Befejeződött az őszi árpa aratása. Az elmúlt napok csapadékos időjárása miatt lelassultak a betakarítási munkálatok, de továbbra is fennakadás nélkül zajlik a nyári aratás – közölte Nagy István.
A betakarítások megkezdődtek, fontos hogy a növényi maradványokat szakszerűen kezeljük. Az AÖP-ben támogatott a mikrobiológiai készítmények használata. Ide tartoznak a szárbontó baktérium készítmények is. Vegyük sorra alább hatásukat, előnyeiket.
A DISCO 9700 RC AUTO SWATHER bevezetésével a CLAAS új nagyméretű kategóriát nyit a piacon. Az akár 9,5 méteres munkaszélességet kínáló típus felszereltségében elérhető az ACTIVE FLOAT talajkövetési rendszer, a non-stop típusú ráfutás elleni védelem, illetve gumihengeres szársértő is. Ráadásul a rugalmas és nagy teljesítményű AUTO SWATHER rendrakó szalag optimalizált anyagáramot kínál, így az új kaszatípus ideális választás a professzionális betakarításhoz, ahol az erőteljes, mégis kíméletes munkavégzés alapvető fontosságú a takarmány vagy a biomassza szempontjából.
Idén eddig már 3874 tűz keletkezett a szabadban, ezek során pedig több mint ezernyolcszáz hektárnyi terület égett le – tájékoztatta az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) hétfő az MTI-t.
Első alkalommal rendezett a betakarítás technológiáját részletesen ismertető szakmai programot az AXIÁL Kft. a Baranya vármegyei Dunaszekcső határában. A Baja központú cég szakemberei látványos és nagy gépcsoporttal vonultak fel a DUNA GYÖNGYE 2000 Mezőgazdasági Zrt. üzemi területén, ahol az „AXIÁL GaboNAP” 5 állomásos programját tartották meg. A szabadtéri rendezvényen élményekre alapozva adtak lehetőséget a nyári betakarítási munkák megismerésére.
Közeledik a nyári betakarítási szezon, amely minden gazdálkodónak az évben az egyik legfontosabb művelet.
A John Deere 2022-ben ünnepelte az önjáró szecskázógépek gyártásnak 50. évfordulóját. A gépek gyártása az Egyesült Államokban, az iowai Ottumwában kezdődött 1972-ben, majd 1992-re a teljes gyártáskapacitás átkerült a németországi Zweibrückenbe, ahol az idei év tavaszán gördült le a gyártósorról a húszezredik John Deere önjáró szecskázó.
A 41. AGROmashEXPO és AgrárgépShow Prémium oklevélben részesített terméke Nemzetközi Termékfejlesztési díj – Gépesítés kategóriában.
Bár a betakarítási munkákat jelentősen hátráltatja a csapadékos időjárás, a talajok feltöltődése jól halad, egyre mélyebb rétegekbe is jut a nedvességből.
Ha a későbbiekben sem javulnak a hozamok, akkor egészen tragikus napraforgó-termelési eredményekre kell felkészülni – írta Raskó György agrárközgazdász a napraforgó-betakarítás kezdetének apropójából írt Facebook-bejegyzésében.
A kukoricacsutka értékes alapanyag, amely kiválóan tüzelhető, őrleményét töltőanyagként, alomként, szigetelésre és csúszásmentesítésre, kénsavval kezelt lisztjét (hidrolizis) pedig vegyipari célra (furfurol, fulfurilalkohol) is felhasználják. A kukorica régebben alkalmazott kézi, vagy gépi csöves betakarítása során a szemmel együtt a kukoricacsutka is begyűjtésre került és a csövek lemorzsolása után a visszamaradt csutka jelentős mennyiségben állt rendelkezésre.
A növényvédelmi munka nem fejeződik be a termőföldön, hiszen a különböző károsító szervezetek a már betárolt termény mennyiségét is csökkentik, minőségét rontják. Ezért a gazdálkodó fontos feladata, hogy a terményt az elsődleges feldolgozásáig folyamatosan megvédje a raktári károsítók ellen. A raktári védelem kérdéskör előtt azonban nem mehetünk el szó nélkül az idei, még javában zajló kukorica betakarítási tapasztalatok mellett.
Riportalanyunk Bényi Ferenc dusnoki gazdálkodó, aki munkája kapcsán bőséges tapasztalatot szerzett a 6 soros, összecsukható Olimac Drago kukorica és napraforgó betakarító adapterről. Dusnok Baja és Kalocsa között helyezkedik el, ahol egy olyan családi gazdálkodónál jártunk, aki a növénytermesztés hagyományos ágát műveli. Mivel nem ismerjük egymást, így gyorsan a jövetelem céljából felteendő kérdésekre terelődött a szó, mindjárt elsőnek a szokásos bemutatkozásra irányulóra.
Ha az alapok rendben vannak…. A gazdaságos és költséghatékony tejtermelés kulcsa a jó minőségű tömegtakarmány. Különösen igaz ez 2015-re. A tejpiaci kilátások nem biztatóak. De még időben vagyunk...
A szálastakarmányok betakarításának gépesítésében egyértelmű törekvések, hogy a legmagasabb beltartalmi mutatókkal, optimális időben, minimális veszteségek mellett, a felhasználási, illetve tartósítási céloknak megfelelően történjen a betakarítás.
Budapest, 2014. október 7. – A Nitrogénművek Zrt. a magyar agráriumban integrált szervezetet hozott létre, amely a vetőmagtól a terménykereskedelemig átfogóan kiszolgálja a magyarországi mezőgazdasági termelőket. Az új üzletágakkal kibővült rendszert sajtótájékoztató keretében mutatták be.
A LINAMAR HUNGARY ZRT. OROS divíziója több mint 45 éves tapasztalattal rendelkezik a mezőgazdasági gépgyártás és -fejlesztés területén. Munkánk során legfontosabb célunk, hogy vásárlóinkat a legnagyobb szakértelemmel és felkészültséggel szolgáljuk ki. A piaci trendek változásához és a legkülönbözőbb vásárlói igényeknek megfelelve 2014-ben is folyamatosan tökéletesítjük kínálatunkat.
Közeledik az őszi betakarítási szezon, és ha folytatódik a szélsőséges csapadékos időszak, akkor felmerül a kérdés: mit lehet tenni, hogy az időjárás okozta kedvezőtlen feltételek mellett is időben be tudjuk takarítani a termést, illetve elvégezhessük a szántást-vetést? Különböző lehetőségek adódnak, úgymint a futóművek felületi nyomásának mérséklése, a tehereloszlás javítása, vagy a géptömeg csökkentése. Utóbbi áll legtávolabb a gyakorlattól, mivel a hatékonyabb munkavégzéshez nagy teljesítményű, nagy méretű, ennek következtében nagy tömegű erő- és munkagépekre van szükség, ezen a téren a fejlesztés megállíthatatlan. A talajvédelmet tehát a futóművek átalakításával, a járószerkezetek korszerűsítésével lehet leginkább elérni. Ez esetben hangsúlyosan előtérbe kerül a gumiabroncsozású kerekes járószerkezetek lecserélése gumihevederesre.
Mennyiben befolyásolja a gazdák őszi kalászos fajtaválasztását a terménypiaci tendenciák alakulása?
Az Agro Napló szerkesztősége cikksorozatot indított a „kisebb jelentőségű” szántóföldi növényekről – amelyek hasznukat tekintve nemegyszer óriások.
A szójatermelési technológia egyik legkritikusabb művelete a betakarítás, amelynek a veszteségeit és minőségét jelentősen befolyásolják a termesztéstechnológia megelőző műveletei is. Mindenek előtt jó magágykészítés, amely egyenletes, sík talajfelszínt hagy hátra, ahol a betakarítógépek alacsony tarlómagassággal tudnak dolgozni. Nagyon fontos az állomány gyommentesen tartása is. A gyomos állományban csökken a betakarítógépek teljesítménye, megnőnek a veszteségek.
Az aratás a szójatermesztés egyik legkritikusabb munkája. Meleg őszi napokon a szója gyorsan szárad. Akkor tekinthető érettnek, és arathatónak a legkisebb veszteséggel, amikor a csúcsi fürt hüvelyeiben a magvak teljesen kifejlődtek, a fajtára jellemző színűek és a növény levelei mind lehullottak (1. kép). A szója magja ebben az állapotban 14–18% vizet tartalmaz. A betakarításkori veszteség nagyságát a talaj felszíne, a tábla gyomossága, az időpont helyes megválasztása, az aratott fajta valamint a kombájn szakszerű beállítása határozza meg.
A repce betakarításának teljesítményét 10%-ban a fajta és 30%-ban a kombájn vezetője határozza meg (Semmler, Agrartraining 2011). Az állományok betakaríthatóságát több tényező is befolyásolja, melyek közül néhányat a termelő maga is befolyásolhat annak érdekében, hogy a nagy termés egy gyors, akadálymentes és gazdaságos kombájnolással párosuljon.
Az Agro Napló szerkesztősége cikksorozatot indított a „kisebb jelentőségű” szántóföldi növényekről – amelyek hasznukat tekintve nemegyszer óriások.
Október harmadik dekádjának kezdetén kérdeztük Petőházi Tamást, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnökhelyettesét az aktuális adatokról és a kilátásokról.
Az őszi betakarítást követően, ha kalászost vetünk, akkor mielőbb el kell készíteni a vetőágyat. A napraforgó és kukorica utáni magágykészítés nem mindig egyszerű. Általában a napraforgó után szárazabb a talaj, és jó hosszú, kemény szárral találkozunk. A kukoricatarlón, ha az idő is kedvezett, akkor több tonnás szármaradvány paplannal találkozunk. A hosszú szárú és nagy mennyiségű szármaradványt a Tiger MT nagy átmérőjű (68 cm) tárcsái aprítják és bekeverik. A kétsoros tárcsa mögött a lazító kapák 20–35 cm mélyen járnak, fellazítják a tömör talajt, és a tárcsákat behúzzák a talajba. A kapamező mögött egyengető tárcsa rendezi a talajfelszínt, ezt követi a gumikerekes henger, ami egyben járószerkezet is. Vas lezáró hengert két fajtát szállít a Horsch, az egyik egy három ponton a Tigerre szerelt SD-henger, a másik a vontatott Optipack SD.
Előző lapszámunkban már beszámoltunk a Monsanto Hungária Kft. sopronhorpácsi disztribútor és nagytermelő találkozójáról. A tudósítás második részében, már a pontos betakarítási eredmények ismeretében, a DEKALB fejlesztő csapata foglalta össze a tápanyag-utánpótlási, a regulátor, valamint a tőszámkísérleti eredményekből levont következtetéseket. A kísérletek hibridspecifikusak, az eredmények a kísérletben részt vett hibridekre vonatkoznak. E kísérleteket a „Termeljünk többet, takarítsunk meg többet!” cél elérésének érdekében végzik, azért, hogy az adott hibriddel dolgozó termelő még tágabb ismereteket szerezzen a választott hibridről. A cég filozófiája az, hogy a technológiát nem lehet különválasztani a genetikától, hiszen a vetőmag határozza meg azt a potenciált, amelyhez igazítva a termesztéstechnológiai elemeket a legnagyobb termésszintet érhetjük el.
CLAAS: 100 ÉVE A BETAKARÍTÁS ÉLVONALÁBANDeutz-Fahr C9000 kombájnExpert 432 FÚj magyar fejlesztés a mezőgazdaságbanÚj NOVOCAT 262 és 302 hátsó függesztésű kasza
A LINAMAR HUNGARY ZRT. OROS divíziója több mint 45 éves tapasztalattal rendelkezik a mezőgazdasági gépgyártás és -fejlesztés területén. Munkánk során legfontosabb célunk, hogy vásárlóinkat a legnagyobb szakértelemmel és felkészültséggel szolgáljuk ki. A piaci trendek változásához és a legkülönbözőbb vásárlói igényeknek megfelelve 2013-ban is folyamatosan tökéletesítjük kínálatunkat.
