A köszmétét, piros-, fekete- és arany-ribiszkét számos olyan "sok gazdás" károsító veszélyezteti, amelyik valamennyi gyümölcsfánkon megtalálható. A gy...
A friss fogyasztásra termesztett paradicsomnál jóval nagyobb területet foglal el a szabadföldön, konzervipari célokra /sûrítmény, ivólé, savanyúság, p...
A málna és a szeder (Rubus idaeus, Rubus caesius) hazánkban õshonos, vad fajai erdõkben, nemesített fajtái az egész országban, kiskertekben és ültetvé...
A tavaszias téli idõjárás felborította a rovarkártevõink életritmusát, így azok a szokásosnál 3-4 héttel korábban megkezdték telelõhelyük elhagyását,...
A mandulát, a termés szüretének és értékesítésének praktikuma a héjastermésûek közé sorolja pedig, ahogyan a tudományos, latin név (Prunus amygdalus)...
A jól látható rovarokon kívül a szántóföldi növényeinket (burgonya, cukorrépa, rizs, õszi búza), ültetvényeinket (gyümölcsfaiskolák, szõlõiskolák), zö...
Az európai szelídgesztenye (Castanea sativa Mill.) a Kárpát-medencében õshonos. Évszázadokon keresztül erdei fafajtaként volt ismert Európában, így a...
A pongyola pitypang a legismertebb gyomnövények közé tartozik. Mondókák, dalok, gyermekjátékok kötõdnek hozzá. Nem csoda, hogy elnevezése a nép körébe...
Gyakran elfelejtett vagy nem megfelelő hangsúllyal kezelt probléma az állattartó telepeken megtelepedő kártevők, főleg ősszel behúzódó és az állattart...
Az ismeretterjesztésre, tájékoztatásra, szemléletformálásra, a hatósági munka bemutatására, azaz a megelőzés fontosságára helyezi a hangsúlyt a 2012-e...
Hatékonyabb védekezést tesz lehetővé a Parlagfű Bejelentő Rendszer (PBR), amely a hónap eleje óta már aktívan működik - közölte Fazekas Sándor az info...
A környezetünkben élő legyek életmódjuk következtében kórokozók közvetítői, mellyel köz- és állat-egészségügyi kockázatot jelentenek, nagy számban ped...
Ma, amikor a méhek védelme és megóvásának kérdése szinte mindennap megjelenik valamelyik médiában, nagyon fontosnak tartjuk hangsúlyozni, hogy létezik...
Az optimális tőszám a hazai repcetermesztés egyik sarokkövévé lépett elő az elmúlt években. Az alkalmazott repcesortáv növelésére irányuló legújabb pr...
Az elmúlt évek szélsőséges időjárási körülményei a hatékony tarlóápolást és -kezelést nem tették minden esetben lehetővé, mivel az őszi vetésű növénye...
A parlagfű a számára kedvező klímájú területeken gyorsan terjed. Ám a rendszeresen megművelt, állandó növényzettel borított terepen nem tud tartósan m...
A tavaszi időszak döntő fontosságú az őszi búza, az őszi árpa, a tritikále (a búza és a rozs keresztezésével létrehozott takarmánynövény) és a tavaszi...
A károsítók okozta kártételi veszélyhelyzet akkor következik be, ha kellõ tömegben fordul elõ kártevõ, illetve kórokozó fertõzõ képlete, továbbá a kli...
A kukorica által elõállított biológiai energiára a termelõ ember mellett több élõ szervezet tart igényt. Közéjük tartoznak a károsító állatok és a bet...
A külsõ élõsködõk fajban gazdag csoportjában vannak olyanok, amelyek csak idõlegesen - táplálkozás céljából - tartózkodnak a legeltetett állatokon, má...
Európa számos termőterületén a hosszan tartó hőség negatívan befolyásolta a szamócatermelést, a gyümölcs minőségét és a piaci dinamikát.
Az extrém hőségben fehéren világító lombú hársfák sora nem különös természeti látványosság, hanem a hőstressz jele.
Az egyre gyakoribb és intenzívebb aszályos periódusok és a szélsőséges csapadékeloszlás miatt, ma már a víz helyben tartása a legfontosabb.
Az idei szezon sok helyen komoly kihívás elé állítja a kukoricatermesztőket. Az aszály jelentősen befolyásolja az állományok fejlődését, ugyanakkor azokban a táblákban, ahol van termésre kilátás, most különösen fontos annak minőségét is megóvni.
Az elmúlt évtizedek legsúlyosabb aszályának idején, 2022-ben feleannyi aszálykárt jelentettek július közepéig, mint idén.
