Szakfolyóirat > 2006/06 > Gépesítés Kalászos Termelés talaj

Talajmûvelési elvek és szempontok õszi kalászosokhoz

A kalászos gabona terület döntõ többsége õsszel kerül bevetésre, zömmel õszi búza, kisebb részben õszi árpa termelés céljára. A mintegy 1,2–1,4 millió ha terület 35–45%-a nyári betakarítású kalászosok, valamint a borsó és a repce után, 20–25%-a kora õszi, õszi betakarítású ipari (burgonya, napraforgó, cukorrépa) és egyéb növények, míg a fennmaradó mintegy 35% pedig az ugyancsak õszi betakarítású kukorica után kerülhet bevetésre.

Tovább olvasom

Szakfolyóirat > 2006/06 > Szántóföld Talajvédelem talaj termékenység

Talajvédelem és a termékenység fokozása zöldtrágyázással II.

A zöldtrágyázás során a többnyire gyors növekedésû és nagy mennyiségû biomasszát adó növényeket abból a célból termesztjük, hogy a zöld részeket a talajba forgassuk (ekével) vagy sekélyen keverjük be (pl. tárcsával, kultivátorral). E növények termesztése történhet fõ- és másodvetésben. A fõvetés a hazai és nemzetközi gyakorlatban egyaránt kevéssé elterjedt, Magyarországon elõzménye a másodvetésû zöldtrágyanövények termesztésének van.

Tovább olvasom

Szakfolyóirat > 2006/06 > Szántóföld Energia talaj talajtermékenység

Energia a szántóföldekrõl

Napjainkban az emberiséget egyik leginkább foglalkoztató kérdés, hogy milyen forrásból lesznek pótolhatók a korlátozott mértékben rendelkezésünkre álló fosszilis energiaforrások. Közismert tény, hogy az újonnan felfedezett nyersolaj- és földgáz-készletek nem fedezik a fogyasztás, felhasználás emelkedését, amit fõképpen a kínai és az indiai gazdaság gyorsuló növekedése gerjeszt.

Tovább olvasom

Szakfolyóirat > 2006/05 > Szántóföld Növénytáplálás talaj Zn

A Ca és Zn növénytáplálási jelentõsége hazai talajaink tápanyag-ellátottságának függvényében

A kalcium és a cink a növények számára létfontosságú tápelemek. Együttes tárgyalásukat sajátságos antagonisztikus kapcsolatuk indokolja. Nagy szénsavas mésztartalmú bázikus talajokon más mikroelemekhez hasonlóan gyakran kell cinkhiánnyal számolnunk, míg a cinkkel jól ellátott talajokon sok esetben a talajok hátrányos savanyúsága (gyenge mészellátottsága) okoz problémákat a növénytermesztés számára.

Tovább olvasom

Szakfolyóirat > 2006/05 > Gépesítés talaj sorközművelő

Sorközmûvelés: hogyan és mivel?

Köztudott, hogy minden növény, így a kapások termesztésének is velejárója a gyomnövények megjelenése, fejlõdésével arányos terméscsökkentõ hatása. A növénytermesztés evolúciója során a gyomnövények elleni védekezés különbözõ fázisai alakultak ki és terjedtek el. A kezdeti kézi kapálást, a ló-kapálás (ekézés), a traktoros kultivátoros sorközmûvelés, a vegyszeres növényvédelem és végül – napjainkban már jellemzõnek mondhatóan – a mechanikai és kémiai növényvédelmi eljárások kombinációja követte.

Tovább olvasom

Szakfolyóirat > 2006/03 > Gépesítés Termesztés Cukorrépa talaj

Mûvelõnyomos (mûvelõutas) cukorrépa-termesztés

A hazai cukorrépa-termesztés ágazati gépesítettsége (német/francia vetõ- és betakarító gépek), kiegészítve a széles választékot biztosító – különbözõ munkaszélességû szórókerettel rendelkezõ – szántóföldi permetezõ gépekkel, a mûvelõnyomos technológia elterjesztését tette lehetõvé, ami egy olyan technológiai fejlesztési utat jelent, amelynek követése mindenképpen indokolt.

Tovább olvasom

Szakfolyóirat > 2006/03 > Szántóföld talaj növényvédelem

Aktuális növényvédelmi helyzetkép, prognózis áprilisra

Az õszi vetésû növényeknél a téli idõjárás, a tavaszodás kezdete, gyorsasága alapvetõen meghatározza az állományok tavaszi indulását, egészségi állapotát. Éppen ez indokolja, hogy röviden visszatekintsünk a téli idõjárásra, a telelés hatásaira. Amint emlékszünk rá, tavaly egy kimondottan csapadékos nyár után kellemes, meleg, napos õsz köszöntött be, s egészen Erzsébet napig (november 19.) nem volt komolyabb lehûlés. Igaz volt ez szeptemberre, a hónap közepe utáni egy hét kivételével, amikor az átmeneti lehûléssel együttesen jelentõs mennyiségû csapadék hullott.

Tovább olvasom

Szakfolyóirat > 2006/03 > Szántóföld Paprika Tápanyag talaj

Az étkezési paprika talaj- és tápanyagigénye valamint trágyázása

A mai értelemben vett „étkezési paprika” termesztésének meghonosodása a XIX. század végére tehetõ Magyarországon. Az 1970-es évek végén még mintegy 10–12 ezer hektár termõfelülettel számolhattunk, de a kilencvenes évek elején egy erõteljes visszaesés indult meg, aminek hatására ma már az összes termõfelület alig haladja meg a 4000 ha-t.

Tovább olvasom

Szakfolyóirat > 2006/03 > Szántóföld Termesztés Elővetemény magágy

A sörárpa termesztése

Magyarországon a tavaszi árpát elsõsorban a sörárpának érdemes termeszteni. Emiatt a söripari ajánlásokat gyakran a takarmánycélú árpánál is követik, mivel így az értékesítési lehetõségek kedvezõbbek. A két termesztési mód egyébként fajtaválasztásában, tápanyag-ellátásában és a termõhely iránti igényességében különbözik egymástól.

Tovább olvasom

Szakfolyóirat > 2006/02 > Kertészet szőlő talaj művelés

A szõlõtalajok tömörödésérõl tömören

Ültetvényeinkben a munkák egyre nagyobb részét gépekkel végezzük. A sorközöket rendszeresen bejáró nehéz erõ- és munkagépek a talajt tömörítik. Az „érintett” talajok szakszerû beavatkozással eredményesen lazíthatók, érdemesebb azonban a károkat megelõzni, vagy legalábbis mérsékelni, mint utólag helyrehozni.

Tovább olvasom

Szakfolyóirat > 2006/01 > Szántóföld Termesztés Vetés talaj

Tavaszi vetésû növények talaj-elõkészítése

A kora tavaszi vetésû növények (borsó, tavaszi árpa, tavaszi búza, tavaszi zab, cukorrépa, takarmányrépa) magjait legkésõbb március végéig, április közepéig a talajba kell juttatnunk. Az alapmûvelés e növényeknél lehetõleg õsszel történjék meg a téli fagyok beállta elõtt. Sajnos az elmúlt években többször kényszerültek a földhasználók a tavaszi alapmûvelésre az õszi túlzott csapadékbõség miatt. Ez azt is jelentette sok esetben, hogy a vetésszerkezet részleges átalakítására kényszerültek, az õszi vetésû kalászosokat kellett tavaszi vetésû növényekkel kiváltani, amennyiben idõben sikerült vetésre alkalmas magágyat elõkészíteni.

Tovább olvasom

Szakfolyóirat > 2005/10 > Gépesítés Cukorrépa gépek Termelés

Korszerû, nagy teljesítményû magajáró gépek a cukorrépa betakarításához

Az elmúlt másfél évtizedben megváltozott gazdasági és termelési körülmények, a szerkezetváltás, ill. a termelõi és ipari privatizáció a cukorrépa-termelésben – ezen belül a betakarítás gépesítésében – is jelentõsen éreztették hatásukat. A cukoripari privatizáció után kialakult érdekcsoportok – a francia Eradyane Béghin-Say (majd a 2003. évtõl a német Nordzucker), az angol Eastern Sugar, valamint – a Magyar Cukor Rt-t is magába foglaló – osztrák Agrana-csoport – a cukorrépa-termesztés gépesítését is meghatározóvá tették.