Az aratás közeledtével minden gazdaság elérkezik ahhoz a ponthoz, amikor előző év betakarítási munkálatai után újra elő kell venni a betakarítógépet. Mivel bonyolult technikákról van szó, számos ponton alaposan ellenőrizni kell az alkatrészek állapotát, mérlegelni kell, hogy a gépelemek cserére ítéltek, vagy még egy szezont végig tudnak dolgozni. Jó esetben ezek a munkálatok nem közvetlenül az aratási szezon előtt kerülnek sorra, hanem kihasználva a kereskedők által kínált kedvezményes előrendelési lehetőségeket, igénybe véve a szakemberek segítségét, már a téli időszakban tervszerűen el vannak végezve. A szakemberek tapasztalatait és a szakirodalom anyagát használva szeretnék a gyakorlatban is alkalmazható tippekkel segítséget nyújtani valamennyi kedves olvasónak.
Hazánkban még nincsenek nagy hagyományai a hibridbúza-termesztésnek, viszont egyre több gazdaság vetésszerkezetében jelenik meg, illetve vetésaránya is emelkedő tendenciát mutat azoknál a termelőknél, akik még „úttörőként” kezdték el termesztését. Hivatalos adatok szerint a hibrid búza vetésterülete 2012-ben 10 000 hektár volt, előrejelzések szerint 2013-ban a vetésterület a háromszorosára is nőhet. Az idei betakarítási adatok ismeretében, a termelői véleményekkel gazdagított összeállításunkban a hibrid búza termesztéstechnológiai sajátosságairól, a növényvédelem és a tápanyag-gazdálkodás speciális kérdéseiről számolunk be felkért szakembereink által.
A hazai mezőgazdasági termelésben a növénytermesztésben, ha kismértékben is, de folyamatosan növekszik az őszi káposztarepce vetésterülete. A vetésterület növekedésével a repce jövedelmező termeszthetősége, a repce iránti, elsősorban energetikai felhasználási, biodízel előállítási igények növekedése a meghatározó.
Az OPTIGÉP Kft. a mezõgazdaság gépigényeit figyelembe vevõ fejlesztési munkájának eredményeként korszerû termékskálával áll megrendelõi szolgálatára. Kereskedelmi tevékenysége a saját fejlesztésû termékeire terjed ki.
Az olasz Zaffrani cég magyarországi kizárólagos forgalmazójával együttmûködve már több mint tíz éve értékesíti napraforgó betakarító adaptereit hazánkban.
A tarlóhántás szerepének megítélése régebben és manapság is változatos. Bár egyre kevesebb efféle véleményt hallani, de még napjainkban is vannak, akik felesleges, költségnövelõ, idõpazarló mûveleti elemként tartják számon a tarlóhántást. E nézetet vallók a korai betakarítású növények lekerülése után nyári vagy õszi szántást végeznek, nem sekély porhanyítással kezdik a mûvelési rendszert. A szántás idõzítését általában a nyár végi csapadék megérkeztéhez kötik, hiszen a nyirkos talajállapot lehetõvé teszi a kedvezõ minõségû forgatást. Annak érdekében, hogy megértsük, hogy e szemlélet miért egyre ritkább napjainkban, át kell, hogy tekintsük a nyári tarlómûvelés újkori funkcióit.
Bevezetés Propionsavat, illetve folyékony tartósítószereket, amelyek propionsavat, más szerves savakat, ezeknek sóit, valamint más segédanyagokat (kémiai puffer hatású sókat, két- és háromértékû alkoholokat, illetve ezeknek a szerves savakkal képzett mono-, di- és triésztereit, továbbá ionos vagy nemionos felületaktív anyagokat) és vizet tartalmaznak, már sok évtizede használnak a mezõgazdaságban takarmányok és azok alapanyagainak tartósítására.
A betakarított szálastakarmányok minõségét alapvetõen az alkalmazott technológia határozza meg, ezért elsõdleges célunk ehhez magas színvonalú mûszaki háttér biztosítása. A gépek kiválasztásánál legfontosabb szempont az a technológia-szemléletû gondolkodásmód, mely a felhasználói elvárások, valamint a részmûveletek gépeinek és eszközeinek optimális összhangján alapszik.
A Syngenta két üzletágának tavaly bejelentett integrációja befejezõdött, így a korábban két különálló magyarországi cégbõl – Syngenta Növényvédelmi Kft. és Syngenta Seeds Kft. – álló vállalat vetõmag és növényvédelmi üzletága a 2012-es mezõgazdasági szezonban már együtt lép fel a magyar piacon, egységesen ajánlva a termelõknek termékeiket, szolgáltatásaikat.
A kalászosok sikeres termesztésének egyik feltétele a gyommentes állomány. A nagyobb terméskiesés elkerülése, a gyomok által felvett tápanyag és víz pótlására fordított plusz költségek megelõzése szükségessé teszi az idõben történõ kezelést, a megfelelõ technológiát. Mivel a gyomflóra olykor az egymáshoz közeli táblákon is eltérõ, érthetõ, hogy gyakran még gazdaságon belül is többféle készítményt, technológiát alkalmaznak a gazdálkodók. Kurfis Károly, a Teveli Zrt. növénytermesztési ágazatvezetõje a gazdaságosságot szem elõtt tartva szervezi a munkákat.
A Dow AgroSciences innovatív és hatékony növényvédõ szereirõl ismert és méltán elismert szereplõje az agráriumnak. A 2010-ben született Dow Seeds márka egyértelmûen kifejezi a hasonló üzletfilozófiát: a vetõmagos üzletág is elkötelezett az innováció, az új értékek létrehozása mellett. Az új divízió csak úgy lehet eredményes hazánkban, ha hozzájárul ahhoz, hogy tovább fejlõdhessen, új alternatívákkal gazdagodjon Magyarország mezõgazdasága.
Az ÚJ DKC4014 a korai éréscsoportba tartozó (FAO 320) HD hibrid. Kiváló termõképességével és vízleadási tulajdonságával maga mögé kényszeríti az éréscsoport legjobb, legismertebb hibridjét, a DKC3511-et és rendelkezik minden olyan tulajdonsággal, amely alapján kiérdemelte a HD logót. (HD logó: hõség- és szárazság tesztelt: terméseredménye az aszályos kísérleti helyeken is az átlag felett volt, a Monsanto nemesítõ- és fejlesztõmérnökei egybehangzóan úgy találják, hogy a hibrid teljesítménye kimagasló aszályos körülmények között is.)
A termést limitáló környezeti tényezõk közül az aszály a legjelentõsebb. A vízhiány gyakran párosul extrém magas hõmérsékletekkel is, ami további terméscsökkenéshez vezethet. A különbözõ fenológiai fázisokban fellépõ szárazság különbözõ mértékû terméscsökkenést okoz.
Az év végi ünnepi hangulat közeledtével a gazdaember is számadást készít, ha másképp nem, gondolatban biztosan. Ez idõszakra elcsendesedik a határ, alig látni már egy-egy traktort dolgozni. Ilyenkor jólesik kicsit megpihenni nekünk is. Nem tesszük ezt sokáig, hiszen vár a téli karbantartás, és az udvar körüli vagy a telephelyi, magtári teendõk is adnak feladatot. De érdemes kicsit visszatekinteni, átgondolni az esztendõ történéseit, örömeit vagy éppen nehézségeit.
DKC4590 „Eminens” DKC4795 „Aszálylovag”
Dow Seeds két szó, mely új márkát jelent az európai vetõmag iparban. A Dow már ismerõsen cseng a gazdálkodók fülében. A Dow AgroSciences innovatív és hatékony növényvédõ szereirõl ismert és méltán elismert szereplõje az agráriumnak. A 2010-ben született Dow Seeds márka egyértelmûen kifejezi: a vetõmagos üzletág a Dow AgroScienceshez hasonló értékeket, hasonló üzleti filozófiát vall.
Az õstermelõk általános forgalmi adó kötelezettséggel kapcsolatos tudnivalói – II.
Költségkímélõ trágyázás repce- és kalászos tarlón is
A 2010-es év rég elmúlt ugyan, de a talajállapotra gyakorolt kedvezõtlen hatásai máig érzékelhetõk. A szélsõségesen sok csapadék következtében jelentõsen tömörödöttek a termõtalajok. A tömörödés egyrészt természetes fizikai folyamat, másrészt pedig az emberi tevékenység következménye. A megkésett munkák miatt összetapostuk a nedves talajt, sok helyütt mostanáig nem tûntek el a taposási károk, láthatóak a talajegyenetlenségek vagy sínylõdnek a növények.
A Cserhát középsõ részén, a Berceli-hegy lábánál megbúvó nógrádi településen, Bercelen – a domborzati és talajviszonyokat ismerve érthetõ módon – sosem volt kiemelkedõen jövedelmezõ a mezõgazdasági tevékenység. Ennek ellenére mindig akadnak olyanok, akik a „jég hátán” is megélnek, s Szebedy Örsék ugyancsak közéjük sorolhatók.
Magasan jegyzik az új gabonatermés áraitHogyan változhat a búzaszabvány?
Az állattartásban kiemelt fontosságú terület a megfelelõ technológiával biztosított takarmányozás, mivel a költségek döntõ hányadát teszi ki ez a tétel. Az Axiál már 2001-tõl kezdõdõen úttörõ volt a szálas takarmány betakarítás szegmensben, mert míg a többi importõr nem helyezett megfelelõ hangsúlyt ezekre a termékekre, õk elsõként tudtak a CLAAS gépeivel egy teljes „zöld sor”-t kínálni ügyfeleiknek. Profizmusuknak és a gépek professzionális mivoltának köszönhetõen kínálatuk évek óta tartósan uralja kategóriájában a piacot. Az Agro Napló olvasóinak Albert Csaba termékmenedzser beszélt a betakarítógépes kínálatukról.
Bár még javában a tél közepén járunk, gondolataink már elkalandoznak a jövõt illetõen, új tervekkel, elgondolásokkal, és reménnyel telve várjuk az elõttünk álló gazdasági évet. A tavalyi év negatív tapasztalatai, a szinte folyamatos és kiadós esõzések megnehezítették a betakarítási munkálatokat. „De enni azért mindig kell, és valakinek ezt meg is kell termelni” mint ahogyan ezt a jelmondatot a Kverneland csoport is zászlójára tûzte, soha nem volt még ennek a mondatnak ekkora jelentõsége, mint 2010-ben.
A kukoricatermesztésben eltérõ betakarítási, tárolási és felhasználási technológiák alakultak ki. Az 1970-80-as évtizedekben fõleg a szemesen, szárítva betakarítási és tárolási mód terjedt egyre jobban. Azonban az energiaárak növekedése következtében a szárítási költségek egyre jobban növelték a segédüzemági költségeket, illetve a kukoricatermesztés költségét.
A kérõdzõk, elsõsorban a szarvasmarha létszáma soha nem tapasztalt mértékben csökkent. Ez nagyban hozzájárult a lucerna termõterület zsugorodásához, a termesztés minõségi romlásához. Ezenkívül több olyan szakmai hiányosság is általánossá vált, amin változtatni lehet, annál inkább, mert jórészükhöz nem pénz, hanem szaktudás kell. A szakismeret alkalmazásával jelentõs minõségjavulás mellett a lucerna hozamai 60-80%-kal növelhetõk.
