Az utóbbi húsz évben a fecskék fele eltűnt Magyarországról. A tavasz kiemelt fecskevédelmi időszak, amiben a lakosságnak és az önkormányzatoknak óriási szerepe és felelőssége van.
Nagyon enyhe az idő, olyan meleg van, mintha tavasz lenne. Karácsony óta a tizenfokok sem ritkák, többnyire még éjszaka sincsenek mínuszok. Tönkre mehet ettől az idei gyümölcs- és zöldségtermés?
Kiváló hatás ősszel repcebolha, repcedarázs, kis káposztalégy és mocskospajor lárvák ellen Legjobb hatás mindkét szárormányos faj ellen: csökkenti a fóma fertőzést Megalapozza a védelmet a később betelepülő repcefénybogarak ellen. Hosszú tartamhatás hideg időben is (10 ºC alatt): kiváló gázhatás Ősszel és tavasszal 1-1 alkalommal felhasználható AKG-ban repcében ősszel 1 alkalommal felhasználható*
Milyen további termésmegőrzési feladatokra mutat rá a Magyar Kukorica Klub a Termésversenyre jelentkezőknek? Önnek is szól, ha van kukoricája, olvassa el!
A szeszélyes időjárás az eddig becsültnél kisebb károkat okozott a zöldség- és gyümölcstermelőknél, így zöldségből a tavalyinál több, gyümölcsből átlagos mennyiségre lehet számítani az idén, a zöldség-gyümölcs ágazat teljesítménye 2,6 millió tonna körül alakulhat - mondta a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet (FruitVeB) elnöke az MTI-nek
Az Európai Bizottság innovatív gazdálkodók, erdészek, tanácsadók, kutatók és egyéb érdekelt szereplők jelentkezését várja három új EIP-AGRI fókuszcsoportba. A témák: megbízható és ellenálló tehenészeti rendszerek; agrárerdészet; kórokozók és kártevők a szőlészetben.
Górcső alatt a kereskedelmi növényegészségügyi előírások egy része a FAO védnökségével.
Új, napelemes, szívóventillátoros rovarcsapdát mutattak be országszerte a DuPont növényvédelmi konferenciasorozat részt vevőinek.
Miközben az agrárágazat szereplői legsűrűbb időszakukat élik, a kiállítások szervezői sem tétlenkednek. Gőzerővel készítik elő a jövő év január 28-31. között megrendezésre kerülő AGROmashEXPO és AgrárgépShow kiállításokat, hogy a mezőgazdaság szakemberei a pihenő időben ismét áttekinthessék a piac újdonságait, felkészülhessenek az új beszerzésekre.A kínálat előreláthatólag ezúttal is a lehető legteljesebb lesz: az előrejelzések alapján várhatóan ismét megtelik a HUNGEXPO Budapesti Vásárközpont összes pavilonja kiállítókkal.
A mezei pocok a mezőgazdaságban dolgozók ősellenségének tekinthető falánk és szapora rágcsáló, ritkán tapasztalható felszaporodásának és kártételének lehettünk tanúi a tavalyi évben. A kártevő szinte minden termesztett kultúrában tetemes károkat okozott, nem egy esetben azokat tarra is rágta – jelentették Békés, Baranya, Csongrád, Tolna, Jász-Nagykun-Szolnok és Hajdú-Bihar megyéből, de számos más térségben is problémát okozott.
A kukorica molykártevői közül a kukoricamoly és a gyapottok bagolylepke okozhat látványos és jelentős károkat. A kártétel elsősorban csemegekukoricában és hibrid előállításban jelent érzékeny veszteségeket. Ezen kultúrákban a gyomirtáson kívül az elsődleges ellenségek a molyok lárvái, a hernyók. Ellenük gyakran 3-4 alkalommal is szükséges védekezni.