Tovább olvasom

Szakfolyóirat > 2005/9 > Szántóföld Vetés Talajvédelem talaj

A direktvetés

A szántóföldi növénytermesztés igen fontos kérdése a talaj és a növény kapcsolatának olyan irányba történõ befolyásolása, hogy a talaj termékenységét, valamint a növényben rejlõ potenciális termõképességet a lehetõ legkedvezõbb összhangba tudja hozni.

Tovább olvasom

Szakfolyóirat > 2005/6-7 > Pr Program Hozam Műtrágyázás

Mûtrágyázás egyszerûen – Hasznos szolgáltatások nagy hozam eléréséhez

1. rész: MÛTRÁGYÁZÁS-TERVEZÕ „Mûtrágyázás egyszerûen“ – ezt a LINZER WARE elvet valósítjuk meg, amikor számos szakmai információt és érdekes segédanyagokat kínálunk Önnek gazdasága egyedi, a termõterület sajátosságait figyelembe vevõ és a termesztett kultúra igényeire szabott trágyázás megtervezéséhez.

Tovább olvasom

Szakfolyóirat > 2005/6-7 > Kertészet Ökológia talaj szőlőültetvények

A szõlõültetvények ökológiai igénye, különös tekintettel a tápanyagellátásra

Hazánkban mintegy 20 éve a szõlõültetvények telepítése, ehhez kapcsolódó állami támogatás az NTSz által készített alkalmassági szakvélemény és ehhez kapcsolódó készletezõ tápanyag adagolás javaslata alapján történik, s a késõbbiek során a talajvizsgálatra és a levélelemzési eredményekre támaszkodó fenntartó trágyázáson alapul.

Tovább olvasom

Szakfolyóirat > 2005/3 > Szántóföld talaj olajtök

A hazai olajtöktermesztés perspektívái

A tökfélék az amerikai kontinensrõl származnak. Tudatos termesztésükkel már a Kolumbusz elõtti idõkben is foglalkoztak. Az idõk folyamán számos kultúrváltozatuk alakult ki (pl.: sütõtök, cukkini, patisszon, spárgatök stb.), melyek közül jelen cikk az olajtökkel (Cucurbita pepo convar. pepo var. styriaca) foglalkozik részletesen.

Tovább olvasom

Szakfolyóirat > 2005/2 > Szántóföld Árpa Takarmány fajta

Tavaszi árpa minõségorientált termesztése

A söripar minõségi igényei szigorúak és speciálisak. A sörgyártás céljára termesztett árpának tulajdonképpen a csírázás, tisztaság, nedvességtartalom, szemméret, kiegyenlítettség, egészség stb. szempontjából vetõmag minõségûnek kell lennie, de emellett a söripar egyéb minõségi igényeit is ki kell elégítenie.

Tovább olvasom

Szakfolyóirat > 2004/10 > Szántóföld Talajművelés talaj növények

A késõn lekerülõ növények utáni talajmûvelés a talajállapot és az utónövény igénye szerint

Az õszi vetésû növények talajmûvelése késõn lekerülõ elõvetemények után Az õszi vetési idõszak augusztus 20-tól október végéig tart. Augusztusban vetik a repcét és a bíborherét, telepítik az évelõ pillangós növények egy részét, szeptemberben vetik az õszi takarmánykeverékeket, az õszi árpát és a rozsot, október 20-ig pedig az õszi búzát.

Tovább olvasom

Szakfolyóirat > 2004/9 > Szántóföld Gyep Trágyázás talaj

Gyepterületek ápolása, trágyázása

A gyep nem más, mint a különbözõ évelõ növényfajokból (fûkeverékek, pillangósok és egyéb takarmányozás szempontjából értékes növényfajok, pl. vadontermõ gyógynövények) létrejött, vagy mesterségesen kialakított növénytársulás, mely a talaj – növény - és a legelõ állat bonyolult egymásra hatása, kölcsönhatása következtében a folyamatos változás állapotában van.

Tovább olvasom

Szakfolyóirat > 2004/9 > Szántóföld búza Termesztés talaj

Õszi búza termesztésünk évrõl-évre....

Az egyik év a másik után ..... gondolhatjuk most, hogy a tavalyi rendkívüli évet követte egy újabb rendkívüli évjárat. A százéves aszály- és hõségrekordot olyan év követette, melynél kedvezõbbet aligha várhatnánk az õszi kalászos gabonák kívánt, gazdaságossá tehetõ termesztése szempontjából.

Tovább olvasom

Szakfolyóirat > 2004/7 > Gépesítés Talajelőkészítés talaj kalászosok

Õszi kalászosok talajelõkészítése a hagyományos megoldások és az új gépesítési lehetõségek jegyében

A technológia általános bemutatása: A talajmûvelési technológiák az egyes talaj-elõkészítési eljárásokat és az ezek során alkalmazható eszközöket/munkagéprendszert foglalják egységbe. Az adott talajmûvelési technológiában alkalmazni kívánt munkamûveleteket a növények igénye alapján, mindig a termõhelyi adottságokhoz igazodóan, azaz a természeti, agrotechnikai és üzemeltetési viszonyok figyelembevételével kell kiválasztani.

Tovább olvasom

Szakfolyóirat > 2004/7 > Szántóföld Zöldség Vízgazdálkodás Talajművelés

Talajmûvelés a zöldségtermesztésben

„Sok minden szól bele abba, hogy mekkora a gazda termése. Elõször is az idõjárás, amelyrõl a gazda nem tehet. De viszont az idõjárás is sokról nem tehet, amit ráfognak…. A kevés, vagy rossz termésnek sohasem egyedül az idõjárás az oka. A termés sikerülte nem kis mértékben függ a gazda tudásától és szorgalmától is.” Gyárfás József (1927)

Tovább olvasom

Szakfolyóirat > 2004/6 > Szántóföld Talajművelés talaj talajvédő

Talajmûvelési rendszerek elkülönítése

A talajmûvelés és a hozzá szorosan kapcsolódó tudományágak (fizika, kémia, biológia, talajtan, mûszaki tudományok stb.) fejlõdése, a kulturnövények termesztéstechnológiai elemeinek korszerûsödése, új mûvelõeszközök kifejlesztése a mûvelési irányzatok és rendszerek átértékeléséhez is hozzájárult.

Tovább olvasom

Szakfolyóirat > 2004/5 > Szántóföld Kártevők talaj burgonya

Integrált védekezés a burgonya fontosabb károsítói ellen

Az agrobiocönózisok jellemzõ sajátossága, hogy növény és állatfajokban szegényebbek a természetes biocönózisoknál. Ebbõl is következik, hogy kevésbé stabilak. Az instabilitás alapvetõ oka, hogy az agrobiocönózisok elsõdleges energiaforrása a termesztett növény évenként változik a vetésváltás törvényszerû alkalmazásának következményeként.

Tovább olvasom

Szakfolyóirat > 2004/5 > Szántóföld Aszály Talajművelés talaj

A víztakarékos talajmûvelés lehetõségei

A talajmûvelés célja a termesztendõ kultúrnövény számára kedvezõ talajállapot kialakítása a lehetõ legkevesebb menetszámmal. Az elmúlt években a hazánk idõjárásában bekövetkezõ kedvezõtlen változások (csapadékbõség, tartós vízhiány, szárazság) következtében felértékelõdött a talajmûvelés szerepe a talajban lévõ nedvesség megõrzésében, pontosabban a veszteség minimálisra csökkentésében.