A címet magyarázván úgy is fogalmazhatnék, hogy vajon még mit kell kibírnia ennek a szegény növénynek ebben az évben? Kérdezem ezt ma, 2010. május 16-án, amikor rádió és televízió híradásaiból a természet újbóli kitörésérõl hallhatunk: orkánszerû viharok, kidöntött fák, leomló házfalak, embereket menekítõ tüzoltóbrigádok, folyamokká dagadt patakok, pusztító áradások, lezárt vasúti szakaszok és közutak szerte az országban. A megrázó képeket látva én meg egyre csak a repcéinkre gondolok…. Persze, hisz már tervezzük a közeljövõben esedékes repce-bemutatókat, amelyek elé oly nagy bizakodással néztünk! Igen, õszinte bizakodással és nagy-nagy reményekkel, mert egészen idáig úgy tûnt, hogy amit a természet õsszel elvett, azt most tavasszal pótolni igyekszik.
A találkozások forró talajú tarlókon estek meg, tanúkkal, sok-sok érdeklõdõ gazdálkodó elõtt. A találkozásokhoz neves gépforgalmazó cég segített hozzá. A feladatom ugyanaz volt, mint 2008-ban, arról beszélni, hol, miben követtek el hibát, mit oldottak meg jól, mit tegyenek azért, hogy a talajok ellenállóbbak legyenek a szélsõséges klímával szemben, s hogyan tudhatják meg, jók-e a talajaik, vagy baj van velük.
A repcesiker tovább folytatódik „...próbálj meg mindent és tartsd meg a legjobbat” Pethe Ferenc (1762–1832)
Hazánkban átlagos idõjárási feltételek mellett az õszi búza betakarítása két-három hét, kedvezõ esetben, megfelelõ mûszaki-technikai felkészültséggel ennél rövidebb idõ alatt is elvégezhetõ. Klasszikusan kézi kaszás aratás kezdete Péter-Pál napjához köthetõ, azonban az évjáratok jelentõs mértékben módosíthatják a betakarítás kezdeti idõpontját.
A betakarítás idejéhez közeledve az érésben lévõ állomány egyre nagyobb kockázatnak van kitéve, sok múlhat a betakarítás minõségén és annak megfelelõ idõzítésén! E két fontos kockázati tényezõ legbiztosabban állományszárítással optimalizálható, ami ma már az intenzív repce- és napraforgó termesztés egyik elengedhetetlen technológiai eleme.
Varga Zoltán 1993-ban indította mezõgazdasági vállalkozásukat, mely ma már az egész család számára biztosítja az intenzív foglalkoztatottságot és megélhetést. A timári Milk-Tim Kft. állatállományát 150 fejõs- és 35 húsmarha adja.
Amikor ezek a sorok az Agro Napló júliusi számában megjelennek az idei repcetermés már betakarításra került.
A gabonatermesztésnek az emberiség élelmezésében betöltött szerepe egyre inkább fontosabbnak látszik, az egyre divatosabban hangzó, és arányaiban is növekvõ alternatív energetikai célú felhasználás mellett.
A betakarítás során használt gépeket és a „végterméket” a technológia határozza meg.
Az állattartókra nehezedõ, hosszú évek óta fennálló gazdasági nyomás ma már egyértelmûen megköveteli a magas szintû, professzionális gazdálkodást, melynek egyik meghatározó pontja a jó beltartalmi értékkel rendelkezõ takarmány elõállítása.
A burgonya minõségét, tárolhatóságát jelentõsen befolyásolják a betakarítás körülményei, ezért annak szakszerûségére nagy figyelmet kell fordítani.
A kukorica betakarítás módját a felhasználás célja határozza meg.
Olimac kukoricacsõ-törõ adapter
Hamarosan itt a repcék betakarításának az ideje.
A cukorrépa termesztés gazdaságossága az ismert okok miatt jelentõsen romlott, röviden úgy jellemezhetõ, hogy ismét „elértük” az EU csatlakozás elõtti répaértékesítési árat.
A napraforgó-termesztés perspektívái az elmúlt idõszakban jelentõsen kibõvültek.
Egy új adaptercsalád, melyben 35 év gyártási és fejlesztési tapasztalata összpontosul. A legjobb minõségû anyagok felhasználásával, a legkorszerûbb gyártási és festési technológiákat felhasználva gyártjuk, számos innovációt felsorakoztatva.
A burgonya betakarítása a termesztés egyik legösszetettebb munkafolyamata és a legtöbb kézimunkát igénylõ munkamûvelete. A termény szárrészeinek eltávolítása, a burgonyaföldbõl való kiásása, annak a szennyezõdésektõl történõ elválasztása (a kövek, rögök és növényi szennyezõdések eltávolítása), a gumók gyûjtõtartályba, zsákba, vagy konténerbe, illetve szállító jármûre rakása a legkülönbözõbb mûszaki eszközöket, technikai megoldásokat igényli.
Az ország szántóterületének 12–14%-ára kiterjedõ olajos növények között az õszi káposztarepce a napraforgó mögött – bár kisebb részarányban – a második helyet foglalja el. Az õszi káposztarepce – a továbbiakban repce – vetésterülete az utóbbi évtizedben 120–180 E ha között változott, s a téli kifagyások után 45–105 E ha termõterület adott betakarítható termést.
A gabona-betakarítási szezon kezdete elõtt a legfontosabb karbantartási, beállítási feladatok elvégzésére már csak a június hónap áll rendelkezésre. A karbantartási feladatok elvégzése mellett nagy hangsúlyt kell fektetni, és kiemelt figyelmet kell szentelni az arató-cséplõ gépek helyes beállítására, hogy az aratás során a lehetõ legnagyobb betakarítási teljesítményt érjük el, a legoptimálisabb hajtóanyag-felhasználás és munkaminõségi mutatók elérése mellett.
A zöldtakarmányok döntõ hányadát tartósított takarmányként (szilázs, széna) használjuk fel. A tömegtakarmányok meghatározóak a kérõdzõk takarmányozásában, mivel energia- és fehérjeigényüknek több, mint 60%-át elégít(het)jük ki velük.
Teljes körû kínálatunkból az idei évben is új kukorica- és napraforgó hibrideket ajánlunk Önöknek.
A szálastakarmányok közé sorolhatók a rétifüvek, valamint szántóföldön termesztett szálastakarmányok, mint a lucerna, fûfélék, keverékek. A betakarítás során használt gépeket és a „végterméket” a technológia határozza meg: Hazai gazdaságokban a zöldetetés mellett elsõsorban a szálas- és bálázott szénakészítési, az erjesztett tartósítási (szilázs és szenázs) technológiákat alkalmazzák.
Amikor ez az írás megjelenik, a termelõk még a tavaszi kalászosok vetésének gondjaival és a kapások magágy elõkészítésével küszködnek Idén rendkívül késõn engedte meg a természet, hogy a gazda a földjére mehessen és elkezdhesse a tavaszi munkákat. Sok helyen még most sem lehet a táblákon dolgozni, mert a belvíz ezt megakadályozza. De mint minden évben, most is beköszönt az igazi tavasz és a nyár.
A Fliegl gépgyár több évtizede van jelen a mezõgazdasági szállítóeszközök piacán, a német anyavállalat 1993-ban nyitotta meg elsõ képviseletét a Gyõr melletti Abdán. Az eltelt idõszak alatt –a folyamatos fejlesztéseknek, az átgondolt piacpolitikának, a partnerek iránti elkötelezettségének köszönhetõen- a Fliegl az egyik legjobban csengõ név lett a mezõgazdaságban tevékenykedõ cégek, vállalkozások és nem utolsó sorban az egyéni gazdálkodók körében.
Különleges rekord született október 21-én és 22-én Orosháza és Csorvás között, az úgynevezett monori határban: huszonnégy órán keresztül, szinte megállás nélkül végzett kukorica-betakarítást egy New Holland CR 980-as kombájn, illetve a Linamar Hungary Rt.
Manapság, amikor a mezõgazdasági termelésben kialakult az új birtokstruktúra, az állattartás területén is stabilizálódnak a termelési viszonyok. Magyarországon a tejtermelõ tehenészetek döntõ többségében 600–1000, vagy afeletti állatlétszámmal gazdálkodnak, és kisebb részük az ez alatti állománnyal dolgozó üzem. Az üzemekben optimálisan, tehát üzemszervezési, üzemviteli, gazdaságossági és jövedelmezõségi szempontok szerint is a nagyobb állatállománnyal rendelkezõ telepeknek lehet perspektívája.
A kukorica a szántóföldi növénytermesztésünk egyik legfontosabb növénye. A hazai talajadottságok és éghajlati viszonyok következtében az egész ország területén jó minõségben, megfelelõ hozamokkal és jövedelmezõen termeszthetõ.
A napraforgó-betakarító adapterek elsõ változatai az egyéb, pl. kukoricacsõ-törõ adapterek bázisán készültek, vagy a szántóföldi vágóasztalra szerelt kiegészítõkbõl álltak.
A napraforgó-termesztés sikere, a viszonylag stabil és kedvezõ átvételi árból eredõ nagyobb bevétel realizálhatósága, mûszaki szempontból két kritikus mûvelettõl – a vetéstõl és a betakarítástól – függ.
Az elmúlt években a mezõgazdasági termelés szerkezete átalakult. A megváltozott birtokviszonyok következtében a termelõszervezetek száma megnõtt, a gazdasági méretek kisebbek lettek.
Az elmúlt év 16 millió tonnát meghaladó gabonatermése, az ezzel együtt járó értékesítési gondok ismét felszínre hozták azokat a korábbi, fõleg közvéleményben megjelenõ kérdéseket, hogy kell-e Magyarországon ilyen területi részesedéssel és mennyiségben gabonát, döntõen búzát és kukoricát termelni.
A kérõdzõállat-állomány etetésére szánt szálastakarmányokat Magyarországon a különbözõ fûfélékbõl és egyéb alkotókból álló gyepek, a lucerna, vöröshere, valamint a herefélékbõl és fûfajokból álló füves keverékek adják.
A zab élelmiszerként történõ alkalmazásának nálunk nincsenek hagyományai, de az egészséges táplálkozás térhódításával jelentõsége ilyen szempontból is nõ.
A Saaten-Union fajták 2004-ben különösen jó évet tudhattak maguk mögött, hiszen a köztermesztésben egyre nagyobb területen szerephez jutó õszi és tavaszi kalászosaink, kukoricáink és természetesen repcefajtáink és hibridjeink is kimagaslóan jó eredményekkel szolgálták meg a termelõi bizalmat, igazolva azt, hogy szélsõségesen eltérõ idõjárási körülmények között is magas jövedelmezõséget és jövedelembiztonságot jelentenek fajtáink.
A cukorrépa betakarítása, összehangolt szervezési feladatot igénylõ energia- és költségigényes mûvelet. A betakarítás során, illetve azt megelõzõen a gyári- és a termelõi érdekek egyeztetésének jól kialakult mechanizmusa van.
A kukorica betakarítás és tárolás módjának összhangban kell lenni a hibridmegválasztással, továbbá a kukorica felhasználás módjával. A betakarítás és tárolás módja viszont jelentõsen befolyásolja a kukoricatermesztés hatékonyságát.
A napraforgó tenyészidejébõl a virágzás végétõl a technikai érésig tartó életszakasz a napraforgó termesztés legfontosabb „rizikófázisa” Az érést közvetlenül megelõzõ tenyészidõszak, valamint a fiziológiai és technikai érés között eltelt idõszak klimatikus és kórtani viszonyai, minden növényfajnál befolyásolják a termés mennyiségét és a minõséget, de a napraforgó speciális kórtani viszonyai miatt ezt az idõszakot joggal tekinthetjük a tenyészidõ legfontosabb rizikófázisának.
