A fonálférgek kártétele következtében az egyes növényi kultúrákban több millió forintos termésveszteség is előfordulhat. A fonálférgek között azonban hasznos fajok is akadnak, amelyeket a biológiai védekezésben egyre sikeresebben alkalmaznak a különböző rovarkártevők ellen. Ezek a ragadozó entomopatogén fonálférgek talajokban élnek, és az itt előforduló rovarokat, lárvákat (pl. cserebogár pajorok) pusztítják el.
A növényparazita fonálférgek a növény minden részét megtámadhatják, a gyökereket vagy a gumót a gyökérgubacs-fonálférgek (Meloidogyne fajok) és a cisztaképzőfonálférgek (Globodera fajok), a törzset és a szárat a szárfonálférgek (Ditylenchus fajok), a leveleket a levélfonálférgek (Aphelencnoides fajok), míg a virágokat az Anguina fajok támadják meg. Lehetnek belső és külső élősködők egyaránt.
Magyarországon 600-nál több szabadon élő szaprofita, ragadozó és növényi élősködő fajt mutatta ki, amelyek közül közel 30 a növényi kártevő.
A fonálférgek elleni védekezési lehetőségek közül első helyen a megelőzés áll. Fontos a talajvizsgálat, a növényvizsgálat, a fertőzésmentes szaporítóanyag előállítása. Agrotechnikai védekezési eljárások között megemlíthetjük a vetésforgók alkalmazását. Az egyes növényfajták eltérően érzékenyek a fonálféreg fertőzésekre, ezért egyre nagyobb jelentősége van a rezisztencianemesítésnek (paprika, paradicsom). A kémiai védekezés költségessége, toxicitási veszélye, bizonytalansága miatt egyre jobban háttérbe szorul.
A legfontosabb hazánkban előforduló fonálférgek kártétele az alábbiakban foglalható össze:
Gyökereken károsító fonálférgek (cisztaképző-fonálférgek)
- Közönséges burgonya fonálféreg
Karantén károsító. Magyarországon hosszú ideig csak elvétve fordult elő (Keszthely, 1978), de az utóbbi években Pest és Nógrád megyében újra betelepedett.
Kártétele következtében a burgonya gyökere elhal, tápanyag- és vízellátási zavarok lépnek fel, újabb, dús mellékgyökerek fejlődnek. A növény fejlődésében visszamarad, gyenge, kevés szárat fejleszt, a levelek elsárgulnak, a gumók csenevészek maradnak. A gumókon másodlagos fertőzés következtében baktériumos és gombás fertőzések jelenhetnek meg (Rizoctonia). Az ide tartozó fajok nőstényei cisztákká alakulnak át, amelyek a talajokban találhatók, és bennük a fonálférgek tojás formájában évekig
képesek fennmaradni.
Védekezés: vetésforgó, a területen 5 évig nem lehet burgonyát termeszteni.
- Répa fonálféreg
A kártétel a cukorrépa gyökerein jelentkezik. A növény újabb és újabb oldalgyökereket fejleszt, amelyen fehér, később barna ciszták láthatók. A kialakult “szakálas répa” gyökerének a súlya és cukortartalina csökken, víz- és tápanyaghiány következtében nyáron – meleg napokon – a növény levélzete elfonnyad, elhervad, elsárgul. Éjjel a levelek általában magukhoz térnek.
Védekezés: vetésforgó alkalmazása.
- Gyökérgubacs fonálférgek
Az ide tartozó fajok szabadföldön (északi gubacsfonálféreg) és üvegházakban (növényházi gubacsfonálféreg) egyaránt károsítanak. Mivel melegkedvelő fajokról van szó, üvegházi kártételük jelentősebb.
Kártételük következtében a növények, elsősorban zöldségnövények gyökerein változó nagyságú, többnyire gomb alakú gubacsok jelennek meg (amelyek nagysága akár mogyorószem méretû is lehet), ezek belsejében található a fehér színû nőstény. Gumós növények esetében a gubacsképződés elmaradhat. A fertőzött növény fejlődésében visszamarad, erős fertőzés esetén elszáradhat.
Védekezés: szabadföldön vetésforgóval, üvegházban fertőzésmentes szaporítóanyag előállításával, talajgőzöléssel és talajcserével lehet. Az érzékeny fajták termesztését kerülni kell. Az egyéb gyökérfonálférgek közül meg kell említeni a vírusvektor fonálférgeket, amelyek elsősorban szőlőiskolákban veszélyesek. Közvetlen kártételük, a gyökerek szívogatása nem veszélyes, de jelentős szőlővírusokat terjesztenek. Súlyos fertőzés esetén a területen 5 évig ne foglalkozzunk szőlőtelepítéssel.
Szárfonálféreg
A legszélesebb körben elterjedt kártevő, szinte valamennyi szántóföldi és zöldségnövényen előfordul, de legjelentősebb kárt a hagymán és fokhagymán okozza. Az általa károsított növények tövének alja megduzzad, a levelek görbülnek, fodrosodnak, torzulnak, elsárgulnak, a csíranövény elpusztul.
Védekezni ellene fertőzésmentes növények alkalmazásával vagy kiültetendő dugvány melegvizes áztatásával, szabadföldön a területek gyommentességének biztosításával lehet.
- Gumórontó fonálféreg
Elsősorban a burgonyán károsít. Kártétele a gumókon jelentkezik, ahol kezdetben fehér foltok képződnek, amelyek később kiüregesednek. A héj vékony, ráncos lesz, a gumó fokozatosan elrohad. A fonálférgek az egészséges és beteg rész határán találhatók meg. Fertőzésmentes szaporítóanyag vetésével a kártétel kiküszöbölhető.
- Csiperke fonálféreg
A föld feletti termesztőhelyiségekben (gombaház) okoz súlyos károkat. Jelenléte nehezen ismerhető fel. A csiperkegomba micéliumait támadja meg, amely elpusztul, és a baktériumos fertőzés jelenik meg.
Védekezés: ellene a takaróanyag (mészkőzúzalék-tőzeg 75-25% arányú keveréke) helyes megválasztásával lehet védekezni.
Levélfonálférgek
- Szamóca fonálféreg
Több mint 250 gazdanövénye van, elsősorban a szamócán veszélyes. A károsított levelek deformálódnak, fodrossá válnak, elszíneződnek. A fertőzött levélfelületeket a vastagabb levélegek határolják. A virágkocsány megvastagszik, megrövidül, a virágtengely sûrûn elágazik. A szamócatő közepe lombtalanná válik.
Védekezés: fertőzésmentes szaporítóanyag felhasználása.
Búza-fonálféreg
Az őszi búzában fordul elő. A monokultúrás termesztés elősegítette a fertőzését. A fiatal levelek töve megduzzad, a levelek csavarodnak, a szár megrövidül. Éréskor a kalászokban a szemek helyén a búzaszemnél kisebb sötét színû, gömbölyded gubacsok fejlődnek ki, amelyekben több száz fonálféreg található. Ezek a talajra hullva, képesek több évig életképesek maradni.
Védekezés: vetésváltással lehet ellene védekezni.
Dr. Nádasy Miklós
VE Georgikon Mg.tud. Kar
Keszthely