Tovább olvasom

Szakfolyóirat > 2004/5 > Szántóföld Vízgazdálkodás talaj talajvíz

A talaj vízgazdálkodása és a növényi produkció kapcsolata különös tekintettel a talajvíz szerepére

A növénytermesztésben a talajnak, mint megújuló természeti erõforrásnak, kiemelt jelentõsége van. A talaj vízgazdálkodása a talaj termékenységének alapvetõ feltétele, mivel meghatározza annak levegõ-, hõ- és tápanyag-gazdálkodását, biológiai tevékenységét, mûvelhetõségét.

Tovább olvasom

Szakfolyóirat > 2004/4 > Növénytermesztés Tápanyag Trágyázás talaj

Hatékony trágyázás alapelvei a talajtípus és a növényi sorrend összefüggésében

Magyarország mezõgazdaságát mozaikosan elhelyezkedõ termõhelyi adottságok jellemzik. Ennek magyarázata a felszíni, talajtani és éghajlati adottságok változatosságában rejlik. A termõhelyi adottságok figyelembe vétele nélkül nem lehet sikeres gazdálkodást folytatni, mivel ezek alapvetõen meghatározzák a mezõgazdasági termelés lehetõségeit és egyben korlátait.

Tovább olvasom

Szakfolyóirat > 2004/4 > Növénytermesztés Kukorica Vetés Napraforgó

A napraforgó és a kukorica vetésének tervezése, kivitelezése

Az 1990-es évek kezdetétõl az utóbbi évekig a napraforgó terméshozama országos átlagban mintegy 0,35 t ha-1-ral csökkent az 1980-as évek 2,0 t ha-1-os termésszintjéhez képest. A napraforgótermesztés kockázat növekedésére utal, hogy az alacsonyabb terméshozamot jelentõsen romló termésbiztonság kísérte, mert még az 1980-as években a termésingadozás 15% volt, addig az utóbbi közel másfél évtizedben ez meghaladta az 50 %-ot. Hasonló tendencia mutatható ki a kukorica terméshozamát és termésbiztonságát illetõen is. A kukorica 1991-2003 közötti idõszakra számított országos termésátlaga mintegy 0,74 t ha-1-ral maradt el az 1980-as évek termésszintjéhez képest Az évenkénti termésingadozás pedig a megelõzõ idõszakban 20% körül alakult, még az utóbbi idõszakban, 1991-tõl ugyancsak meghaladta az 50%-ot. A szélsõséges évjárathatásoktól eltekintve a kisebb terméshozam és termésbiztonság alapvetõen a termesztéstechnológiában mutatkozó hiányosságokra vezethetõk vissza. A napraforgó és a kukorica termesztéstechnológiájának egyik legkritikusabb eleme a vetés, mert az itt elkövetett hibák agrotechnikai beavatkozásokkal már nem kompenzálhatók. A jó vetéstechnológia megköveteli a megfelelõ magágyat, a vetésidõ körültekintõ megválasztását, az optimális termõtõszám meghatározását és a pontos vetést.

Tovább olvasom

Szakfolyóirat > 2004/3 > Pr Kukorica gyomirtás talaj

„MINDENT BELE!” - csak sekélyen

A gyomkonkurencia okozta termésveszteség elkerüléséhez, valamint a kukorica zavartalan fejlõdéséhez a gazdálkodónak már a keléstõl gyommentes környezetet kell biztosítania. A sikeres alapgyomirtás elõnye a poszt kezelésekkel szemben az alacsonyabb kezelési költség, valamint a kezdeti gyomosodás okozta terméskiesés megakadályozása. A kukorica korai fejlõdési stádiumában fellépõ gyomkonkurenciából származó kár átlagosan 5-15%, amely száraz idõjárás esetén még fokozottabb lehet.

Tovább olvasom

Szakfolyóirat > 2004/3 > Gépesítés Tápanyag gépek talaj

Mûtrágyák kijuttatásának gépesítése

A tápanyag tenyészidõben történõ kijuttatásának a növénytermelés teljes vertikumában fokozott jelentõsége van jelenleg is. Az ésszerû, agrárstratégiai súlypontú gép- és technológiafejlesztõ ismereteknek, illetve az azok eredményeit felhasználó üzemi adaptációknak - a növényi kultúrák termeléstechnológiájában is - a már jól ismert és bevált agronómiai, illetve agrotechnikai elemekre kell támaszkodni. A különféle növényi tápanyagok optimális mennyiségének idõben és egyenletesen történõ kijuttatása a terméseredmények növelésének egyik alapfeltétele. A mûtrágyák jelentõsége a mezõgazdasági termelésben szükségszerû, mivel a szerves és hígtrágyák a növénytermesztés során a talajból kivont tápanyagok pótlására csak a szerves trágyák nem mindig elegendõek. A mûtrágyák használata a napjainkban sem nélkülözhetõ, de a mennyiségi szemléletû kijuttatást fel kell váltsa a fenntartható gazdálkodás elérését biztosító minõségi - a hatékonyságot fokozottan figyelembevevõ - tápanyag kiadagolás.

Tovább olvasom

Szakfolyóirat > 2004/3 > Növénytermesztés Vízgazdálkodás Öntözés talaj

Az öntözés agronómiai alapjai II.

A növények vízgazdálkodásával kapcsolatos egyéb fogalmak, kifejezések Vízfelhasználás hatékonysága: egységnyi fitoprodukció elõállításához elhasznált ETakt. Kifejezése: sza. kg/l víz Szárazsági index (ariditási index) = E0/P, ahol E0 = a levegõ párologtató képessége mm-ben, P = csapadék mm. Mivel a levegõ párologtató képessége a hõmérséklettõl és a légmozgástól is függ, ezért esetenként E0 helyett E0t-t (tényleges párologtatást) szerepeltetnek a képletben. Az egynél nagyobb hányadosok növekvõ légköri szárazságra utalnak, öntözéskor pedig veszteségforrásként jelennek meg. A szárazsággal összefüggésben több kifejezés is használatos:

Tovább olvasom

Szakfolyóirat > 2004/1-2 > Gépesítés gépek talaj talajmûvelési

Talajmûvelési technológiák és gépek kötött talajra

A talajmûvelési technológiák, a különbözõ talajmûvelési eljárásokat és a talajmûvelésnél alkalmazható eszközöket foglalják rendszerbe. A talajmûvelési technológiákban alkalmazandó mûveleteket a különbözõ növények igénye alapján az egyes gazdaságok eltérõ természeti, gazdasági viszonyainak figyelembevételével kell kiválasztani. Különbözõ talajokon, eltérõ üzemi viszonyok mellett az egyes növények alá különbözõ módon kell és lehet végrehajtani a talajmûvelési munkákat.

Tovább olvasom

Szakfolyóirat > 2004/1-2 > Növénytermesztés ültetvény talaj fa

Tavaszi gyümölcsfa telepítés és ültetvény létesítés alapkérdései

Az õszi és tavaszi gyümölcsültetvények létesítése sok kérdést von maga után. A régebbi szakirodalom általában õszi telepítést javasolt, különösen az almatermésûek esetében. A csonthéjasok közül az õszibarack és a kajszi telepítését gyakran tavaszi idõponttal ajánlották, melyet e fajok nagyobb hõigényével indokoltak. Manapság kijelenthetjük, hogy az ültetés idejének értelmezése alapvetõen megváltozott. Jórészt az öntözés lehetõségétõl és annak módjától függ. Ennek értelmében minden gyümölcsfaj telepíthetõ tavasszal abban az esetben, ha nem egyszeri, hanem folyamatos öntözést biztosítunk az újonnan létesített ültetvényben. Továbbá az õszi ültetés szintén indokolt lehet az egyes gyümölcstermõ növényeknél, ha a létesítendõ ültetvény folyamatos öntözése még nem megoldott, tehát csupán egyszeri alkalommal tudunk vizet biztosítani az eltelepített oltványok számára. Összefoglalva úgy fogalmazhatunk, hogy az õszi ültetés egyszeri öntözéssel (egyes esetekben öntözés nélkül is) eredményre vezet, míg tavaszi telepítés során, gyümölcsfajra való tekintet nélkül, mindenképpen gondoskodnunk kell a többszöri (folyamatos) öntözésrõl.

