Az Agrár-ökológia Program első évében rögtön problémát okozott a növénykondicionáló szerek használatából adódó félreértések, szabályozások értelmezése. Ezt a témát érdemes több szempontból megvizsgálni.
Az ellés körüli hetek számos változással járnak a tehén számára. A stressz hatásainak mérséklése, a termelés indulása és az újravemhesülésre történő felkészülés az egyszerű kálciumpótlásnál többet igényel!*
Amerikai kutatók kifejlesztettek egy módszert, amellyel megvédhetik a vetőmagokat a vízhiány okozta stressztől azok döntő csírázási fázisában, sőt további tápanyagokat is biztosíthatnak a növényeknek.
Kultúrnövényeinket termesztésük során számos kedvezőtlen hatás (stressz) éri, amelyek kiküszöbölése, káros következményeinek mérséklése jelentős termésjavulást eredményez.
Mikor és milyen készítményekkel védekezhetünk a tavaszi vetésű növényeinket ért stresszhatásokkal szemben? A szakértői válaszokért kattintson!
Termesztett növényeink élettartama során számos stressztényező fordulhat elő. A biotikus stresszfaktorok (kártevők, kórokozók, gyomok) ellen alkalmazhatjuk az ismert növényvédő szereket, bár a hatóanyagkivonások miatt már ez sem egyszerű minden kultúrában. A stressztényezőknek azonban van egy másik csoportja, amely világszerte sokkal nagyobb károkat okoz és nehezebb ellenük védekezni is, ezek az abiotikus stresszfaktorok.
A növényeket ért stresszhatások jelentős mértékben befolyásolják a termés alakulását. Mikor van szükség beavatkozásokra és milyen készítményekkel segíthetjük a stressz elleni küzdelmet? A válaszokért kattintson!
Régiónként eltérően mennyiségben érkezett csapadék hatására gyorsan kikeltek az elvetett napraforgók, amely az alkalmazott preemergens gyomirtások hatékonyságához is nélkülözhetetlen volt.
Az évente egyre sűrűbben és nagyobb mértékben jelentkező szélsőséges és gyakran káros időjárási hatások a termelés eredményességét veszélyeztethetik. Térségenként extrém mértékű a szárazság, aztán nagy mennyiségű csapadék hullik rövid idő alatt (lásd. 2019. március-május), esetlegesen jégesővel párosul, gyakoriak a hidegbetörések, veszélyes mértékű lehet az UV-sugárzás. Ezen káros abiotikus és biotikus stresszhatásokra a növények bizonyos mértékben felkészíthetők, illetve hatásuk mérsékelhető. A kezelések alappillére a humin és fulvosav alapú növénykondicionálók használata.
A szárazság a klímaváltozás egyik legsúlyosabb következménye, amely károsan hat a növénytermesztésre is. A növénynemesítők kiemelt célja ezért olyan fajták létrehozása, amelyek képesek elviselni a meleg, csapadékmentes időjárást is. Egy fiatal magyar kutató szárazság okozta stressz tűrési kísérlete megoldást nyújthat a termelők számára, mivel 3 burgonyafajta esetében is kiemelkedő stressz toleranciát igazolt.
Az időjárási elemek közül a hazai kukoricatermesztés sikerességét alapvetően a hőmérséklet és a csapadék mennyisége és időbeni eloszlása határozza meg. Összeállításunkban a kukorica fenológiai fázisaiban fellépő főbb abiotikus és biotikus stresszfaktorokról kérdeztük a fejlesztőket.
A tavaszi vetésű kultúráink rövidebb ideig vannak kitéve az időjárás viszontagságainak, mint az ősziek, de a tenyészidejükhöz kapcsolódó stresszfaktorok igen gyakoriak ez idő alatt is, akár egymást követően ellentétes előjellel.
A száraz körülményeket a napraforgó tolerálja leginkább, a repce és a kalászosok közepesen, míg a kukorica a legérzékenyebb, így a legnagyobb termésveszteséget is a kukoricánál könyvelhetjük el.
A mai napraforgóhibridek genetikai potenciálja igen magas. Egyes hibridek 5 tonna feletti termésre is képesek. Ezen termés eléréséhez viszont minden körülménynek passzolni kell.
Az idei melegebb, ismételten hómentes tél próbára teszi az őszi vetésű kultúrákat. Igazi mélynyugalomról évek óta nem lehet beszélni, folyamatosan váltakoznak a hosszabb melegebb és rövidebb hideg periódusok, ezt a növények életfolyamatai is kénytelenek lekövetni. A már beépített tápanyagok mennyisége ilyenkor különös hangsúlyt kap, hiszen ezeket a raktárakat használja a növény életfolyamatai megfelelő biztosításához és a tavaszi indulásához.
Az Agrár-ökológiai Program első évében rögtön problémát okozott a növénykondicionáló szerek használatából adódó félreértések, szabályozások értelmezése. Ezt a témát érdemes több szempontból megvizsgálni.
Metánkibocsátás mérésére irányuló új projektet indít az FGSZ és a Miskolci Egyetem