Hazánkban a silókukorica nagyobb arányú termesztése a II. világháborút megelõzõ években kezdõdött, korábban silózás céljára csalamádét termesztettek. Termõterülete a kérõdzõ állatállomány létszámcsökkenésével arányosan lecsökkent, az utóbbi idõben 130 ezer ha körül alakul.
A növénytermesztési munkák jellegükbõl eredõen nemegyszer munkacsúcsot jelentenek. Így van ez a tavaszi munkakezdeteknél, amikor a telet követõen a növények vetési idejének figyelembe vétele mellett az egyes kultúrák vetése történik. E munkacsúcs, vagy más néven kampányidõszak a kukorica vetésével lezárul. A következõ nagy kampánymunka júniusban veszi kezdetét, mert a május-június elejei kaszálásokat követõen a hónap vége felé már kezdetét veszi a legnagyobb nyári munka, az aratás.
A EU csatlakozás utáni idõszak is rengeteg kérdést felvet a magyar gazdálkodóknak. Mit termeljenek, hogyan tegyék azt, hogy tevékenységük jövedelmezõ legyen, különösen azoknál a növényeknél, melyeknek termelését az EU nem szabályozza, csak a piaci oldal határozza meg, hogy milyen áron adható el a megtermelt termék, mint például a burgonya.
A szántóföldön termesztett un. GOFR növények között az EU-ban prioritást élvez a repce is, amely olajos növényeink közül a napraforgó után a második helyet foglalja el. Termesztésének gépei alapvetõen a kalászos gabonatermesztés géprendszerébõl kiválaszthatóak, emellett az õszi káposztarepce az õszi kalászosok kiváló elõveteménye.
Hazánk kukoricatermesztése 2003-ban a száraz éghajlat hatására számos helyen az országban elég kritikusan alakult. Az egész ország területén tovább folytatódott a több éve tartó aszályos idõszak, míg az elmúlt évhez képest már Magyarország középsõ területein is fenyegetõ veszéllyel kellett szembenézni az ágazat szereplõinek: az idén bizonyos régiókban már komoly gazdasági károkat okozott a kukoricabogár, valamint a gyapottok bagolypille.
A Tolnai Dombság szívében, Tamási mellett egy volt Állami Gazdasági területen több új vállalkozás is telephelyet létesített. A Pajtl család is az újak közé tartozik, s mint a legtöbb új vállalkozónak, Nekik sem volt tárolójuk-, szárítójuk, így hiába dolgoztak sikerrel a szántóföldön, s hiába volt közel a bértároló és a bérszárító kapacitás, „vendégségben mindig nehezebb a saját igények és elképzelések megvalósítása”, s a Concordiának beadott terménnyel is nehezebb gazdálkodni.
ELÕTÉRBEN A MAGAJÁRÓ, „BUNKERES” GÉPEK Az elmúlt tíz-egynéhány évben a cukorvertikumban bekövetkezett változások a cukorrépa-termesztés gépesítésében - ezen belül a betakarításban - is, jelentõs változásokat eredményeztek. A ’90-es évek közepéig általánosan (85-90%-ban) alkalmazott kétmenetes - magajáró, ill. adapteres gépekre alapozott - betakarítási technológiák mellett, fokozatosan az egymenetes, 6-soros, gyûjtõtartályos (ún. „bunkeres”) magajáró betakarító gépek kerültek elõtérbe, s az elmúlt évben a termõterület, több mint 60%-án már ilyen gépek dolgoztak. Jelen összeállításban a betakarító gépek, betakarítási technológiák általános ismertetése mellett, a cukorrépa betakarítás jelenlegi gépesítési színvonala, és a gépbeszerzési lehetõségek kerülnek bemutatásra.
A kérődző állatállomány takarmányellátásában a jó minőségű tömegtakarmányok, kukorica szilázsok nélkülözhetetlenek. A kérődző állatállomány termelési szintjéhez igazodó takarmányozási eljárások az ad libitum, monodiétás, TMR mindegyikében egész évben folyamatosan etetik a silókukorica szilázst. A szálastakarmányok egy részét pedig – az esetleges csapadékos időjárás miatt – csak szenázsként lehet betakarítani. A minőségi tartósított tömeg- és szálastakarmányok iránti felhasználói igényeket a gépgyártók figyelemmel kísérik, és ennek megfelelően folyamatosan fejlesztik gyártmányaikat. Ez azt jelenti, hogy újabb típusok, esetenként újabb konstrukciók jelennek meg, melyek új műszaki-technológiai paraméterekkel rendelkeznek.
A kalászos gabonatermesztésben a betakarítás, vagyis az aratás a mezőgazdasággal foglalkozó emberek életében fontos, gyakran az egész életvitelüket meghatározó esemény. A mezőgazdaságból élők mindig is nagy gondossággal készültek fel az aratásra, gondosan megszervezték a munkát és előkészítették az eszközöket. Ugyanezek a feladatok ma is aktuálisak és ezért célszerű néhány gondolatban összefoglalni az arató-cséplő gépek előkészítésével kapcsolatos feladatokat, ill. áttekinteni az arató-cséplő gép konstrukciókat.
„Jól tervezett vetésforgóval felére lehet csökkenteni a növényvédelemi költségeket, helyesen megválasztott másodnövénnyel kétszeresére lehet növelni a bevételt” – mondják a kertészek. Ha a megállapításban van is némi túlzás, de azzal minden kertész tisztában van, hogy a szakszerû növényváltásnak mekkora jelentõsége van a számtalan régi és új betegséggel és kártevõvel küzdõ zöldségtermesztésben. A szakszerûen és idõben, továbbá megfelelõ növényfajjal és fajtával elvégzett másodvetéssel pedig jelentõsen növelhetjük a rendelkezésre álló termõterületrõl a bevételünket.
A XX. század utolsó évtizedének közepén újra megjelent egy növényfaj – a tönköly, népiesebb nevén a tönkölybúza. A tönköly fajneve TYiticum aestivum L. em. Thell. ssp. spelta /L./ Thell. - vagy röviden Triticum spelta L. Rendszertanilag a Búza- (Triticum) nemzetségbe tartozik, oda, ahová a közönséges búza (Triticum aestivum L. ) is sorolandó. A különbség e két faj között a szemek zártságában van, a tönköly szeme a toklászba zárt, abból a használat elõtt ki kell "hántolni".
A mai korszerû, magas termelési színvonal fenntartása a tehenészetekben – akár a kisgazdaságokban, akár a nagy állatállománnyal rendelkezõ vállalkozásokban – szilázs- és szenázs etetése nélkül lehetetlen lenne. A kérõdzõ állatok a különbözõ növényekbõl készült szilázsokat szívesen fogyasztják, ezért a szilázs egyre nagyobb szerepet kap, pl. a nagyvadak takarmányozásában is. A tehenészetek igényeit Magyarországon döntõ többségében silókukorica szilázsból elégítik ki. A kukorica szilázs minõségét meghatározza a termesztett fajta, a betakarítás- és a tömörítés mûszaki színvonala, a technológiai követelmények pontos betartása.
A burgonya betakarításakor több munkamûvelet összevonását képezõ, komplex munkafolyamatról beszélünk. A betakarításhoz szorosan kapcsolódik, az azt megelõzõ szárzúzás is, amellyel jelentõsen megkönnyítjük a betakarító gépek munkáját – csökkentjük az eltömõdések lehetõségét –, egyúttal javítjuk a betakarított termény minõségét is. A betakarító gépek kiválasztását elsõsorban a betakarítandó terület nagysága, valamint az határozza meg, hogy a földbõl kiásott és begyûjtött terménytõl közvetlenül még a gépen választjuk le a szennyezõdéseket, vagy a betakarítás után (a piacra való elõkészítés, ill. a tárolás-elõkészítés során) újabb szennyezõdés eltávolításra nyílik lehetõségünk. Hazai viszonylatban a termõterület mintegy 80 %-án gépi betakarítást alkalmazunk, mivel figyelembe veendõ, hogy nálunk a házikerti, háztáji termelés is jelentõs részarányt képvisel, ahol a betakarításkor elsõsorban a kézi munkaerõ jöhet szóba. A burgonya gépi betakarításában egy- és kétmenetes technológiai változatokat alkalmaznak.
Dr.Radics László szerk.: Alternatív növények termesztése I. Könyvünk olyan eddig háttérbe szorított növények termesztését mutatja be, amelyek hozzájárulnak a sokszínû vetésforgó összeállításához, továbbá a biodiverzitás növeléséhez, a talaj tápanyagkészletének, valamint szerkezetének fenntartásához és javításához, az egészséges táplálkozás elõsegítéséhez. Az elsõ kötetben megismerkedhetnek a csicseriborsó, lóbab, tarka koronafürt, ricinus, mustár, tarlórépa, takarmánytök, mézontófû, csicsóka, kender, rostkender, tönköly, durum búza, nemesített amaránt, takarmánycirok, szemescirok, silócirok, szudánifû és seprûcirok fajtáival, agrotechnikájával és növényvédelmével. Ára: 1980,- Méret: A/5 336+8 színes oldal ISBN: 963356326
VE Georgikon Mezõgazdaságtudományi Kar Keszthely A búza betakarítási idõpontjának a megválasztása körültekintõ munkát és nagy figyelmet igényel. A megfelelõ aratási idõpont kiválasztásához több tényezõ egyeztetésére van szükség. A biológiai szempontok mellett mérlegelni kell az agrotechnikai és üzemszervezési érdekeket is. A korai betakarítás szükségességét indokolja az esetleges kettõstermesztés, valamint az aratási munkacsúcs széthúzása.
Gyárlátogatáson jártunk 2016. március 16-17-én a REVO-nál. A gyár az Alpok festői környezetében található, Olaszország legismertebb almatermesztéshez kapcsolható tészének, a Melinda-nak a területén. Minden adott tehát ahhoz, hogy intenzív almásban használható, korszerű betakarítógépet fejleszthessenek.
Számos nemzetközi kísérlet igazolja, hogy a gyakorlatban sokszor túl korai betakarítás mellett döntenek a termelők. Annak ellenére, hogy a repce – minden híreszteléssel ellentétben – viszonylag jól tűri, ha állva hagyják, extrém helyzetektől eltekintve a betakarítást megelőző veszteségek mértéke nem számottevő. A RAPOOL egy kétéves kísérletsorozatban azt tapasztalta, hogy a több nappal későbbi betakarítás mázsákban mérhető többlettermést produkált még esős és szeles időjárási körülmények között is.
Az esőben gazdag május ellenére sikeresen zajlott le a IV. Krone Show szálastakarmány betakarítógép bemutató. A Valkon Kft. szervezésében megvalósult, gépekben gazdag négy állomásból álló bemutató sorozat közel fél ezer érdeklődőt vonzott.
Egyre több mezőgazdasági erő- és munkagépen lehet találkozni elektromos hajtásokkal. Ezeket részben az erőgépeken megjelent áramfejlesztő egységek, másrészt az egyszerűbb kiépíthetőség és a finomabb szabályozhatóság indokolja. A magajáró gépek (traktorok, rakodók, földmunkagépek stb.) dízel-elektromos hajtásláncaival egyre gyakrabban lehet manapság már találkozni.
A kalászos gabonák mind az élelmezésben, mind pedig az állatok takarmányozásában jelentős szerepet töltenek be, továbbá a melléktermékként keletkező szalma felhasználása is igen sokrétű. A kalászosok termelése a mezőgazdaság egyik legrégebbi, és napjainkban is meghatározó tevékenysége.