A legnagyobb területen termesztett szántóföldi növényünk, a kukorica vetésterülete az elmúlt évben csupán néhány százalékot csökkent, így továbbra is jelentős arányt képvisel szántóföldjeinken. Előveteményre nem különösebben érzékeny, bár meghálálja, ha kalászos vagy önmaga után kerül. A leszűkült vetésszerkezet és a jelentős részarány miatt azonban a legtöbbször kukoricát kukorica után vetünk, a kukorica- övezetben akár többéves monokultúrában is, megfelelő tápanyagellátást biztosítva.
Napjainkban az állattenyésztõ gazdaságok egyik legfontosabb takarmányozási veszélyforrása az aflatoxin-szennyezettség. Ez nem csak állategészségügyi kockázatokat hordoz, hanem komoly humán-egészségügyi veszélyekkel is jár. Mivel a gyakorló szakemberek számára viszonylag új problémával állunk szemben, ezért nagyon fontos a megfelelõ információk átadása számukra.
A napraforgó hazánk legnagyobb felületen termelt ipari növénye. Ismert, hogy elõállításának egyik alappillére a hatékony növényvédelem. E tanulmány a károsító állati szervezetek biológiai, védekezési ismereteinek elemzésével kíván hozzájárulni e sikeres termesztés megvalósításához.
A Bicskei Zrt. azon mezõgazdasági üzemek közé tartozik, melyeket a szakma szereplõin túl a lakosság egészén belül is sokan ismernek, hiszen a társaság Etyek-Ödönmajori tehenészetében elõállított tejet és az abból készült tejtermékeket áruló kocsikkal a budapesti nagykörúton és több Fejér, illetve Pest megyei településen is lehet találkozni. Egy meghatározó állattenyésztéssel rendelkezõ gazdaság pedig a növénytermesztõ számára is érdekes, hiszen egyrészt feltételezi a takarmánynövény-termesztést, másrészt pedig számolhatunk az állattenyésztés során keletkezõ szerves trágya felhasználási lehetõségével a talajerõ-gazdálkodásban.
Biztos védelem a gyomok ellen már a kezdetektõl
Egyik szántóföldi bemutató alkalmával beszélgettem Halvaksz Béláné Terikével, aki mintegy 1200 hektáron végez növényvédelmi szaktanácsadást Dombóváron és környékén, több gazdálkodó munkáját segítve ezzel. A szakember nap mint nap szembesül a vízerózió talajromboló, termés tönkretevõ hatásaival. (a szerk.)
A tõgygyulladás (mastitis) a tehéntõgy külsõ mechanikai, kémiai vagy biológiai behatásra adott válaszreakciója. A mastitis kialakulásának hajlamát más egyéb tényezõk (genetika, környezet, takarmányozás, fejéstechnológia stb.) is befolyásolják. Ezek hatására a beteg tõgy az általa termelt tej összetételének megváltoztatásával és csökkent termeléssel reagál.
Napjainkban az õszi káposztarepce fontossága látványosan megnövekedett. Ez megmutatkozik a termõterület gyors növekedésében, a 2009-2010-es termesztési ciklusban a vetett terület megközelítette a 300 000 ha-t. A másik tendencia a termesztés intenzívebbé válása, ami megmutatkozik a technológia szinte minden elemében, a növényvédelemben is. Az intenzív növényvédelmet megköveteli a termõterület gyors növekedésébõl fakadó fokozott veszélyeztettség a károsítók, fõképpen a tavaszi kártevõk oldaláról. Természetesen meg lehet ezt közelíteni közgazdasági oldalról is, a megvédett termés nagyobb értéke indokolja a védelmet.
A csírázó vetõmag kémiai védelmérõl írt tájékoztatóknak, szakcikkeknek szinte könyvtárnyi irodalmát lapozgathatja az érdeklõdõ gazda, de a világhálón is garmadával – hogy valami vetõmagos szakzsargonnal jellemezzem a sokaságot – jelennek meg a hivatkozások, ha valaki valamelyik keresõ programba beírja ezt a kulcsszót. Ráadásul – mire ezek a sorok megjelennek, az éves csávázószer felhasználás döntõ része már a vetõmagokra került, sõt ezekbõl a vetõmagokból kikelt növények már zöldellve borítják a határt. Ennek tudatában most nem is onnan indulnék el, hogy számba vegyük milyen szakmai érvek és tapasztalatok sorakoztathatók fel a vetõmagcsávázás érdekében, hanem egy röpke visszapillantás után megpróbálkozom valamiféle prognózist felvázolni a vetõmagkezelés esetleges jövõképérõl.
