MENÜ

Továbbra is záporokkal tarkított kora nyári idő várható

Agro Napló 2023.05.26.

A kora nyári idő az előttünk álló napokban is folytatódik helyenként, legkisebb eséllyel északnyugaton előforduló záporokkal, zivatarokkal.

 

A mögöttünk álló egy hétben melegebbre, és szárazabbra fordult időjárásunk, ami a legtöbb helyen már kedvezett a mezőgazdasági munkáknak. A múlt hét második felében és hétfőn csak kevés helyen alakultak ki jellemzően kis mennyiségű csapadékot adó záporok, majd kedden és szerdán egy hidegfronthoz kötődően már többfelé esett. Az északi és a délkeleti országrészben nagy területen 10-20 mm is hullott, és néhol károkozó jéggel és viharos erejű széllel járó felhőszakadások is előfordultak 20-60 mm csapadékkal (1. ábra). Az elmúlt 30 nap csapadékösszege többfelé 20-60 mm-rel is meghaladja az ilyenkor szokásos értékeket, annál kevesebb a Felső-Tisza vidékén és Szolnok térségében esett (2. ábra). A talajok felszín közeli része a legtöbb helyen sokat száradt, szikkadt az egy héttel ezelőtti állapotokhoz képest (3. ábra), a nagyobb felhőszakadások által érintet területeken azonban foltokban áll a víz a földeken (4. ábra). A középső és mélyebb talajrétegek jellemzően jó vízellátottságúak (5. ábra). A hőmérséklet a csapadékos idő elmúltával hirtelen emelkedett, péntektől már 20, majd szombattól 25 fok fölött alakultak a maximum értékek. Pár fokos visszaesést szerdán tapasztalhattunk a már említett hidegfront hatására – olvasható az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) agrometeorológiai jelentésében, melyet az Agro Napló is megkapott.


1. ábra: 5 napos csapadékösszeg 2023. május 24-ig (mm)

2. ábra: A 30 napos csapadékösszeg eltérése a sokéves átlagtól 2023. május 24-ig (mm)


3. ábra: Talajnedvesség a talaj felső 20 cm-es rétegében a növények számára hasznosítható vízmennyiség arányában 2023. május 23-án (%)

4. ábra: Víz alatt álló vetés a Mátrától délre 2023. május 24-én (fotó: Molnár Zsófia)


5. ábra: Talajnedvesség a talaj felső fél méteres rétegében a növények számára hasznosítható vízmennyiség arányában 2023. május 23-án (%)
 

Az őszi vetések jó állapotban vannak, az őszi búza a kalászhányás – virágzás, a repce a becőképződés – magképződés fenológiai fázisában jár. Ez egy kritikus időszak, a növényeknek ilyenkor van legnagyobb szüksége a bőséges nedvességellátásra. Idén országszerte kellő nedvesség áll rendelkezésükre a talajban, helyenként több is esett az optimális mennyiségnél. A hőmérséklet is megfelelő, a túl nagy meleg nem lenne ideális. Ugyanakkor a sűrű állományokban a múlt heti tartós levélnedvesség miatt a kórokozók is gyorsan szaporodtak.
A kukorica és a napraforgó számára a lehullott csapadék aranyat ért, gyorsan fejlődnek a kis növények, de a meleg hatására erős gyomosodás is kezdődött.

A legfrissebb NDVI vegetációs index térképeink a május első felére vonatkozó állapotot mutatják. Az évszaknak megfelelően ebben az időszakban is a zöld tömeg növekedése volt a jellemző, csökkenést mutató sárga és kisebb vörös foltok elsősorban a repce virágzása miatt figyelhetők meg, ugyanakkor a zöld tömeget ekkor még csak kis mértékben növelte az éppen kisorolt kukorica és napraforgó. Az anomália térkép szerint a sokéves átlagnál országszerte magasabb az index értéke, kivéve a középhegységeink erdeiben, ahol az áprilisi hűvösebb idő miatt még mindig lemaradásban van a vegetáció.

A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszeg jelenleg többnyire 170 és 240 foknap között alakul, az alacsonyabb értékek nyugaton, a magasabbak keleten, délkeleten vannak. Bár az elmúlt egy hétben gyors növekedésnek indult a hőösszeg, a jelenlegi értékek még mindig 30-80 foknappal elmaradnak a tavalyitól. A sokéves átlaghoz képest is 40-80 foknapos az elmaradás (6. ábra), ami azt jelenti, hogy a növények fenológiai fázisai szűk egy héttel később következnek be a szokásosnál.

 

6. ábra: A kukoricára vonatkozó, április 1-től számított hőösszeg eltérése a sokéves átlagtól 2023. május 23-án

 