Az őszi szezonban az arató-cséplő gépeknek két fontos feladatot kell teljesíteni. Ősz elején több mint félmillió hektár napraforgótermést kell learatniuk, majd az ősz derekán pedig 1,1–1,2 millió hektárról kell betakarítani a szemeskukoricát. Ez kemény kettő-kettő és fél hónapos időszakot jelent, amelyet nem mindig kísér barátságos időjárás. Ahhoz, hogy optimális időben és a lehető legjobb minőségben kerüljön sor - a mezőgazdasági árbevételek és jövedelmek alakulása szempontjából fontos növények - betakarítására, a kombájnokhoz a feladatra leginkább megfelelő adapterek közül célszerű választani. Szerencsére mind műszaki kialakításban, mind beszerzési árban számottevő a hazai választék.
Az ősz kezdetével már látható, hogy milyen eredmények várhatók ország szinten a mezőgazdaságban. Ennek keretében a betakarítás, a nyári állatállomány adatok ismerete révén kedvező folyamatokról lehet számot adni.
Egyedülálló sorozatot indítottunk útjára, amelyben Takács András „versenyprogramját” végigkísérve hónapról hónapra bemutatjuk a Kukorica Termésverseny valódi küldetését. A megválaszolandó kérdéseink, hogy mit hozhat ki belőlünk a versenyszellem, mit is jelent a kísérleti munka a termelési időszak egyes fázisaiban, mit és miért érdemes máshogy tennünk ahhoz, hogy sikert érhessünk el, mennyivel több odafigyelést, mennyivel „cizelláltabb”, azaz részletekbe menőbb technológiai terv alapján kell haladnunk, mennyivel élesebben vetődik fel a döntéskényszer és a vele járó dilemmák helyes értékelése.
A betakarítás a gazdaság valamint a gazdálkodó számára az egyik legfontosabb és talán a leglátványosabb munkafolyamat, amely az év végi munkacsúcsot is jelenti egyben. A precíziós gazdálkodás egyik sarokköve az ilyenkor készített hozamtérkép, hiszen az egyrészt árulkodik a gazdasági év sikerességéről, másrészt hozzásegít a táblán belüli eltérések, heterogén területek helyének meghatározásához. A jelenlegi cikkben a helyes hozamtérképek elkészítését mutatjuk be a szákszendi mintaterület példáján.
Gyakorlatorientált, tapasztalatokra alapozott nemzetközi sajtótájékoztatót szervezett a CLAAS médiapartnerei részére. A hazai sajtó az AXIÁL Kft. közreműködésével vágott neki a hosszú, ám annál tartalmasabb útnak. A német gépgyártó óriás idén a betakarítás, silózás és az agrárinformatika területeiről „hozott” újdonságokat.
Előző havi számunkban eljutottunk a hozamadatok szűrését követően a hozamtérkép elkészítéséig. E havi számunkban a digitális adatok további hasznosítását, a következő év – pontosabban a vetésváltás során legközelebbi kukoricatermesztési év – tápanyag- és tőszámszabályzási döntés előkészítését, valamint a digitális adatgyűjtés további hasznosítását vizsgáljuk meg.
Agrárkiállítások hónapja a január, a mezőgazdasági gépkereskedők, szolgáltatók színe-java megmutatja magát a Hungexpo területén, a hazai gazdálkodó szegmensnek pedig itt nyílik lehetősége szemlézni a kereskedők kínálatát. A KITE Zrt. hagyományosan az F pavilonban rendezi be ideiglenes főhadiszállását évről évre. Csakúgy, mint a kereskedelemben, a kiállításon történő megjelenésükben sincs két egyforma év. A KITE igyekszik tematikusan bemutatni a hazai berkekben egyedülinek számító komplex szolgáltatási megoldásait a teljesség igénye nélkül.
Ilyen összefüggésben is tárgyalhatjuk a csávázási technológia kérdését akár egy optimális tőszámot előirányzó precíziós gazdálkodás során, amikor is a siker alapját teremthetjük meg azzal, ha a növényi élet kezdőlépéseit tudatosan irányítjuk. Egy hosszú távon gondolkodó vállalat, mint az Arysta nagy hangsúlyt fektet a vetőmag védelmére, az idei rádpusztai rendezvényük az egyéb témák - mint a biostimulátorok gyakorlati alkalmazása vagy az állományszárítás - mellett többek között erre világított rá.
A szántóföldi növénytermesztés számára a precíziós gazdálkodás jelenti a jövőt, hiszen egyszerre járhat a jövedelmek növelésével és az okszerűbb gazdálkodás révén a környezetterhelés mérséklésével is. Bár Magyarországon jelenleg még nem általánosan elterjedt, azonban a helyspecifikus növénytermesztést alkalmazó termelők számának növekedése az utóbbi két-három évben felgyorsult.
Az áprilisi fagyokat átvészelve az optimális vetési körülményekre várnunk kellett az idei évben, hiszen a talaj nem melegedett még fel kellőképpen. A tőszámszabályzási terv (1. kép) és a kijuttatási térképek idejében elkészültek, a vetést ezen térképek alapján végeztük el április 24-25-én.
Az áprilisi fagyokat átvészelve az optimális vetési körülményekre várnunk kellett az idei évben, hiszen a talaj nem melegedett még fel kellőképpen. A tőszámszabályzási terv (1. kép) és a kijuttatási térképek idejében elkészültek, a vetést ezen térképek alapján végeztük el április 24-25-én.
Az áprilisi fagyokat átvészelve az optimális vetési körülményekre várnunk kellett az idei évben, hiszen a talaj nem melegedett még fel kellőképpen. A tőszámszabályzási terv (1. kép) és a kijuttatási térképek idejében elkészültek, a vetést ezen térképek alapján végeztük el április 24-25-én.
Az áprilisi fagyokat átvészelve az optimális vetési körülményekre várnunk kellett az idei évben, hiszen a talaj nem melegedett még fel kellőképpen. A tőszámszabályzási terv (1. kép) és a kijuttatási térképek idejében elkészültek, a vetést ezen térképek alapján végeztük el április 24-25-én.
Az áprilisi fagyokat átvészelve az optimális vetési körülményekre várnunk kellett az idei évben, hiszen a talaj nem melegedett még fel kellőképpen. A tőszámszabályzási terv (1. kép) és a kijuttatási térképek idejében elkészültek, a vetést ezen térképek alapján végeztük el április 24-25-én.
Az áprilisi fagyokat átvészelve az optimális vetési körülményekre várnunk kellett az idei évben, hiszen a talaj nem melegedett még fel kellőképpen. A tőszámszabályzási terv (1. kép) és a kijuttatási térképek idejében elkészültek, a vetést ezen térképek alapján végeztük el április 24-25-én.
Az áprilisi fagyokat átvészelve az optimális vetési körülményekre várnunk kellett az idei évben, hiszen a talaj nem melegedett még fel kellőképpen. A tőszámszabályzási terv (1. kép) és a kijuttatási térképek idejében elkészültek, a vetést ezen térképek alapján végeztük el április 24-25-én.
Az áprilisi fagyokat átvészelve az optimális vetési körülményekre várnunk kellett az idei évben, hiszen a talaj nem melegedett még fel kellőképpen. A tőszámszabályzási terv (1. kép) és a kijuttatási térképek idejében elkészültek, a vetést ezen térképek alapján végeztük el április 24-25-én.
A szántóföldi növénytermesztés számára a precíziós gazdálkodás jelenti a jövőt, hiszen egyszerre járhat a jövedelmek növelésével és az okszerűbb gazdálkodás révén a környezetterhelés mérséklésével is. Bár Magyarországon jelenleg még nem általánosan elterjedt, azonban a helyspecifikus növénytermesztést alkalmazó termelők számának növekedése az utóbbi két-három évben felgyorsult.
Az áprilisi fagyokat átvészelve az optimális vetési körülményekre várnunk kellett az idei évben, hiszen a talaj nem melegedett még fel kellőképpen. A tőszámszabályzási terv (1. kép) és a kijuttatási térképek idejében elkészültek, a vetést ezen térképek alapján végeztük el április 24-25-én.
A szántóföldi növénytermesztés számára a precíziós gazdálkodás jelenti a jövőt, hiszen egyszerre járhat a jövedelmek növelésével és az okszerűbb gazdálkodás révén a környezetterhelés mérséklésével is. Bár Magyarországon jelenleg még nem általánosan elterjedt, azonban a helyspecifikus növénytermesztést alkalmazó termelők számának növekedése az utóbbi két-három évben felgyorsult.
A szántóföldi növénytermesztés számára a precíziós gazdálkodás jelenti a jövőt, hiszen egyszerre járhat a jövedelmek növelésével és az okszerűbb gazdálkodás révén a környezetterhelés mérséklésével is. Bár Magyarországon jelenleg még nem általánosan elterjedt, azonban a helyspecifikus növénytermesztést alkalmazó termelők számának növekedése az utóbbi két-három évben felgyorsult.
A szántóföldi növénytermesztés számára a precíziós gazdálkodás jelenti a jövőt, hiszen egyszerre járhat a jövedelmek növelésével és az okszerűbb gazdálkodás révén a környezetterhelés mérséklésével is. Bár Magyarországon jelenleg még nem általánosan elterjedt, azonban a helyspecifikus növénytermesztést alkalmazó termelők számának növekedése az utóbbi két-három évben felgyorsult.
A szántóföldi növénytermesztés számára a precíziós gazdálkodás jelenti a jövőt, hiszen egyszerre járhat a jövedelmek növelésével és az okszerűbb gazdálkodás révén a környezetterhelés mérséklésével is. Bár Magyarországon jelenleg még nem általánosan elterjedt, azonban a helyspecifikus növénytermesztést alkalmazó termelők számának növekedése az utóbbi két-három évben felgyorsult.
A szántóföldi növénytermesztés számára a precíziós gazdálkodás jelenti a jövőt, hiszen egyszerre járhat a jövedelmek növelésével és az okszerűbb gazdálkodás révén a környezetterhelés mérséklésével is. Bár Magyarországon jelenleg még nem általánosan elterjedt, azonban a helyspecifikus növénytermesztést alkalmazó termelők számának növekedése az utóbbi két-három évben felgyorsult.
A szántóföldi növénytermesztés számára a precíziós gazdálkodás jelenti a jövőt, hiszen egyszerre járhat a jövedelmek növelésével és az okszerűbb gazdálkodás révén a környezetterhelés mérséklésével is. Bár Magyarországon jelenleg még nem általánosan elterjedt, azonban a helyspecifikus növénytermesztést alkalmazó termelők számának növekedése az utóbbi két-három évben felgyorsult.
Hazánkban az elmúlt évtizedekben számos új gyomfaj jelent meg, illetve szaporodott fel robbanásszerűen. Ezeket az idegen, agresszív fajokat nevezzük inváziós gyomnövényeknek, vagy más néven özönnövényeknek. Rendszerint más kontinensről származnak, és komoly veszélyt jelentenek a természetes és az agrár-ökoszisztémákra egyaránt, mivel megbontják azok egyensúlyát, és az őshonos növényfajok kiszorításával visszavonhatatlanul átalakítják a területek gyomflóráját.
Az egyik leggyakoribb és legismertebb munkabaleset a különböző forgó, mozgó alkatrészek által okozott csonkolásos sérülés, mely megelőzhető korszerű védőburkolatok asználatával. Emellett létezik egy sokkal kockázatosabb veszélyforrás is, a magasból való lezuhanás, esetlegesen belefulladás.
Az április 24-25-én talajba került magok a vetőgép mérései alapján nagy pontossággal kerültek a helyükre. A magok pozíciójának pontosságát azonban csak a kelést követően lehet nagyobb területre kiterjedten is meghatározni. Ebben a cikkben azt vizsgáljuk meg, hogy a pontosság valóban megfelelő volt-e, illetve hogy a vetési sebesség függvényében a tőszámszabályzás pontossága hogyan változott az adott gépkapcsolat alkalmazásával.