Magyarország agráriumának meghatározó eleme az árukukorica termesztése. Ezt egyértelmûen alátámasztja hazai vetésterületének mérete, felhasználhatóságának sokrétûsége.
Magyarország természeti adottságai kiválóan megfelelnek a minõségi kalászos gabona termelésnek, ezért ennek hagyományai is messzire nyúlnak vissza.
A hazai repcetermesztés elmúlt évi sikerei további ösztönzést adtak a termelõknek a repcetermesztés folytatásához.
Keverjem – ne keverjem? Permetezõ szerek kompatibilitási kérdései
A gyümölcsfák és a szõlõ földfeletti részeinek betegségeit könnyû észrevenni, és a mechanikai és kémiai védekezés módszerei is jól ismertek. A gyökereket ugyanúgy megtámadhatják a kórokozók, de a megbetegedés sokáig rejtve marad.
A talajlakó kártevõk, (drótférgek, cserebogár-pajorok, mocskos-pajorok) szántóföldi és kertészeti kultúrákat egyaránt veszélyeztetnek. A drótférgek a közismert pattanóbogarak lárvái, melyek akár 30 mm hosszú, megnyúlt, hengeres testû lárvák, melyek a kelést követõen 3-4 évig is a talajban fejlõdnek.
A mezõgazdasági termelés kapcsán régtõl jellemzõ az emberiség életére, hogy az elõállított termények egy része nem került közvetlen felhasználásra, hanem tárolták, mint alapanyag, takarmány, élelmiszer, vetõmag stb.
A szõlõ károsítóinak megjelenését és az általuk okozott kár mértékét nagyban befolyásolja a hajtásnövekedés és a virágzáskori idõszak idõjárása. E sorok írásakor az idõjárást nem tudjuk elõre megjósolni, de az elõzõ évrõl áttelelõ károsítók számáról és arról, hogy milyen hatással volt rájuk a tél, vannak információink.
Beszélgetés Makai Sándorral, az Öcsödi Mezõgazda Kft. ügyvezetõjével
Az OMMI (Országos Mezõgazdasági Minõsítõ Intézet) 2004-ben is koordinálta az államilag elismert fajtákkal folytatott országos kiterjedésû kísérleti programot. Az utóbbi idõben sok kérdés merült fel a kísérletezés szervezését és formáját illetõen.
A mezõgazdaságban megtermelt termények jelentõs részét a lakosság illetve az ipar folyamatos ellátása érdekében hosszabb-rövidebb ideig tároljuk. A tárolás folyamán elsõsorban a különbözõ rovarkártevõk veszélyeztethetik terményeinket, de mellettük rágcsálók, gombák és baktériumok is okozhatnak veszteségeket.
Az agrobiocönózisok jellemzõ sajátossága, hogy növény és állatfajokban szegényebbek a természetes biocönózisoknál. Ebbõl is következik, hogy kevésbé stabilak. Az instabilitás alapvetõ oka, hogy az agrobiocönózisok elsõdleges energiaforrása a termesztett növény évenként változik a vetésváltás törvényszerû alkalmazásának következményeként.
A kora tavaszi idõszakban a legelsõ kémiai beavatkozás szõlõinkben és gyümölcsöseinkben a lemosó permetezés.
A megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálatok felvételezései alapján Az almában - amely országosan a legnagyobb felületen termesztett gyümölcsfaj - az idei évben elsõsorban a rovarkártevõk okoztak nagyobb növényvédelmi problémát. Az almamoly gyakorlatilag április végétõl szeptember elejéig - ugyan változó intenzitással - de folyamatosan rajzott, ezzel megnehezítve a fiatal lárvái elleni védekezést.