Az őszi vetésű kalászosok és a repce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be ezúttal a Békéscsaba körüli területre vonatkozó agrogramon[*] (7. ábra). Augusztus utolsó dekádjában több hullámban jelentős csapadék hullott, így az őszi káposztarepce vetése a történelmi aszály után már kellően nedves talajba történhetett. A csapadékos idő szeptemberben is folytatódott, így a repce szépen kelt és gyorsan fejlődött. Az őszi kalászosok vetéséhez az október első felét jellemző száraz idő és optimális nedvességtartalmú talaj kedvező körülményeket teremtett. A hónap közepétől a talaj felső rétege egyre jobban kiszáradt, nehezítve ezzel a kelést. A november első hetében érkezett csapadékra igen nagy szükség volt az egyenetlenül kelt táblák egységesedéséhez, a sokáig kitartó enyhe időben az állományok kellően megerősödve indultak a télnek. A decemberi újabb bőséges csapadék hatására a talaj egyre mélyebb rétegei nedvesedtek át, töltődtek föl az Alföldön is, ami a növények tavaszi-nyári fejlődéséhez nélkülözhetetlen. Az év első hónapjában folytatódott az esős idő, egymást követő mediterrán ciklonok hoztak országszerte kiadós csapadékot, melyet a talaj már befogadni nem tudott, így egyre nagyobb területen jelentek meg a belvízfoltok, elsősorban az Alföldön. Január második felére már az ország túlnyomó részén elérte, a középső országrészben 100-150 mm-rel meg is haladta a szeptember eleje óta összegzett csapadék az őszi vetésű növények számára optimális mennyiséget. Január végén szárazabbra és kevésbé enyhére fordult az idő, de az igazi tél csak február első hetében érkezett meg. Február első fele száraz, hideg időt hozott, a tél folyamán egyedül ekkor sikerült a talajnak 5-20 cm mélyen átfagynia, miközben a belvizes területek kiterjedése lassan csökkent. A télies időjárás csak átmenetinek bizonyult, február közepén jelentően megenyhült az idő, de az egész hónap szárazabb maradt az ilyenkor szokásosnál, és március első két dekádjában is csak a déli országrészben hullott az átlagosnál több csapadék. Március utolsó harmadában kiterjedt esők érkeztek, az ország nagyobb részén átnedvesedett az ekkorra már kiszáradó fölső talajréteg. Kivétel ez alól az északnyugati országrész, ott csak áprilisban kezdődött ez a folyamat, de az április közepi nagy mennyiségű csapadék ott is feltöltötte a talajt. A hónap utolsó dekádjában azonban főként az Alföldön már száradni kezdett a talaj. Május első dekádjában főleg keleten kevés csapadék hullott, a talaj tovább veszített a nedvességtartalmából, majd a hónap közepén mediterrán ciklonok sorozata hozott bőséges csapadékot a kritikus kalászhányás – virágzás fenofázisra. Az összegzett csapadék az ország túlnyomó részén a tenyészidőszak kezdete óta az optimális mennyiség fölött vagy a körül alakul. A szokásosnál enyhébb őszi és téli idő hatására az összegzett hőösszeg számottevően meghaladja az optimális értéket. Az átlagosnál enyhébb tél és kora tavasz miatt a kultúrák a szokásosnál hamarabb fejlődésnek indultak, viszont áprilisban és májusban gyakran volt az optimálisnál hidegebb időjárás.


7. ábra: Őszi vetésekre vonatkozó agrogram Békéscsaba térségére 2023. május 24-ig (részletes magyarázat a szövegben)
 

Kukoricára vonatkozó agrogramot Győr térségére vonatkozóan mutatunk be (8. ábra). A tavalyi évhez hasonlóan az idén is késve kezdődött a kukorica vetése. Az április az átlagosnál hűvösebben alakult, és a talaj hőmérséklete csak lassan, a szokásosnál később érte el tartósan a 10 fokos küszöbértéket. A talajnedvesség kedvezően alakult még a vetés kezdeti időszakában, április közepétől azonban főként az Alföldön többfelé kevesebb csapadék hullott az ilyenkor szokásosnál, és május első dekádjában is kevesebb eső öntözte a friss vetést az optimálisnál. Így a felső talajréteg, ahonnan a kukorica ilyenkor a nedvességet gyűjti, elsősorban az Alföldön kiszáradt. A hónap közepén érkezett bőséges csapadék azonban pótolta nedvességet, a növények fejlődése optimális volt. A hőmérséklet áprilisban gyakran alakult alacsonyan a kukorica igényeihez képest, és május első fele is hűvösebben alakult az optimálisnál. Május 20-tól érkezett meg a meleg, ami a növények fejlődését felgyorsította. Jelenleg az összegzett hőösszeg elmarad az optimálistól.


8. ábra: Kukoricára vonatkozó agrogram Győr térségére 2023. május 24-ig (részletes magyarázat a szövegben)

 

A folytatásban nagyrészt napos, kora nyári időre van kilátás. Csütörtökön csak kevés helyen, majd pénteken többfelé fordulhatnak elő záporok, zivatarok. Szombaton országszerte száraz idő valószínű, majd vasárnap főként délkeleten, a jövő hét első felében pedig a déli és a keleti országrészben kell záporok, zivatarok kialakulására számítani. Összességében a legtöbb helyen tovább szárad a talajok felszín közeli része, ez alól a délkeleti országrész lehet kivétel. A növényvédelmi munkákat pénteken és szombaton még sokfelé zavarja élénk szél, vasárnaptól azonban mérséklődik a légmozgás. A hőmérséklet nem változik számottevően, hajnalonként többnyire 10és 15 fok közé hűl a levegő, napközben pedig 23-28 fokot mérhetünk. Igen erős lesz az UV sugárzás.

 

(Forrás: OMSZ)

 

Kövesse napról-napra az agrometeorológiai elemzéseket az Agro Napló főoldalán: www.agronaplo.hu!

 

[*] Az őszi vetésű kalászosok számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. Szeptember és október hónapokban a talaj felső 20 cm-es rétegét, a későbbiekben a felső 50 cm-es rétegét ábrázoljuk. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a napi hőmérsékleti szélsőértékek mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (2 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).
A kukoricára vonatkozó agrogram az erre a növényre jellemző optimális értékekhez viszonyítja a ténylegesen mért környezeti adatokat a növény vegetációs időszakában. A talajnedvesség május 15-ig a fölső 20 cm-es, majd ez után a fölső 50 cm-es réteg nedvességét mutatja. A hőösszeget 10 Celsius fokos bázishőmérséklettel számítjuk.