Az április 24-25-én talajba került magok a vetőgép mérései alapján nagy pontossággal kerültek a helyükre. A magok pozíciójának pontosságát azonban csak a kelést követően lehet nagyobb területre kiterjedten is meghatározni. Ebben a cikkben azt vizsgáljuk meg, hogy a pontosság valóban megfelelő volt-e, illetve hogy a vetési sebesség függvényében a tőszámszabályzás pontossága hogyan változott az adott gépkapcsolat alkalmazásával.
Az április 24-25-én talajba került magok a vetőgép mérései alapján nagy pontossággal kerültek a helyükre. A magok pozíciójának pontosságát azonban csak a kelést követően lehet nagyobb területre kiterjedten is meghatározni. Ebben a cikkben azt vizsgáljuk meg, hogy a pontosság valóban megfelelő volt-e, illetve hogy a vetési sebesség függvényében a tőszámszabályzás pontossága hogyan változott az adott gépkapcsolat alkalmazásával.
Az április 24-25-én talajba került magok a vetőgép mérései alapján nagy pontossággal kerültek a helyükre. A magok pozíciójának pontosságát azonban csak a kelést követően lehet nagyobb területre kiterjedten is meghatározni. Ebben a cikkben azt vizsgáljuk meg, hogy a pontosság valóban megfelelő volt-e, illetve hogy a vetési sebesség függvényében a tőszámszabályzás pontossága hogyan változott az adott gépkapcsolat alkalmazásával.
Az április 24-25-én talajba került magok a vetőgép mérései alapján nagy pontossággal kerültek a helyükre. A magok pozíciójának pontosságát azonban csak a kelést követően lehet nagyobb területre kiterjedten is meghatározni. Ebben a cikkben azt vizsgáljuk meg, hogy a pontosság valóban megfelelő volt-e, illetve hogy a vetési sebesség függvényében a tőszámszabályzás pontossága hogyan változott az adott gépkapcsolat alkalmazásával.
Az április 24-25-én talajba került magok a vetőgép mérései alapján nagy pontossággal kerültek a helyükre. A magok pozíciójának pontosságát azonban csak a kelést követően lehet nagyobb területre kiterjedten is meghatározni. Ebben a cikkben azt vizsgáljuk meg, hogy a pontosság valóban megfelelő volt-e, illetve hogy a vetési sebesség függvényében a tőszámszabályzás pontossága hogyan változott az adott gépkapcsolat alkalmazásával.
Az április 24-25-én talajba került magok a vetőgép mérései alapján nagy pontossággal kerültek a helyükre. A magok pozíciójának pontosságát azonban csak a kelést követően lehet nagyobb területre kiterjedten is meghatározni. Ebben a cikkben azt vizsgáljuk meg, hogy a pontosság valóban megfelelő volt-e, illetve hogy a vetési sebesség függvényében a tőszámszabályzás pontossága hogyan változott az adott gépkapcsolat alkalmazásával.
Az április 24-25-én talajba került magok a vetőgép mérései alapján nagy pontossággal kerültek a helyükre. A magok pozíciójának pontosságát azonban csak a kelést követően lehet nagyobb területre kiterjedten is meghatározni. Ebben a cikkben azt vizsgáljuk meg, hogy a pontosság valóban megfelelő volt-e, illetve hogy a vetési sebesség függvényében a tőszámszabályzás pontossága hogyan változott az adott gépkapcsolat alkalmazásával.
Az április 24-25-én talajba került magok a vetőgép mérései alapján nagy pontossággal kerültek a helyükre. A magok pozíciójának pontosságát azonban csak a kelést követően lehet nagyobb területre kiterjedten is meghatározni. Ebben a cikkben azt vizsgáljuk meg, hogy a pontosság valóban megfelelő volt-e, illetve hogy a vetési sebesség függvényében a tőszámszabályzás pontossága hogyan változott az adott gépkapcsolat alkalmazásával.
Az április 24-25-én talajba került magok a vetőgép mérései alapján nagy pontossággal kerültek a helyükre. A magok pozíciójának pontosságát azonban csak a kelést követően lehet nagyobb területre kiterjedten is meghatározni. Ebben a cikkben azt vizsgáljuk meg, hogy a pontosság valóban megfelelő volt-e, illetve hogy a vetési sebesség függvényében a tőszámszabályzás pontossága hogyan változott az adott gépkapcsolat alkalmazásával.
Hazánkban az elmúlt évtizedekben számos új gyomfaj jelent meg, illetve szaporodott fel robbanásszerűen. Ezeket az idegen, agresszív fajokat nevezzük inváziós gyomnövényeknek, vagy más néven özönnövényeknek. Rendszerint más kontinensről származnak, és komoly veszélyt jelentenek a természetes és az agrár-ökoszisztémákra egyaránt, mivel megbontják azok egyensúlyát, és az őshonos növényfajok kiszorításával visszavonhatatlanul átalakítják a területek gyomflóráját.
Hazánkban az elmúlt évtizedekben számos új gyomfaj jelent meg, illetve szaporodott fel robbanásszerűen. Ezeket az idegen, agresszív fajokat nevezzük inváziós gyomnövényeknek, vagy más néven özönnövényeknek. Rendszerint más kontinensről származnak, és komoly veszélyt jelentenek a természetes és az agrár-ökoszisztémákra egyaránt, mivel megbontják azok egyensúlyát, és az őshonos növényfajok kiszorításával visszavonhatatlanul átalakítják a területek gyomflóráját.
Hazánkban az elmúlt évtizedekben számos új gyomfaj jelent meg, illetve szaporodott fel robbanásszerűen. Ezeket az idegen, agresszív fajokat nevezzük inváziós gyomnövényeknek, vagy más néven özönnövényeknek. Rendszerint más kontinensről származnak, és komoly veszélyt jelentenek a természetes és az agrár-ökoszisztémákra egyaránt, mivel megbontják azok egyensúlyát, és az őshonos növényfajok kiszorításával visszavonhatatlanul átalakítják a területek gyomflóráját.
Hazánkban az elmúlt évtizedekben számos új gyomfaj jelent meg, illetve szaporodott fel robbanásszerűen. Ezeket az idegen, agresszív fajokat nevezzük inváziós gyomnövényeknek, vagy más néven özönnövényeknek. Rendszerint más kontinensről származnak, és komoly veszélyt jelentenek a természetes és az agrár-ökoszisztémákra egyaránt, mivel megbontják azok egyensúlyát, és az őshonos növényfajok kiszorításával visszavonhatatlanul átalakítják a területek gyomflóráját.
Hazánkban az elmúlt évtizedekben számos új gyomfaj jelent meg, illetve szaporodott fel robbanásszerűen. Ezeket az idegen, agresszív fajokat nevezzük inváziós gyomnövényeknek, vagy más néven özönnövényeknek. Rendszerint más kontinensről származnak, és komoly veszélyt jelentenek a természetes és az agrár-ökoszisztémákra egyaránt, mivel megbontják azok egyensúlyát, és az őshonos növényfajok kiszorításával visszavonhatatlanul átalakítják a területek gyomflóráját.
Hazánkban az elmúlt évtizedekben számos új gyomfaj jelent meg, illetve szaporodott fel robbanásszerűen. Ezeket az idegen, agresszív fajokat nevezzük inváziós gyomnövényeknek, vagy más néven özönnövényeknek. Rendszerint más kontinensről származnak, és komoly veszélyt jelentenek a természetes és az agrár-ökoszisztémákra egyaránt, mivel megbontják azok egyensúlyát, és az őshonos növényfajok kiszorításával visszavonhatatlanul átalakítják a területek gyomflóráját.
Hazánkban az elmúlt évtizedekben számos új gyomfaj jelent meg, illetve szaporodott fel robbanásszerűen. Ezeket az idegen, agresszív fajokat nevezzük inváziós gyomnövényeknek, vagy más néven özönnövényeknek. Rendszerint más kontinensről származnak, és komoly veszélyt jelentenek a természetes és az agrár-ökoszisztémákra egyaránt, mivel megbontják azok egyensúlyát, és az őshonos növényfajok kiszorításával visszavonhatatlanul átalakítják a területek gyomflóráját.
Hazánkban az elmúlt évtizedekben számos új gyomfaj jelent meg, illetve szaporodott fel robbanásszerűen. Ezeket az idegen, agresszív fajokat nevezzük inváziós gyomnövényeknek, vagy más néven özönnövényeknek. Rendszerint más kontinensről származnak, és komoly veszélyt jelentenek a természetes és az agrár-ökoszisztémákra egyaránt, mivel megbontják azok egyensúlyát, és az őshonos növényfajok kiszorításával visszavonhatatlanul átalakítják a területek gyomflóráját.
A Vas megyei gazdák már bizonyították, hogy lehet hatékonyan búzát termeszteni, és a magyar gazdák is képesek elérni a nyugat-európai hozamokat. Ezt mutatják a tavalyi Vasi búza termésverseny eredményei is, miszerint étkezési búza kategóriában 11,4 tonna, takarmánybúza kategóriában 10,3 tonna győztes terméseredmény született. A címben feltüntetett szlogen végére azonban nem tehetünk pontot. A versenyképessé változtatott búzatermelést a jövőben professzionálissá, a professzionális termelést pedig közkinccsé kívánja tenni az ötletadó szervezet. Dr. Pusztavámi Mártonnal, a NAK Vas megyei elnökével beszélgettem az idei esztendő kihívásairól és a legújabb kezdeményezésükről a június végén Söptén megrendezett kalászos fajtabemutatón.
A kiszámíthatatlan időjárás okán évről évre felmerül a kérdés, mikor vessük a repcét. Korábban – akár – porba juttassuk ki a vetőmagot, vagy várjuk meg a kora őszi csapadékot? Gyakorló szakembereket, fejlesztőket kérdeztünk arról, hogy a vetés időpontját mely körülmények és tényezők határozzák meg.
A szákszendi gazdaság gyakorlatában több éve alkalmazzák a mechanikus gyomirtást megelőzően kukoricában a fejtrágya kijuttatást. A technológia a gazdaság számára nem új tehát, azonban az, hogy a fejtrágyázást helyspecifikusan és differenciáltan végezzük el, az új megközelítés volt. Mivel a kísérleti táblán a tőszámszabályzással a talaj termőképességében rejlő különbségek kihasználására törekedtünk, a tőszám-változatosságnak megfelelően a fejtrágyát is differenciálni kellett.
A helyspecifikus fejtrágyázást, valamint a precíziós mechanikus gyomirtást követően bíztunk abban, hogy a bemosó csapadék idejében megérkezik, így lehetővé téve a kijuttatott műtrágya bemosódását, valamint elérhetővé téve azt a növények számára. Sajnos az időjárás nem kedvezett túlságosan az idei évben sem a kísérletekhez, a csapadék csak bőséges késéssel érkezett. Ekkor azonban a mennyiséggel nem volt gond, a 60 mm-t meghaladó mennyiség a kukorica nedvességszükségletét pótolni tudta.
Az őszi betakarítású növények közül a legtöbb és egyben legnehezebb munkát az arató-cséplő gépeknek, a mintegy félmillió hektáron termelt napraforgó és több mint egymillió hektáron termelt kukorica betakarítása jelenti.
Kozsuch Kornél családi gazdálkodó 1994-ben kezdte egyéni vállalkozását, akkor még a régi FKA adapterrel. A hosszú évek során kitartó és elégedett OROS vásárlóként jelenleg egy 6 és egy 8 soros, fix vázas OROS CORNADO tulajdonosa, az idei szezont pedig már egy 8 soros csukható vázas OROS CORNADO-val kezdi meg.