Az õszi búza termesztõ területek szántóföldi térfoglalása igazolja a növény nemzetgazdasági szerepének jelentõségét. Az élelmezési és takarmányozási szükségletek hazai megtermelése az ökológiai, a termesztéstechnológiai és biológiai feltételek mellett megoldottnak tekinthetõ. Adottságainkra figyelemmel számolni kell az exportpiaci lehetõségekkel is, amelyeknek sikere a kereskedelem hatékonyságának tükrében értelmezendõ.
Az állattartó telepeken a legkülönfélébb élőlények — köztük a kártevők is — megtalálják a táplálkozásukhoz és szaporodásukhoz szükséges életfeltételeket. Ezen élőlények egy részének jelenléte közömbös az állatok és az állattartó szempontjából, mert sem a haszonállatok termelését, sem egészségét, sem pedig az állattartó épületek állagát hátrányosan nem befolyásolják. Más részük (a “kártevők”) viszont esetenként jelentős kárt okozhatnak bizonyos betegségek behurcolásával, telepen belüli fenntartásával, vagy az épületek állagának jelentős lerontásával.
A hazai repcetermesztés területi növekedésével egy időben felerősödve jelentkeztek a növényvédelmi problémák. A tenyészidőszakban várhatóan kialakuló károsodások között nagyobb súllyal a kárt okozó állatfajoknak, kisebb jelentőséggel pedig a kórokozóknak van szerepe. A repcetermesztő területeknek a tápnövénytől függő sajátos biotóp szerepe van, ahol létrejön illetve felépül a fajok biocönózisa. A fajokban gazdag biocönózisokban találhatók meg a károsító szerepben lévő kórokozók és kártevők.
A polifág károsítókhoz sorolható gyapottok bagolylepke (Helicoverpa armigera) komoly gondokat okoz a kukorica és napraforgó termelők számára, szerte az országban. Ez a bagolylepke jellegzetes vándorlepke faj, de az utóbbi évek vizsgálatai alapján, már Magyarországon is áttelelhet. Az imágó, tojásból való kifejlődéséhez 4 - 6 hétre van szükség, ami alapján időjárástól és teleléstől függő számú nemzedék alakul ki egy évben. A berepülő és az itt áttelelt nemzedékek fejlettsége között lényeges különbségek vannak. Ezért minden fejlődési alakjával jelen van ebben az időszakban. A fő kártételt az utolsó fejlettségi stádiumban lévő lárvák okozzák. A növények generatív részeit fogyasztják elsõsorban, és szinte bármilyen termesztett növényt megtámadnak. Jelentős kárt okozhatnak kukoricában, paprikában, paradicsomban, napraforgóban, uborkán, babon, borsón, dísznövényeken.
A fertõzés forrása Az intenzív zöldség,- virág- és gyümölcs technológiák (pl.: kögyapot és más mesterséges közegek) elterjedése egyrészrõl lehetõvé tette az iparszerû termelést, másrészrõl olyan növényvédelmi problémák kialakulásához vezetett, amelyek régebben nem jelentkeztek. Az ideális hõmérsékleti, pH és tápanyag viszonyok nemcsak a haszonnövények, hanem a gombák, a vírusok és a baktériumok életfeltételeit is ideálishoz közelíthetik és gyakran közelítik is
Miközben a napraforgó aratására, a kedvező szemnedvesség elérésre a száraz, meleg idő lenne optimális, illetve a kukorica is beérett és már nem igényel esőt, az elvetett repce a sokfelé száraz talajban nem vagy csak nehezen tud kikelni. A hétvégén egy lelassuló markáns frontrendszer érkezik fölénk, mely nagy területen hozhat jelentős csapadékot, jó esély van tehát arra, hogy a repce számára fontos fölső talajréteg hazánk nagyobb részén kellően átnedvesedik. A jövő héten visszatér a száraz, napos idő, és nagyobb lehűlés sincs kilátásban, így az időjárás kedvező lesz a betakarításra és az érésre is. forrás: omsz.hu
Közel hatmilliárd forintból épült sertéstelep Békéscsabán
