Módosult a Széchenyi 2020 keretében megjelent „Kiskérődző állatjóléti támogatás” (VP3-14.1.3 – 22 kódszámú) felhívás dokumentációja.
2021-ben egy új készítmény került fel a Syngenta növényvédő szer palettájára. A hatóanyag nem új, a Syngenta elődvállalata, a Sandoz fedezte fel több...
A kapás kultúrákban a talajlakó kártevők elleni védekezés költséges, 14.000–30.000 Ft/ha között van. Ez az egyik legdrágább növényvédelmi beavatkozás....
„A szőlőperonoszpóra 141 éve jelent meg Magyarországon és ma már az ellene való védekezés nélkül elképzelhetetlen a szőlő növényvédelme. … A szőlőpero...
Webkonferenciát tartott az FMC-Agro Életre kelt(ő) védelem címmel, amiben a szántóföldi növényvédelem és növénykondicionálás gyakorlatban is hatékony...
A 2019-es év újra rávilágított arra – különösen az Alföld déli részén –, hogy a termelők többségénél az alkalmazott kalászvédelmi technológiák nem hoz...
Újra itt van – és mondhatnánk, hogy szinte már menetrendszerűen – a baromfitartó telepek életében jelentős gazdasági károkat okozó megbetegedések egyi...
A repce fejlődésével a tavaszi védekezés újabb szakaszába lépünk. Megjelennek a szárat, a virágzatot és a becőket károsító, jelentős terméskiesést elő...
A növényvédő szerek visszavonásában tapasztalható változások – egy igen fontos kártevőcsoport esetében – különösen nagy kihívás elé állítja a növényvé...
A mezei pocok elleni védekezés, mint nagy kártétellel fenyegető kártevő elleni védekezési kötelezettség minden földhasználó szükségszerű feladata. Az...
Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében terem a hazai alma több mint fele, ez az arány évtizedek óta nem változik. Az ültetvények szerkezete ellenben jelentős...
A tömeges megjelenésük a szakemberek számára nem volt meglepő, előre lehetett számolni a kártétel növekedésével. A neonikotinoid hatóanyagok kivonásáv...
Ha magasabb áruértéket képviselő (csemege-, hibridmag- vagy popcorn) kukoricáról van szó, a rovarölőszeres védekezések a mindennapi növényvédelmi tech...
A repce fejlődésével a tavaszi védekezés újabb szakaszába lépünk. Megjelennek a szárat, a virágzatot és a becőket károsító, jelentős terméskiesést elő...
A szemes fehérjetakarmányok (szója, lóbab, csillagfürt szárazborsó, csicseriborsó, takarmányborsó, mezei borsó esetén) után termeléshez kötött támogat...
A repce megítélése és a leszűkült vetésforgóban betöltött szerepe jelentősen megváltozott az elmúlt tíz évben. Kedvező szemlélet változás történt, új...
Az olajosnövények vetésterülete az utóbbi évtizedben dinamikusan nőtt, és a tavalyi évben megközelítette az 1 millió hektárt, ennek következtében az o...
Az őszi káposztarepcének a napraforgó mellett biztos piacot teremtett a tüzelő- és az alternatív hajtóanyagok iránt megnövekedett kereslet. Az új fajt...
A betegségek elleni védekezés az intenzív napraforgó-termesztés része.
A Compendium of Wheat Diseases legújabb kiadása 250 körüli betegséget sorol fel, és hasonló a helyzet az árpabetegségekkel kapcsolatban. A kisebb gabo...
Hivatalosan is aszályhelyzetet hirdettek Anglia területének felén a rendkívüli hőség és a tartós csapadékhiány miatt.
Európa számos termőterületén a hosszan tartó hőség negatívan befolyásolta a szamócatermelést, a gyümölcs minőségét és a piaci dinamikát.
Az extrém hőségben fehéren világító lombú hársfák sora nem különös természeti látványosság, hanem a hőstressz jele.
Az egyre gyakoribb és intenzívebb aszályos periódusok és a szélsőséges csapadékeloszlás miatt, ma már a víz helyben tartása a legfontosabb.
Az idei szezon sok helyen komoly kihívás elé állítja a kukoricatermesztőket. Az aszály jelentősen befolyásolja az állományok fejlődését, ugyanakkor azokban a táblákban, ahol van termésre kilátás, most különösen fontos annak minőségét is megóvni.