Tovább olvasom

Szakfolyóirat > 2004/1-2 > Növénytermesztés Gyeptelepítés Talajművelés Tápanyag

A gyeptelepítés agronómiai alapjai

Magyarországon az elmúlt idõszakban érzékelhetõen megnõtt az igény új gyepek telepítésére, a leromlott, alacsony termõképességû gyepterületeink felújítására. Egyre többen ismerik fel a gyep vidékfejlesztésben betöltött többirányú szerepét, a gyepre alapozott természetszerû állattartás elõnyei mellett a talaj- és tájvédelemi (ökológiai) funkcióját. Jelentõsen növekedett a díszgyepek, pázsitok és sportgyepek telepítési aránya a korábbi évekhez viszonyítva.

Tovább olvasom

Szakfolyóirat > 2004/1-2 > Növénytermesztés Kukorica talaj kukoricabogár

Kukorica - 2003

Országos kép Elég egy pillantást vetni az 1. ábrára, s láthatjuk: az új évezred nem úgy indult, ahogy a kukoricatermesztõk szerették volna. Az elõzõ ezred utolsó éveiben tapasztalt felívelést visszaesés követte, s az eltelt 4 esztendõbõl 3-ban nem fedezte a termés a költségeket. Úgy tûnik, az idõjárásnak még mindig túl nagy a hatása a termesztés sikerére, s a gazdák nem tudják kihasználni sem a technika fejlõdésében, sem a fajták termõképességének javulásában rejlõ lehetõségeket. Ha ezen a helyzeten a nem tud változtatni a magyar mezõgazdaság, félõ, hogy a csatlakozás utáni idõszakban a remélt húzóágazat nem abba az irányba fogja húzni a szekeret, mint azt sokan gondolnák.

Tovább olvasom

Szakfolyóirat > 2004/1-2 > Növénytermesztés Növénytáplálás talaj termékenység

A talajtermékenység és a növénytáplálás összefüggései

Környezetünk nagy mértékû terhelése a XIX. századi ipari forradalom után gyorsult fel. A fokozatosan megtelepedõ nagyipar, ezen belül a magas input igényû (intenzív), világpiac orientált mezõgazdaság ugyanis a környezeti szempontok háttérbe szorításával, kizárólag a gazdasági profit szem elõtt tartásával kívánta (és kívánja többnyire ma is) elérni céljait. A talajhasználat és a gazdálkodás mikéntje azonban hatással van a talaj termékenységére, mint ahogy a talaj termékenysége is alapvetõen meghatározza a növénytermesztés sikerét. Többek között ezért is törvényszerû, hogy az iparszerû növénytermelési rendszerek a háttérbe szorulnak és fokozatosan átadják helyüket az alternatív gazdálkodási rendszereknek.

Tovább olvasom

Szakfolyóirat > 2003/12 > Növénytermesztés szőlő talaj telepítés

A talajuntság néhányalapvetõ szempontja a szõlõ telepítésben , különös tekintettel a talaj tulajdonságokra

Bevezetés : A mezõgazdasági gyakorlatban jól ismert az a jelenség, hogy ha ismételten ugyanazokat a kultúrákat termesztjük egyre csökken a termés . Ezt a szántóföldi termesztés során már régen felismerték .A talajuntság nemcsak egyéves kultúráknál a helytelen vetésváltást követõen fordul elõ, hanem az utóbbi évtizedek tapasztalata alapján jelentõsége az erdõtelepítések , a szõlõ és gyümölcstelepítések során is megnõtt egyre gyakrabban tapasztalt jelenség. A talajuntság tehát nem csupán az egyéves kultúráknál a fordul elõ. Ez a jelenség különösen gyakran jelentkezik a szõlõiskolákban, aminek fellépése szorosan összefügg a talajtulajdonságokkal, s ezen belül a talajképzõ kõzet minõségével.

Tovább olvasom

Szakfolyóirat > 2003/12 > Növénytermesztés szőlő talaj talajuntság

Szõlõ talajuntság biológiai okai

Történelmi borvidékeken évezredek, évszázadok óta termesztenek szõlõt talajuntsági tünetek nélkül, néhány esetben azonban gyengén fejlõdik, vagy kipusztul a fiatal, újratelepített ültetvény. A talajuntság okozta rendellenes fejlõdés, pusztulás nem minden esetben lép fel, ha szõlõ után szõlõt, vagy tágabb értelemben fás kultúra után szõlõt telepítünk. Azért fontos a talajuntság okait vizsgálni, hogy megelõzzük az újratelepítési probléma kialakulását, mert telepítés után a károsítás már nem mérsékelhetõ.

Tovább olvasom

Szakfolyóirat > 2003/12 > Növénytermesztés Zöldség talaj talajtakarás

A talajtakarás jelentõsége a zöldségtermesztésben

A mulcsozás, vagy ahogy nálunk gyakrabban emlegetik a talajtakarás, egyre több zöldségnövénynél, de más kertészeti kultúrákban is (pl. szõlõtermesztés, szamócatermesztés, faiskolai termesztés, stb.) sikeresen alkalmazott termesztés technológiai eljárás. Számos olyan elõnye van, amely miatt egyre nagyobb felületen, egyre nagyobb számú növénynél alkalmazzák, ezek a következõk:

Tovább olvasom

Szakfolyóirat > 2003/12 > Növénytermesztés talaj művelés agronómia

Mûvelés hatása az agronómiai talajszerkezetre

„A talaj gyakori mozgatása szerves anyagban való elszegényedéséhez, a szerkezet leromlásához vezethet”. Ezt a gyakran elhangzott kijelentést érdemes kicsit jobban megvizsgálni. Mi is a talajszerkezet? A talajnak azon állapota, amelynek képzõdése folyamán az elsõdleges részecskék összetapadása után nagyobb méretû, többé-kevésbé ellenálló másodlagos, harmadlagos halmazok, aggregátumok jönnek létre. A szerkezet értékelése az aggregátumok mérete és százalékos mennyisége- aránya- alapján történik.

Tovább olvasom

Szakfolyóirat > 2003/11 > Pr Gazdálkodás Fliegl trágya

Költséghatékony talajerõ-gazdálkodás

A Fliegl a szerves trágya kijuttatására többféle gépet is kínál. Az abdai cég révén a nyugaton már bevált rendszerek hazánkban is hozzáférhetõek. A szerves trágya kijuttatására a legújabb megoldás az úgynevezett Fliegl-letolókocsi trágyaszóró adapterrel. Ellentétben a pótkocsikkal, a letolókocsi rakományát újszerû hidraulikus rendszere segítségével üríti. Kiegészítõkkel használható trágyaszóróként, takarmánykiosztó kocsiként, átrakókocsiként is. A letolókocsik több méretben készülnek, így a 100-250 lóerõs erõgép kategóriához teljes a kínálat.

Tovább olvasom

Szakfolyóirat > 2003/11 > Növénytermesztés műtrágya talaj kálium

Káliumformák hatása a termésmennyiségre és a termésminõségre a zöldségtermesztésben

Sajnos az elmúlt 15 évben agrokémia szempontból ún. talajzsaroló gazdálkodást folytatunk, ami azt jelenti, hogy a terméssel több tápanyagot vonunk ki a talajból, mint amennyit szerves trágyák és mûtrágyák formájában visszajuttatunk. Viszonylag nitrogénbõl még elfogadható a mûtrágyázás mérlege, bár ott is meglehetõsen kedvezõtlen, de káliumból és foszforból alig használnak a gazdák mûtrágyát, a szerves trágya pedig többnyire csak a nagyon intenzív kultúrák alá jut.