Szeptember végéhez közeledve az állományszemlézés során megállapítottuk, hogy a hozamok messze alulmúlják majd a tavalyi év eredményeit.
Az előző lapszámban a változást eredményező beavatkozások, döntések, hatások vizsgálatára került sor; ebben a cikkben pedig ezeket a körülményeket kihasználni képes növények kerülnek a középpontba. Ezen belül is a már igen sokak által tapasztalt és leírt egyéves egyszikű gyomnövények látványos térhódítása kerül a fókuszba.
Megkezdődött a betakarítás. Várjuk a hozamadatokat, hogy számot vethessünk az idei év munkáinak eredményeivel, azonban a megkezdett betakarításba közbeszólt az időjárás. Az október végi hidegfront országos esőzést is hozott magával, így a hozamadatok csak részben állnak rendelkezésre.
Október első felében Mándy Lóránd hímesházi gazdálkodó kukoricatáblájában lehetett munka közben megtekinteni az új fejlesztésű Versatile ACROS 595 Plus nagy teljesítményű gabonakombájnt, amely a 170 hektárral rendelkező gazdaságba ez év augusztusában került leszállításra.
Az előzetes elvárásoknak megfelelően a betakarításkor nem ütköztünk se technikai, se informatikai akadályba, így bár a kísérleti tábláról több menetben történt a termény betakarítása, a hozammérés eredményei könnyen összeilleszthetők voltak, így megkaptuk az egységes adatbázist a területre vonatkoztatva.
A 2017-es gazdálkodási évben nyomon követtük a szákszendi Hartmann-Farm 92 hektáros tábláján, hogy miként alakul a precíziós szemlélettel megvalósított kukoricatermesztés. A cikksorozat zárásaként összefoglaljuk azokat a tapasztalatokat, amelyekkel gazdagabbak lettek a gazdálkodók – Hartmann Imre és Takács András, valamint a terület mintázásában, szaktanácsadásában és az állomány fejlődésének nyomon követésében részt vállaló szakértők: Szabó Szilárd (AgroAim Kft.), Dr. Láng Vince (Agridron Kft.) és Dr. Milics Gábor (Széchenyi István Egyetem).
Jelentős a kockázata az aflatoxin szennyezettségnek kukoricában – mutatott rá Párkányi Gábor, az SGS üzletágvezetője Siófokon, az év végi Portfolio konferencia kerekasztal-beszélgetésén. Ebben nagy a felelőssége az élelmiszerlánc valamennyi tagjának a nemesítőktől, a termelőkön át, a kereskedőkig bezárólag – mutatott rá Sándorfy András, a DAS marketingvezetője. A biztonságosan és kockázat nélkül fogyasztható élelmiszerek, illetve a takarmányok biztonsága egyre nagyobb hangsúlyt kell, hogy kapjon. Körbejártuk az aflatoxin kérdést.
A természeti erőforrások, köztük kiemelt fontossággal a termőföld védelme napjaink gazdálkodásában egy megváltozott, felelősségteljesebb szemléletet kíván. Az eredményes növénytermesztés feltétele a hatékony tápanyag-gazdálkodás, amely csak úgy lehetséges, ha tudományos ismeretek, kísérleti eredmények szolgálnak alapjául. A gazdálkodónak tehát saját érdekében ismernie kell a talaj-növény-tápanyag kapcsolatok alapvető jellemzőit.
A címben szereplő érdekes kijelentésre, kérdésre sokan legyintenek, mivel azt gondolják és vélik, hogy a nyári gyomokat majd az első fagyok elintézik és nem okoznak gondot. A probléma azonban ennél összetettebb. Az általunk elvégzett vizsgálatok eredményei azt igazolják, hogy igenis foglalkozni kell ezzel a kérdéssel.
Az olajnövények területének fokozatos növekedésével fejlődött termesztéstechnológiájuk is. A repce termesztése is egyre nagyobb odafigyelést, precízen végrehajtott agrotechnikát követel, ami nem kevés ráfordítással jár. A jövedelmező repcetermesztés utolsó eleme a lehető legkisebb veszteséggel történő betakarítás – ha ez sikerül, akkor hasznosul minden addig befektetett munka és ráfordítás. Most lehet tenni azért, hogy minden úgy legyen, mint a mesében, hisz minden jó, ha jó a vége.
A szemestermények betakarításában nélkülözhetetlen gabona arató-cséplő gépek a traktorok után a szántóföldi növénytermesztést folytató gazdaságok legfontosabb alapgépei.
A nyár első heteiben partnercégeink meghívásainak eleget téve országszerte jártuk a szántóföldeket. Helyszíni kapcsolással tudósítunk az ott látottakról, a jobb áttekinthetőség céljából kultúránként tájékoztatva az olvasót arról, hogy milyen kérdésekre kaptunk válaszokat az idei szántóföldi bemutatókon.
Dr. Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium (AM) mezőgazdaságért felelős államtitkára és Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke tekintette át a 2018. szeptember 21-én tartott aratási koordinációs bizottság ülésén az idei betakarítási eredményeket. Ez alapján több megállapítás megtételére is lehetőség nyílik.
A művelési zónák kialakításának módszere és folyamata az egyik legfontosabb kezdőlépése a helyspecifikus/precíziós növénytermesztésnek. Az alkalmazott módszer, az adathasználat rendkívül megosztó, sok vitát és beszélgetést generáló téma szakmai körökben.
A káposztafélék családjába tartozó Raphanus nemzetségnek számos alfaja létezik. Ezek közül az egyik a jégcsap alakú, fehér színű, eredendően kelet-ázsiai fajta, a japán retek vagy más néven jégcsapretek, amivel a szakirodalomban sokszor daikon retek néven találkozhatunk.
A napraforgó tányérállást általában nem soroljuk a napraforgótermesztés sikerének meghatározó elemei közé. A napraforgótermesztő a földjéről a lehető legmagasabb hozamot szeretné learatni, és az esetek döntő többségében nem érdekli, hogy milyen a tányérállása a hibridnek. Ezzel a témát akár le is zárhatnánk, de a dolog mégsem ilyen egyszerű.
A Közép-Ázsiából származó perzsa here (Trifolium resupinatum) hírnevét legelők és kaszálók alkotóelemeként szerezte, azonban sűrű, egységes talajborítása, alacsony növése és hatékony nitrogénkötése a takarónövény-keverékekben is garantálja a helyét, nem beszélve arról, hogy e mixek legeltetéssel történő hasznosítása valóban kifizetődővé teszi a másodvetést.
2017-ben az előző évinél 10%-kal kisebb területen 8,7%-kal kevesebb, 7,2 millió tonna kalászos gabona termett. A búza termésátlaga mindössze 10 kilogrammal maradt el az eddigi rekordhozamtól, 962 ezer hektár területről 5 237 ezer tonna került betakarításra.
Repce esetében a betakarított és a megtermelt termés mennyisége nem minden esetben egyezik meg. Ennek számos oka lehet, köztük vannak olyanok, melyekre nincs ráhatásunk (időjárás, vadkár), viszont vannak olyan tényezők, melyeket részben, vagy egészében befolyásolhatunk megfelelő hibridválasztással (betegség- és kipergés ellenállóság) és alkalmazott technológiával (vetésváltás, betakarítás időzítése/eszköze, növényvédelem stb.)
Jó kukoricatermés ígérkezik az idén. Szükség lesz a kombájnok átlagosnál nagyobb teljesítményére, hogy optimális időben, jó minőségben és alacsony veszteséggel kerüljön betakarításra az idei kukoricatermés.
A téma boncolgatására felkért fejlesztő több éven keresztül vizsgálta és tesztelte az őszi káposztarepce hibridek tőszámreakciós érzékenységét. Tapasztalatait megosztja az Agro Napló olvasóival.
A márciusban indított szója cikksorozat kapcsán sikerült olyan emberekkel beszélnem – én szívem szerint szakértőknek nevezném őket, de egyikük sem szerette azt, ha ilyen titulussal ruháztam fel –, akiknek jelentős múltja van, különösen a szójával kapcsolatban, mind a mezőgazdasági gyakorlatban, mind a mezőgazdasági kutatás terén. Megnyugtató módon, ezek a beszélgetések kivétel nélkül azt erősítették meg bennem, hogy Bényi gazda személyében, a hozzáállásának és gondolkodásmódjának köszönhetően a végeredménytől függetlenül sikerült egy követendő példát találnunk.
Tavasz óta havi rendszerességgel jelentkezünk Dusnokról egy 24 hektáros sávos technológiával művelt szójatermesztés eseményeivel. Bő egy héttel az aratás előtt leültünk Bényi gazdával egy kis számvetésre.
Március elejétől hónapról hónapra jelentkeztünk Dusnokról, hogy minden alkalommal beszámoljunk egy 24 hektáron folyó szójatermesztés eseményeiről. A házigazdánk Bényi Ferenc egy Magyarországon még a szójában újnak mondható sávos művelési technológiát próbált ki a termesztés során. A mostani részben az aratásról fogunk néhány gondolatot megosztani Önökkel, és kiderül, hogy sikerült-e felrakni az i-re a pontot, azaz jó terméseredménnyel lett-e betakarítva a szója.
„Nagyigmándon és környezetében gazdálkodunk. A családomban régóta élethivatás a mezőgazdasággal való együttélés” – tudtuk meg Szentirmay Károlytól.
A betakarítás mindig megmutatja az addig befektetett munka valódi értékét. Nem is csoda, hogy az aratás előtt növekvő feszültség tölti el a repcetermesztőket.
A növényvédőszer-gyártó vállalatok hazai képviselői közül e rendkívüli helyzetben tartott webkonferenciát a UPL Hungary. Piyush Kumar country menedzser kiemelte, 2019-ben az Arysta megvásárlását követő, integráció évének nevezett időszakot eredményesen zárta a vállalat. Minden országban összehangolták a cégek működését, illetve 2020. január 1-től bevezették az SAP rendszert.
Miért kellene védeni egy gyomnövényt? – merülhet fel az olvasóban a kérdés a cím láttán. Hiszen a gyomnövények hatalmas károkozásra képesek, ezért a gazdálkodók évente jelentős összeget költenek az irtásukra. Ebben a megközelítésben valóban ellentmondásosnak tűnhet a cím, azonban a különféle „gyom” definíciók rengeteg növényfajt sorolnak ebbe a kategóriába, melyeket nem vehetünk egy kalap alá.
Napjainkban egyre nagyobb hangsúlyt fektetünk a globális felmelegedés kalászosokra kifejtett hatásainak kutatására. Széles fajtakört tanulmányozunk és teszünk ki mesterségesen beállított, kontrollált körülmények között magas hőmérsékleti hatásnak, hogy minél pontosabb képet kapjunk a búzák fiziológiai állapotáról, produktivitási képességéről extrém hőmérsékleti viszonyok között is.
Vadonatúj fejlesztésben ötvözték a New Holland tervezőmérnökei a hagyományos dobos cséplőrendszerrel dolgozó kombájnok és a prémium kategóriájú gépek rotoros megoldásának előnyeit. Az AGROTEC Magyarország Kft. kínálatában elérhető New Holland CH 7.70 betakarítógép a közepes méretű gazdaságok feladatait látja el, kimagasló áteresztőképességet biztosítva az aratáskor.
Elsőként Pest megye felé vettük az irányt, ahol Kovács Viktória családi gazdaságát látogattuk meg. Pátyon a vadonatúj automata terményszárítót, valamint a New Holland gépek egész sorával büszkélkedő telepet néztük meg. Viki többek között a helyes talajmintavételezés és a hozammérés fontosságáról beszélt nekünk.