Tovább olvasom

Szakfolyóirat > 2003/11 > Növénytermesztés talaj talajhasználat azerves anyag

Szántóföldi talajhasználat - szerves anyag gazdálkodás - üvegházhatás

Az éves középhőmérséklet világszerte növekszik, Európában az elmúlt tíz év folyamán 0,3-0,6 ºC-os emelkedés figyelhető meg. Számos klímamodell alapján azonban a hőmérséklet további növekedése prognosztizálható. A globális felmelegedés fő oka a fosszilis eredetű anyagok elégetése során keletkező szén-dioxid légkörbe kerülése, azonban jelentős mértékben hozzájárul az üvegházhatáshoz a mezőgazdaság, azon belül a növénytermesztés, a talajok szántóföldi hasznosítása a légkörbe kerülő CO2 révén. Cikkünkben a talajművelés és a CO2 kibocsátás kapcsolatát mutatja be, összefüggésben a szántóföldek szerves anyag tartalom megőrzésével, illetve növelésének lehetőségeivel.

Tovább olvasom

Szakfolyóirat > 2003/10 > Növénytermesztés Paprika Termesztés Export

Alsó-Csallóköz paprikatermesztése

Csallóköz Pozsony alatt kezdõdik, ahol a Duna két ágra szakad. Az egyik ága északnak fordul, az Érsekújvári Duna-ág vagy Kis-Duna, a másik a Nagy- vagy Öreg-Duna. Felszíne csekély kivétellel síkság. Szlovákia déli, kimondottan kontinentális jellegû szeszélyes éghajlatú területe. A július hónap átlagos közepe 20,2 oC, míg rendszeresen legalacsonyabb hõmérséklet januárban adódik.

Tovább olvasom

Szakfolyóirat > 2003/10 > Növénytermesztés Zöldség Talajművelés magágy

Talajmûvelési hibák és hiányosságok a zöldségtermesztésben

A talajmûvelés során (szántás, tarlóhántás, magágy-elõkészítés, kapálás) számos hibát szoktak a kertészek elkövetni, amelyek jelentõsen rontják a terméseredményeket, a minõséget vagy a talaj termékenységét. Ezek közül szeretnénk néhány jellegzetesen és gyakran elkövetett hibára olvasóink figyelmét felhívni.

Tovább olvasom

Szakfolyóirat > 2003/9 > Pr talaj tárcsák talajművelő

Kultivátorelemes talajmûvelõ eszközök jelentõsége szélsõséges talajállapotok esetén

Talán felesleges hangsúlyozni, hogy az elmúlt évek csapadékhiányos idõjárása mennyire kimerítette a talajok vízkészletét. A talaj felsõ rétegének kiszáradása rendkívüli mértékben rontja a mûvelés munkafolyamatainak minõségét. Szélsõséges esetekben a beavatkozások drasztikusan rombolják talajaink amúgy sem kitûnõ szerkezetét. A talajok víztartalmának csökkenése jelentõsen megnöveli a nem megfelelõ eszközök megválasztása esetén tapasztalható porosító hatást.

Tovább olvasom

Szakfolyóirat > 2003/9 > Növényvédelem Paprika Paradicsom talaj

A termésfoltosodás okai paprika és paradicsom esetében

Az elmúlt évben súlyos terméskiesést okozott a paprikán és a paradicsomon termésfoltosodás, fóliák alatt is (kőgyapoton) tömegesen jelentkezett a csúcsrothadás néven is ismert fiziológiai betegség. Annak ellenére, hogy a betegséggel sokat foglalkozott a szaksajtó, sok termesztő a pontos okával, a megelőzés és a megszüntetésének lehetséges módjaival nincs tisztában.

Tovább olvasom

Szakfolyóirat > 2003/9 > Növénytermesztés Tápanyag talaj virágzás

A foszfor és kálium trágyázás alapelvei

A foszfor és a kálium a növények számára nélkülözhetetlen tápanyagok. Sok olyan vegyület alkotórészei, melyek fontos szerepet játszanak az életjelenségekben. A növények túlnyomó részben a talajból ásványi formában veszik fel ezeket a tápelemeket. Talajaink különböző mértékben ellátottak foszforral és káliummal, felvehetőségüket pedig számos olyan környezeti tényező befolyásolja, mint pl.: a talaj hőmérséklete, nedvességi állapota, pH-ja, szerves anyag tartalma, agyagásvány készlete, mésztartalma, karbonátossága, stb.

Tovább olvasom

Szakfolyóirat > 2003/8 > Pr Kukorica Adapter talaj

Az intelligens kukorica - csőtörő adapter!

Az elmúlt évben, egy új OLIMAC DRAGO (Sárkány) nevű kukorica csőtörő adapterrel ismerkedhettek meg a figyelmes újságolvasók, a bemutatókat látogató és a nyitott szemmel járó szakemberek. Az új csőtörő adapter Olaszországból érkezett, miután meghódította már Németországot és Európa sok más országának gazdálkodóit is, s a tengerentúlon is folyamatosan terjed alkalmazása.

Tovább olvasom

Szakfolyóirat > 2003/8 > Növénytermesztés Talajelőkészítés talaj vetőágy

Nyár végi- és őszi vetésű növények talajelőkészítése

Hazánk ökológiai adottságai sok nyár végi- és őszi vetésű növényfaj termesztésére kínálnak kedvező lehetőséget. A termeszthető növényfajok sokféleségéből adódóan, a vetésidő július utolsó napjaitól október végéig tart, és ezalatt több, mint 1,5 millió hektáron kerül mag a földbe (1. táblázat). A sok növényfaj és társításaik termesztésének sikere jelentős mértékben függ attól, hogy növekedési-, fejlődési igényeiket miként elégíti ki a talajművelés.

Tovább olvasom

Szakfolyóirat > 2003/5 > Növénytermesztés szőlő Talajművelés talaj

A szőlőültetvények talajművelése, talajainak szervesanyag- gazdálkodása

A termesztéstechnológiai műveletek fontos része a talajművelés, e helyett gyakran használják a talajápolás fogalmát, ami magába foglalja a takarónövények ápolását is. A talajművelés és a talajápolás célja , az AGROÖKOLÓGIAI feltételek szinten tartása, illetve azok kedvező irányba való módosítása.

Tovább olvasom

Szakfolyóirat > 2003/5 > Növénytermesztés Zöldség talaj sótűrés

A zöldégfélék sótűrése és sóérzékenysége

Az már régóta ismert a zöldségtermesztésben, hogy az egyes zöldségfajok eltérõ módon reagálnak a talaj szikesedésére. Vannak amelyek az enyhén szikesedõ talajon is elfogadható mértékû fejlõdést mutatnak, míg másoknak az ilyen talajon vagy a rossz minõségû - szikesítõ hatású - öntözõvíz hatására a fejlõdésük, gyorsan leáll. Az utóbbi tíz évben a tápoldatozás elõretörésével (víz és a tápanyag egyszerre történõ kijuttatásával), ennek a növényi tulajdonságnak a szerepe elõtérbe került, a termesztési technológia fontos része lett.

Tovább olvasom

Szakfolyóirat > 2003/4 > Növénytermesztés szőlő Tápanyag ültetvény

A szőlőültetvények telepítését megelőző tápanyag tartalom biztosítása

A szőlő tápanyagellátása a szántóföldi kultúráktól sok vonatkozásban eltér. A szőlő sokéves fás szárú növény, gyökereinek túlnyomó többsége a 30-60 cm-es talajrétegben helyezkedik el. Éppen ezért a tápanyagokat ebbe a talajrétegbe, talajzónába kell elhelyezni, és ezt a telepítést megelőző talajforgatás és készletező trágyázás során tudjuk biztosítani.