A több ezer hektáron gazdálkodó Lajoskomáromi Agrár Cégcsoport vezetője, Csepregi Attila mesélt arról, hogy miért érdemes felújítani a vetőgépeket, hogy mennyire fontos a vállalat- és a termelésirányítási rendszer, és mekkora szükség van a hozammérés fejlesztésére. Precíziós gazdálkodás nagyban, Somogy, Tolna és Fejér megye határterületein.
Az előző két riportunk főszereplőjét és e sorok íróját is tanította az óvári szakmérnök képzésen Vona Viktória, a Csernozjom Kft. ügyvezetője. Vikit a Hollandiában eltöltött 9 év alatt szerzett precíziós gazdálkodási szakmai tapasztalatairól és az agrárszakma jövőjéről kérdeztük.
Manapság a növénytermesztésben egy új „reformkort” élünk meg. Az elmúlt évtizedben olyan léptékű technológiafejlesztésnek vagyunk a szemtanúi, alakítói, felhasználói és egyben „elszenvedői”, amely alapjaiban alakítja át az egész termesztéstechnológiánkat.
Nézzük ízelítőül azokat a felhasználási területeket – kizárólag a lágy- és fásodó szárú növényeink köréből –, amikről már csak megfakult lapok tájékoztatnak minket.
A magyarországi precíziós mezőgazdaság adatoldalú, gyakorlati termelést elősegítő megközelítését bemutató cikksorozatunk kilencedik részében a napraforgó és a kukorica betakarításáról, valamint a hozammérés helyes alkalmazásának tapasztalatairól kérdeztünk meg egy nyugaton és egy keleten található gazdaság vezetőjét.
Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, Mezőkövesd határában, a Matyó Agrártermelő Zrt. területén mutatták be a KITE Zrt. szakemberei a zöld-sárga kombájnszéria eddigi legnagyobb képviselőjét. A John Deere X9 kombájn bemutatóján az Agro Napló is részt vett.
A TRION sorozat 20 új típusával folytatta a modellfrissítését a CLAAS. A német vállalat alig 2 éven belül megújítja a teljes kombájnkínálatát. A legújabb arató-cséplő gép kategóriájában egyedülálló alakíthatósággal rendelkezik, melynek az a célja, hogy minden gazdaságban a helyi igényekre és körülményekre szabott, tökéletesen kihasználható gépeket tudjon kínálni a termelőknek.
Frissen végzett óvári szakmérnökök diplomadolgozataiból készítettünk egy olyan összeállítást, ami minden, a precíziós gazdálkodás iránt érdeklődő, annak gyakorlati tapasztalataira és eredményeire kíváncsi gazda számára hasznos olvasmány.
A repce gyomirtási technológiájának kiválasztását számos tényező befolyásolja. Az elmúlt években bekövetkezett néhány olyan „jelenségre” szeretném felhívni a figyelmet, amely vagy amelyek jelentős szerepet játszottak, ill. játszanak a jövőben a technológia megválasztásában.
A 2021-es év első felében az ilyenkor szokásos szakmai tájékoztatók szinte kivétel nélkül átkerültek az online térbe. Igazi kuriózumnak számítottak tehát azok az alkalmak, amelyek során az érdeklődő kollégákat arra hívtuk meg, hogy a hatályos korlátozó intézkedések és biztonsági előírások betartásával kint a határban találkozzunk.
A precíziós mezőgazdaság adatoldalú megközelítését bemutató cikksorozatunk hetedik részében a betakarításkor végzett adatgyűjtésről, valamint a pontos hozammérés fontosságáról beszélgettünk a témában jártas szakemberekkel.
Az őszi búza egyéves növény, viszont vegetációs idejét – az évelő növényekhez hasonlóan – nyugalmi időszak (áttelelés) osztja ketté.
A száraz körülményeket a napraforgó tolerálja leginkább, a repce és a kalászosok közepesen, míg a kukorica a legérzékenyebb, így a legnagyobb termésveszteséget is a kukoricánál könyvelhetjük el.
Az EU Zöld Megállapodásában foglalt, a peszticidek valamint a műtrágyák használatának jelentős csökkentésére vonatkozó célkitűzések arra késztetik az agrárszektort, hogy alapjaiban gondolja át a technológiai lehetőségeit. Mivel a műtrágyaárak többszörösére növekedtek az elmúlt évben, több okból is igen aktuális, hogy a műtrágyázás hatékonyságát és a termésbiztonságot befolyásoló talajtani összefüggéseket megértsük.
Fontos és egyre hangsúlyosabb szántóföldi kultúránk a napraforgó. A jelenlegi magas felvásárlási árak érezhetően növelték a termesztési kedvet, 2022-ben területe már elérte a 750 000 ha-t. A tervezhető és biztonságos betakarítás fontos technológiai eleme az állományszárítás, azonban az évtizedek óta használt készítmények engedélyokirata visszavonásra került, ezek már csak szükséghelyzeti engedéllyel érhetők el. Így a hazánkban szinte kihagyhatatlan állományszárítást új alapokra kell helyezni.
Hazánkban a napraforgót és a repcét deszikkálják a termelők a legnagyobb felületen. A napraforgót a vetésterület kb. 30–40%-án, időjárástól függően, kb. 200–250.000 hektáron, a repcét gyakorlatilag a vetésterület 100%-án. A cél minden esetben az, hogy egyöntetűbb és gyorsabb legyen az állományok érése, könnyebb legyen a betakaríthatóság és lehetőleg ne kelljen szárítást alkalmazni a betakarítás után. Ez utóbbi szempont különösen felértékelődött az extrém magas energiaárak fényében.
Szántóföldi termesztés szántás nélkül? Tápanyag-utánpótlás trágyázás nélkül? Növényvédelem permetezés nélkül? Mindez egyszerre elképzelhetetlennek tűnik, hiszen napjaink intenzív növénytermesztése arról szól, hogy igyekszünk minél megfelelőbb körülményeket biztosítani a kultúrnövények számára, ezért műveljük a talajt, trágyázunk, öntözünk és permetezünk a kártevők, a kórokozók és a gyomok ellen. Célunk a minél nagyobb és jobb minőségű termés elérése. Bár mindez észszerűen hangzik, de ha rendszerként tekintünk a növénytermesztésre, akkor be kell látnunk, hogy az egyes technológiai elemek egyoldalú intenzifikálása és az adott termőhely egyensúlyi állapotától való tartós eltérés nem kívánt mellékhatásokkal jár.
Ezért kincs az agráradat sorozatunk második évadjának hetedik, augusztusi részében a hozammérés, valamint a betakarítás adatait figyelembe vevő és felhasználó gazdálkodás gyakorlatról írunk részletesebben. Letenyén, a magyar-horvát határnál végeznek minőségi munkát a helyspecifikus gazdálkodás eszközeit jól felhasználva.
A szójával az idei évben a gazdák biztonságosabb terméseredményt és ezáltal stabilabb profitot tudtak realizálni. Konkrét számokat említve elmondhatjuk, hogy a 2 tonnát megközelítő idei országos termésátlag igazán szép eredmény a 150 éves történelmi aszály évében. Különösen figyelemre méltó az idei szójateljesítmény annak ismeretében, hogy 1 tonna felett már profitot termelhetünk. – Ezekkel a gondolatokkal kezdte az Agro Naplónak adott interjúját Bene Zoltán, a Karintia cégvezetője. A beszélgetés a szójatermesztésben rejlő lehetőségekre fókuszált.
Már most nagy a visszhang a Marton Genetics idei megjelenéséről az AGROmashEXPO-n, hiszen egyedülálló installációval lesznek jelen a kiállításon, úgynevezett földön túli élménnyel várják a látogatókat. Sándorfy Andrással, a cégcsoport ügyvezetőjével beszélgettem.
Könnyű felismerni azokat az előnyöket, amelyek a szója termesztésével járnak.
A jelenlegi gazdasági körülmények kiszámíthatatlan kihívások elé állítják a növénytermesztőket. Az input költségek hektikus és gyors változását a bizonytalan terményárak és a változékony klimatikus körülmények nehezítik.
Mint ahogyan azt a napraforgó kísérletek ismertetése során elmondtuk, a 2022. évre mint a „történelmi aszály” évére, s ennek következtében mint a kukoricatermesztés fekete évére fogunk emlékezni.
A Pannon Starter Mega felhasználói tapasztalatairól kérdeztünk több gazdálkodót. Az elmúlt évek tükrében kijelenthetjük, hogy minden segítség jól jön, ami a kukorica- és a napraforgó-kultúrák kezdeti fejlődésének támogatását szolgálja.
A fenti növények tápanyagigényesek, a tenyészidejük rövid, erre a ciklusra kell optimális ellátásban biztosítani a tápelemeket. Az iparizöldség-termelők „tapasztalt hajósok”, s mindenkinek megvan az optimális technológiája. Ehhez a technológiához szeretnék kiváló minőségű műtrágyát ajánlani a szezonra.
Ha röviden kell válaszolnunk erre a kérdésre, akkor súlyos járványra. Elsőre hihetetlennek hangzik, de ha végiggondoljuk a múlt év tapasztalatait, a kórokozó biológiáját, a szántóföldi körülményeket és feltételezzük, hogy időjárás szempontjából egy átlagos évjárat jön, akkor erre a következtetésre jutunk.
Növényeket próbáló „tavaszi tél”, leszorított gabonaárak, megugrott inputanyagköltségek. Nem kérdés a nyereség megőrzéséhez minden gazdaságban fejleszteni kell. A gyakorlott gazdák szerint azonban, ha szeretnénk elkerülni még nagyobb kitettséget, akkor kísérletezés helyett most érdemes bejáratott megoldásokat választani. Közéjük tartozik az 1500 hektáron gazdálkodó Bagi Tamás is, aki szerint a hatékonyságnöveléshez nincs jobb, mint az Axial Flow kombájnok briliáns egyszerűsége.
Hazánkban a napraforgót és a repcét deszikkálják a termelők a legnagyobb felületen. A napraforgót a vetésterület kb. 30–40%-án, időjárástól függően, kb. 200–250.000 hektáron, a repcét gyakorlatilag a vetésterület 100%-án. A cél minden esetben az, hogy egyöntetűbb és gyorsabb legyen az állományok érése, könnyebb legyen a betakaríthatóság és lehetőleg ne kelljen szárítást alkalmazni a betakarítás után. Ez utóbbi szempont különösen felértékelődött az extrém magas energiaárak fényében.
A magyar (és európai) agrárium hajóját a változások szele tépázza a bizonytalan jövő tengerén. Az orosz–ukrán háború továbbra is kihívások elé állítja a mezőgazdaságot. A felmondott orosz-ukrán-ENSZ gabonaalku nagy hatással lehet a kalászosok hazai árára is.
A KWS őszi búza kínálatában jelenleg a portfolió megújítása zajlik, amelynek jegyében az idei évben öt új fajta érkezik.
Miközben a napraforgó aratására, a kedvező szemnedvesség elérésre a száraz, meleg idő lenne optimális, illetve a kukorica is beérett és már nem igényel esőt, az elvetett repce a sokfelé száraz talajban nem vagy csak nehezen tud kikelni. A hétvégén egy lelassuló markáns frontrendszer érkezik fölénk, mely nagy területen hozhat jelentős csapadékot, jó esély van tehát arra, hogy a repce számára fontos fölső talajréteg hazánk nagyobb részén kellően átnedvesedik. A jövő héten visszatér a száraz, napos idő, és nagyobb lehűlés sincs kilátásban, így az időjárás kedvező lesz a betakarításra és az érésre is. forrás: omsz.hu
Ridegtartásban lévő lovak takarmányozása hűvösebb időben – Így érdemes felkészülni!