Tovább olvasom

Szakfolyóirat > 2003/4 > Növénytermesztés növény talaj levélzöldségfélék

A különleges levélzöldségfélék termesztésének lehetősége

A levélzöldségek nem alkotnak egységes rendszertani csoportot. Az Európában ismertebb és fogyasztott 15 faj hét családhoz tartozik: Levélzetükre, azaz a gazdasági értelemben vett termésükre jellemzõ a vastag, nem egyszer húsos levéllemez. Egyesekre az erõs levélnyél képzõdés a jellemzõ, ez a fogyasztott növényrész (rebarbara). Általában a magszárképződés után a levelek nem fogyaszthatók, durva, kemény, esetenként keserűvé válnak, de vannak amelyeknek a fogyaszthatóságát ez nem befolyásolja (pl. újzélandi spenót). Nálunk különlegesnek számító levélzöldségek közé soroljuk többek között a rebarbarát, az újzélandi spenótot, az endívia salátát és a cikória salátát.

Tovább olvasom

Szakfolyóirat > 2001/8 > Növénytermesztés talaj termékenység alapműtrágyázás

Az alapmûtrágyázásról

Az alapmûtrágyázás alatt értjük azt a tápanyagvisszapótlási folyamatot, amely során a vetés elõtt, õszi alap-talajmûveléssel, elsõsorban a P és K tápanyagokat, továbbá a komplex mûtrágyákat, de a N tápanyag egy részét is a talajba juttatjuk, hatásuk meghatározó az egész tenyészidõszak során. A mûtrágyák kijuttatási módja függ a termesztendõ növény talajmûvelési rendszerétõl, az elõveteménytõl, a táblatörzskönyv paramétereitõl. A kiadandó mûtrágya mennyisége függ a talajvizsgálati eredményektõl, az elõveteménytõl, a vetésforgóból adódó korrekciós tényezõk milyenségétõl, a táblatörzskönyv által rögzített és alkalmazott agrotechnika elõzményeitõl.

Tovább olvasom

Szakfolyóirat > 2001/8 > Növénytermesztés talaj művelés

A talaj elõkészítése gyümölcsös telepítéséhez

Sokan csodálkozhatnak miért kell nyáron errõl a témáról beszélni. Több okból is. Mondhatnánk, hogy a jó munkához idõ kell. A hazai idõjárást figyelembe véve az õszi telepítésekhez itt az idõ munkához látni. Sõt a nyárvégi szamóca ültetéshez még korábbi elõkészítés szükséges. A tavaszi ültetés jó talajállapotának elérése érdekében is hasonló elvek alapján járhatnak el, ha az elõveteményt betakarították.

Tovább olvasom

Szakfolyóirat > 2001/8 > Növénytermesztés talaj saláta endívia

Endívia saláta termesztése

Az endívia salátának két változata van: Escarole típus /Cichorium endivia var. latifolium) (szinonim név: escariol, scarole) Széles levelû, ép szélû. Frisée típus /Cichorium endivia var. crispum) Szeldelt levelû. A környezettel szemben nem támaszt olyan magas igényeket, amelyeket a hazai kis és nagyüzemekben könnyû szerrel ne lehetne biztosítani. Klíma igénye leginkább a többi salátaféle hõ, fény, víz és tápanyag igényéhez hasonlít. 16 °C-on fejlõdik a legjobban, azonban a fagyot kevésbé képes elviselni, mint a fejes saláta, -1, -2 °C-on levelei károsodnak, ezért legkésõbb október közepén be kell takarítani.

Tovább olvasom

Szakfolyóirat > 2001/8 > Növényvédelem talaj gyom művelés

Talajmûveléssel a gyomok ellen

A talaj jó kultúrállapota magában foglalja annak gyommentességét is. A talaj termékenységének fenntartása a talaj fizikai állapota és a pozitív tápanyagmérleg megõrzését, de a gyomfertõzöttség elfogadható szintre szorítását is jelenti. Az utóbbi években e feladat megoldása jelentõs mértékben eltolódott a herbicidek alkalmazása felé, háttérbe szorítva a gyomszabályozás hagyományos eszközeit, az okszerû vetésváltást és a talajmûvelést. Az évek során bebizonyosodott, hogy egyetlen védekezési eljárást alkalmazva, nem várható átütõ siker, ezért a védekezési módok integrálására kell törekedni, amivel nagyobb siker érhetõ el a környezeti terhelés csökkentése, valamint egyes gyomok vegyszerekkel szemben kialakult rezisztenciájának és toleranciájának mérséklése mellett.

Tovább olvasom

Szakfolyóirat > 2001/1 > Növénytermesztés Gyümölcs talaj

A gyümölcsök talajvizsgálata, a tápelemek megoszlása

A rendszeres talajvizsgálatoknak is megvan a jelentõsége, de a telepítés elõtt vagy a szaktanácsadás kezdetekor a trágyázási rendszer kialakításához elengedhetetlen részletes képet kapni a gyümölcsös talajának fizikai és kémiai tulajdonságairól. Jó lenne, ha a gazdák elõrelátóak lennének, és már az ültetvény létesítése elõtt egy évvel elvégeztetnék a talajalkalmassági és tápanyag vizsgálatokat. Még akkor is, ha nem feltételezhetõ a telepíthetõséget kizáró talajhiba.

Tovább olvasom

Szakfolyóirat > 2017/09 > Pr Mikro-Vital C+ Mikro-Vital Bio-Nat Kft.

Fektessünk a jövőbe, emeljük a talaj tápanyagtőkéjét!

A jövő évi bőséges termés elérése érdekében aratás után feltétlenül érdemes figyelembe venni a szármaradványok a talaj életére, valamint a talaj tápanyag-ellátottságára gyakorolt hatását. A pillangós növények vetésszerkezetben elfoglalt alacsony részaránya, valamint a szerves trágya használatának csökkenése miatt a területen maradt növényi maradványok beforgatása a talaj tápanyagpótlását nagymértékben elősegíti. Ez majd értékes tápelemforrásként szolgál a következő kultúrák számára.

Tovább olvasom

Szakfolyóirat > 2018/02 > Tudósítás Aszály talajnedvesség Talajvédelem

Csökkenthető az aszálykár?

2018. január 16-án rendezte meg a Földművelésügyi Minisztérium azt a konferenciát, amelyen a talajnedvesség-megőrzés kérdéskörét járták körbe az előadók, mutatták be a talaj nedvességtartalmának megőrzését szolgáló illetve az öntözés nélküli termesztés esetén is sikerrel alkalmazható gyakorlati eljárásaikat a felkért szakemberek.

Tovább olvasom

Szakfolyóirat > 2018/02 > Szántóföld Szántóföld földművelés növénytermesztés

TALAJEGYETEM GYAKORLÓ GAZDÁKNAK avagy hogyan ismerjük meg a talajainkat?

Az előző részben a talajok alapvető fizikai tulajdonságaival ismerkedhettünk meg. Megnéztük, hogy milyen talajszemcsék lehetnek a talajban, hogyan lehet ezeket a szemcsenagyságokat akár terepi vagy egyszerű laborkörülmények között meghatározni. Megismerkedtünk továbbá a talajok szerkezeteivel is. Ebben a részben még mindig talajfizikáról lesz szó, kicsit komplexebben fogjuk megvizsgálni, hogy a szemcsék között milyen pórusok alakulhatnak ki, azoknak milyen hatása van a talajok vízgazdálkodási tulajdonságaira.

Tovább olvasom

Szakfolyóirat > 2018/03 > Szántóföld Szántóföld földművelés növénytermesztés

TALAJEGYETEM GYAKORLÓ GAZDÁKNAK avagy hogyan ismerjük meg a talajainkat?

Az előző részben megnéztük, hogy a talajokban milyen pórusok alakulhatnak és azoknak milyen hatásai vannak a talajok víz-, levegő- és hőgazdálkodására. Ezután egy konkrét példán keresztül elkezdtem kielemezni egy nagyobb terület talajviszonyait, elsődlegesen talajfizikai szempontból. A mostani számban a korábban vizsgált területrész másik felét fogom bemutatni és összehasonlítani a talajtulajdonságokat az előző fejezetben bemutatott területekkel. Majd a mostani részben szintén egy konkrét példán keresztül fogjuk Nagy Bencével bemutatni, hogy mi a helyzet akkor, ha a területen többletvíz hatásunk van, azaz belvizes foltok alakulnak ki. Egyre többször jelent ez is problémát egy gazdaság területén belül, így egy táblán kialakított vízelvezetési rendszer kiépítését szeretném lépésről-lépésre bemutatni.

Tovább olvasom

Szakfolyóirat > 2018/04 > Gépesítés Mezőgép mezőgépészet Mezőgazdaság

Szükséges teendők az öntözés megvalósításához

Az AGROTEC Magyarország Kft. öntözési csapata egy cikksorozat keretében szeretné bemutatni azokat a fontosabb témaköröket, melyek elengedhetetlenek egy öntözőrendszer kialakításakor. A módosított pályázati felhívás, mely 2020-ig ad lehetőséget a témában beruházni kívánók számára, sokakat elgondolkodtatott, hogy a termelés biztonságát és hatékonyságát növeljék a program keretében. A cikksorozatban azokat a főbb tényezőket, teendőket gyűjtöttük csokorba, melyek segítségével a kiírás adta lehetőséget kihasználva növelhetik a gazdák versenyképességüket.

Tovább olvasom

Szakfolyóirat > 2018/04 > Szántóföld Szántóföld betakarítás növénytermesztés

TALAJEGYETEM GYAKORLÓ GAZDÁKNAK avagy hogyan ismerjük meg a talajainkat?

A természeti erőforrások, köztük kiemelt fontossággal a termőföld védelme napjaink gazdálkodásában egy megváltozott, felelősségteljesebb szemléletet kíván. Az eredményes növénytermesztés feltétele a hatékony tápanyag-gazdálkodás, amely csak úgy lehetséges, ha tudományos ismeretek, kísérleti eredmények szolgálnak alapjául. A gazdálkodónak tehát saját érdekében ismernie kell a talaj-növény-táp­anyag kapcsolatok alapvető jellemzőit.

Tovább olvasom

Szakfolyóirat > 2018/06 > Pr Phylazonit Agrova Kft. Talajvédelem

A talajlakó élőlények fontosságáról

Talaj: a földkéreg legfölső, termékeny része, tudományosabban: háromfázisú, polidiszperz rendszer. A száraz definícióknál azonban jóval több: a mezőgazdasági termelés alapja, meghatározó tényezője, a növények és a bennük élő állatok élettere, nemzeti vagyon és erőforrás, valamint ahogy Stefanovits Pál írta: „a talajon nemcsak állunk, élünk is”.

Tovább olvasom

Szakfolyóirat > 2018/08 > Szántóföld Szántóföld földművelés növénytermesztés

TALAJEGYETEM GYAKORLÓ GAZDÁKNAK avagy hogyan ismerjük meg a talajainkat?

„A talaj a táj tükre”. E mondat az 1900-as évek elején fogalmazódott meg a kor talajtudósai tolmácsolásában, és már akkor rávilágított, hogy a talajokat összetett földtani, biológiai, fizikai és kémiai ismeretek összegzésével lehet eredményesen jellemezni. A korszerű és fenntartható tájgazdálkodás kihívása az, hogy ne csak a mérhető adatokat rögzítsük, hanem ismerjük meg a talajképző tényezőket, valamint a tulajdonságokat kialakító talajképződési folyamatokat.

Tovább olvasom

Szakfolyóirat > 2018/09 > Szántóföld Szántóföld növénytermesztés Szántóföldi növénytermesztés

TALAJEGYETEM GYAKORLÓ GAZDÁKNAK avagy hogyan ismerjük meg a talajainkat?

A Talajegyetem előző cikkében ismertetett talajképző tényezők és folyamatok a talajképzőkőzet átalakulását és a talajösszetevők áthalmozódását eredményezi. Ezek pedig meghatározzák a kialakuló talajok szintekre tagolódását és a képződési folyamatokra jellemző talajtulajdonságokat, melyek alapján a hazai, Stefanovits Pál és munkatársai nevéhez kapcsolódó genetikai szemléletű talajosztályozási rendszerünk típusokba sorolja talajainkat, azokat pedig a földrajzi törvényszerűségek figyelembevételével főtípusokba egyesíti. Az alábbi hasábokban az egyes főtípusok és típusok kerülnek rövid bemutatásra.

Tovább olvasom

Szakfolyóirat > 2018/10 > Szántóföld Szántóföld növénytermesztés Szántóföldi növénytermesztés

TALAJEGYETEM GYAKORLÓ GAZDÁKNAK avagy hogyan ismerjük meg a talajainkat?

A Talajegyetem előző cikkében a Kárpát-medence talajtípusai kerültek bemutatásra genetikai szemléletű talajosztályozási rendszerünk szerint. Ez a rendszer jól kifejez az egyes osztályozási egységek képződésének mikéntjét és évtizedeken keresztül jól szolgálta a hazai térképezési és gyakorlati igényeket. A genetikai szemlélet jellegéből adódóan azonban az osztályozás leíró jellegű meghatározásai és döntési szabályai sok szubjektív elemet tartalmaznak, amelyek megnehezítik a talajok egyértelmű elkülönítését, elnevezését. Egyes számszerű határértékek hiánya pedig korlátozza a nemzetközi megfeleltetést és sokféle alkalmazást, mint például a precíziós gazdálkodást.

Tovább olvasom

Szakfolyóirat > 2018/12 > Szántóföld Szántóföld földművelés növénytermesztés

TALAJEGYETEM GYAKORLÓ GAZDÁKNAK avagy hogyan ismerjük meg a talajainkat?

A bioszférában jelenlévő 90 stabil, illetve a növényi szövetekben kimutatható 40–50 elem közül csak néhány tekinthető a növények – így termesztett növényeink – számára nélkülözhetetlennek, vagyis esszenciálisnak: az alapvető organogén elemek (C, H, O), a makroelemek (N, P, K, Ca, Mg és S) és a mikroelemek (Fe, Mn, Cu, Zn, B, Cl, B).

Tovább olvasom

Szakfolyóirat > 2019/03 > Szántóföld földművelés növénytermesztés Mezőgazdaság

TALAJEGYETEM GYAKORLÓ GAZDÁKNAK avagy hogyan ismerjük meg a talajainkat?

Az előző részben elkezdtük átnézni, hogy az első évben szerzett tapasztalatokat hogyan lehet a gyakorlatban kamatoztatni. A mostani részben még mindig a talaj lesz a középpontban. Az előző részben láthattuk, hogy a hígtrágya-kijuttatás megvalósulásához meglehetősen sok talajtani felvételezésre és tapasztalatra van szükség. Most megnézzük, hogy milyen vizsgálatokra van szükség, ha egy ültetvényt szeretnénk telepíteni. 

Tovább olvasom

Szakfolyóirat > 2019/05 > Pr Phylazonit Talajvédelem Talajművelés

A forgatás nélküli talajművelés hatása a talaj mikrobiális életére

A mezőgazdasági szántóterületek kezelése során – legyen az hagyományos vagy forgatás nélküli talajművelési mód – elsődleges célunk a talaj szerkezetének megóvása és javítása, valamint a talaj megfelelő tápanyag-, levegő- és vízgazdálkodásának fenntartása, a termesztett növények igényeit figyelembe véve.

Tovább olvasom

Szakfolyóirat > 2019/06 > Szántóföld Szántóföld növénytermesztés Szántóföldi növénytermesztés

TALAJEGYETEM GYAKORLÓ GAZDÁKNAK avagy hogyan ismerjük meg a talajainkat?

Magyarország a Kárpát-medencében fekszik, ennek megfelelően igen változatos talajtakarók alakultak ki. Vannak igen kedvező talajaink, de sok helyen szélsőséges víz- és tápanyag-gazdálkodással rendelkező feltalajjal találkozhatunk. Magyarországon a szélsőséges víz mellett a különböző talajdegradációs folyamatok is nagy mennyiségben előfordulnak.

Tovább olvasom

Szakfolyóirat > 2019/07 > Szántóföld Szántóföld földművelés növénytermesztés

TALAJEGYETEM GYAKORLÓ GAZDÁKNAK avagy hogyan ismerjük meg a talajainkat?

Amikor új trendekről, ezzel együtt újításokról, innovációról beszélünk a műtrágyák gyártásában és felhasználásában, többek azon meglátásuknak adnak hangot, hogy ez az iparág kevésbé innovatív például a növényvédelemhez, vagy a növénynemesítéshez hasonlítva, lévén ahhoz képest, hogy milyen gyakorisággal és milyen volumenben jelennek meg új növényvédő szerek, vagy fajták, a műtrágyák vajmi keveset változtak az elmúlt évtizedekben.

Tovább olvasom

Szakfolyóirat > 2019/09 > Pr Terragro Kereskedelmi Kft. klímaváltozás Talajvédelem

Termőföldek – Nyomás alatt…

Augusztus első napjaiban jelent meg az IPCC (Éghajlatváltozási Kormányközi Testület, FAO) legfrissebb jelentése a klímaváltozás és a földhasználat elsivatagosodásra és élelmiszer-biztonságra gyakorolt hatásairól. Bolygónk szárazföldi területeinek mintegy 75 százaléka érintett! Ekkora területen kimutatható az emberi tevékenység káros hatása a talajok állapotán.

Tovább olvasom

Szakfolyóirat > 2019/11 > Szántóföld Szántóföld földművelés növénytermesztés

TALAJEGYETEM GYAKORLÓ GAZDÁKNAK avagy hogyan ismerjük meg a talajainkat?

A sorozat előző részeiben részletes információkat osztottak meg egy-egy szakterület ismerői az adott talajtani folyamat hátteréről, vagy egy kiválasztott technológia alkalmazásának szempontjairól. Mindezek alapján remélhetőleg kirajzolódott a kép a figyelmes olvasóban arról, hogy mennyire lenyűgözően komplex rendszer a talaj, mely szó szerint mindannyiunk létének az alapját képezi és ezért megóvása is közös feladatunk.

Tovább olvasom

Szakfolyóirat > 2019/12 > Szántóföld Szántóföld földművelés növénytermesztés

TALAJEGYETEM GYAKORLÓ GAZDÁKNAK avagy hogyan ismerjük meg a talajainkat?

A termőföld közgazdasági értéke egy elméleti kategória, a piaci földár jelentős mértékben eltérhet ettől az elméleti értéktől. A kérdés az, hogy mely tényezők és milyen irányba térítik el a szántóárakat a közgazdaságilag indokolt értéktől. Ahhoz, hogy közelebb kerüljünk a kérdés megértéséhez, szükséges a talaj- és a földminőség, valamint a földminősítés és a földértékelés közötti különbségek tisztázása. A megválaszolandó kérdések a következők:

Tovább olvasom

Szakfolyóirat > 2020/03 > Pr aggregátumstabilitás mikroorganizmusok mikrobiológiai készítmény

Aggregátumstabilitás mikroorganizmusokkal

A talajok víztartó és vízvezető képessége, illetve levegőzöttsége a legfontosabb talajtulajdonságok közé tartozik, hiszen alapvetően meghatározzák a sikeresen termeszthető növények körét. E tulajdonságokat pedig elsődlegesen a talajok mechanikai összetétele (az agyag-, por- és a homokfrakciók aránya) valamint a talaj szerkezeti állapota határozza meg.

Tovább olvasom

Szakfolyóirat > 2020/03 > Szántóföld Szántóföld növénytermesztés Szántóföldi növénytermesztés

Segítünk eligazodni a mikrobiális talajoltó készítmények hatásait illetően

A termésnövelők alkalmazási gyakorlata, elvárható és tényleges hatásai az eredményesség szempontjából meglehetősen ellentmondásosak. A kétkedők leggyakoribb érve, hogy az állati trágyákból több tonnányit adtak ki korábban, az ahhoz viszonyított igen kevés baktériummennyiség hogyan is fejthetne ki hasonló „trágyahatást”? És ténylegesen nem is fog ilyet kifejteni. A baktériumok és mikroszkópikus gombák nem trágyaként (azaz anyagából feltárható tápanyagként) működnek, hanem az élettevékenységükkel tudnak tápanyagokat feltárni, esetleg növényvédelmet biztosítani.

Tovább olvasom

Szakfolyóirat > 2020/05 > Szántóföld Szántóföld földművelés növénytermesztés

A klímaváltozás kivédésének egyik eszköze a szénmegkötés fokozása a talajban. Milyen lehetőségek állnak rendelkezésre?

A klímaváltozás hatásainak értékelésénél újabb és újabb kockázatokra is fény derül. Ennek egyik oka, hogy másodlagos következményei is vannak a légköri hőmérséklet emelkedésének, így például új, fenyegető hatás a talajeredetű potenciális kórokozók kockázatának a növekedése, és így az emberi egészségre és/vagy az élelmiszer-minőségre kifejtett nem várt fertőzések megjelenése is. A talaj termékenységét figyelembe véve is csak rosszabbodhat a helyzet azzal, hogy még tovább fogy a szén azokból is. De vajon milyen szerepe van a talajnak?

Tovább olvasom

Szakfolyóirat > 2021/02 > Szántóföld Szántóföld földművelés növénytermesztés

Készítsük fel talajainkat!

A fenntartható fejlődés két fontos alapeleme Magyarországon talajkészleteink észszerű hasznosítása, védelme, állagának megőrzése, sokoldalú funkcióképességének fenntartása, valamint felszíni és felszín alatti vízkészleteink minőségének megóvása. Ez környezetvédelmünk és mezőgazdaságunk egyik legfontosabb közös feladata, amely az állam, a földtulajdonos és a földhasználó, valamint az egész társadalom részéről megkülönböztetett figyelmet igényel, átgondolt és összehangolt intézkedéseket tesz szükségessé. A talaj a primér növényi biomassza-termelés alapvető közege, a bioszféra tápanyagforrása.

Tovább olvasom

Szakfolyóirat > 2021/11 > Gépesítés mezőgépészet Mezőgazdaság Talajművelés

Ezért kincs az agráradat – 10. rész: A helyspecifikus gazdálkodás alapja: hallgatni kell a talajokra

Ezért kincs az agráradat sorozatunk novemberi részében a talaj tápanyag-gazdálkodásának fontosságáról, az alaptrágya kijuttatásáról, talajelőkészítésről és az adatalapú, az adottságokhoz igazodó helyes művelési módszerekről kérdeztük meg a témában jártas gyakorlati szakembereket.

Tovább olvasom

Szakfolyóirat > 2023/04 > Szántóföld Szántóföld növénytermesztés Szántóföldi növénytermesztés

Talajbarát megoldások a növénytáplálásban

A nitrogénműtrágyák piacán kevés olyan rugalmasan felhasználható készítmény van, mely egyszerre kíméli a talaj ökoszisztémáját és egyben hatékony növénytáplálási megoldást is jelent. Közülük kiemelkedik a 39% összes hatóanyagtartalmú Genezis Pétisó, ami ezen a területen ma a prémium minőséget képviseli. A fejlett granulálási technológiának köszönhetően megfelelő keménységű és szinte tökéletes gömb alakú szemcséket kapunk. A Genezis Pétisó szemcséinek 98-99%-a esik a főfrakcióba, ezért egyenletesen szórható. Sokkal kevésbé érzékeny a tárolásra, mint a karbamid vagy az ammónium-nitrát.

Tovább olvasom
Oldalak: 1 / 27
1 2 3 4 5 6 ... 27
Agrometeorológia
Csapadék
Agro Napló aktuális lapszáma
2023/11 Letölthető verzió
Mezőgazdasági Kisokos 2023
2023 Letölthető verzió
Olvasta már?

Az agrárminiszter segítségét kérik a balatoni önkormányzatok

Tovább olvasom
Agro Napló
2023. Copyright Zsigmond Kft[email protected]