A precíziós tápanyag-gazdálkodás technológiáján belül alapvetõen két, egymástól eltérõ, de egymással nem ellentétes koncepciót különböztetünk meg. Min...
Napjaink növénytermesztésében az egyik leggazdaságosabban termeszthetõ növény a repce. A mai modern agrotechnikával már nem álom a 4–5 t/ha termésmenn...
A növények fõ tápelem ellátása gyökéren keresztül történik, aminek alapfeltétele, hogy a tápelemionoknak el kell jutniuk a gyökér felületéhez. Ez 3 fé...
Az elmúlt években tapasztalható folyamat, hogy a kertészeti és szántóföldi növények esetében egyaránt erõsödik a lombtrágyázási technológia jelentõség...
Ökológiai adottságaink mellett az õszi kalászos növényeknek nagyobb a gazdasági jelentõsége, mint a tavasziaknak. Ez a különbözõ növényfajokra egyarán...
A burgonya, sárgarépa igen fontos nyersanyaga a hazai konyhának. A hazai igényeket rendszerint megtudjuk termelni, néha azonban ellátási gondok jelent...
Október végén, november elején betakarításra kerülnek a hidegtûrõ káposztafélék is. A téli tárolásra szánt növényfajoknál –ugyanúgy, mint a gyökérzöld...
A Növény- és Talajvédelmi Központi Szolgálat tájékoztatója A hazánkban 1995-ben megtalált amerikai kukoricabogár (Diabrotica virgifera virgifera) a dé...
Az õszi búza talajmûvelési rendszere Az õszi búza talajmûvelési rendszerérõl már sokan, sokféle irányból közelítve írtak. Ez az a tétel, amelyet az A...
A magyarországi éghajlati körülmények között a nagy olaj- és fehérjetartalmú növények biztonságos termesztés technológiájának részévé vált az állomány...
Dr.Radics László szerk.: Alternatív növények termesztése I. Könyvünk olyan eddig háttérbe szorított növények termesztését mutatja be, amelyek hozzájár...
Az alapmûtrágyázás alatt értjük azt a tápanyagvisszapótlási folyamatot, amely során a vetés elõtt, õszi alap-talajmûveléssel, elsõsorban a P és K tápa...
Sokan csodálkozhatnak miért kell nyáron errõl a témáról beszélni. Több okból is. Mondhatnánk, hogy a jó munkához idõ kell. A hazai idõjárást figyelemb...
Az elmúlt évek időjárási szélsőségei, továbbá talajaink tápanyag-szolgáltató képességének és általános kultúrállapotának megváltozása sok esetben nem...
Az Európai Unióban tapasztalható engedékeny hozzáállás ellenére Magyarország továbbra is ragaszkodik a GMO-mentes stratégia fenntartásához - mondta Tó...
KSH-Agrya közös kutatási eredményeinek összefoglaló bemutatása A KSH és az AGRYA közös kiadványa nemrég látott napvilágot, mely a fiatal gazdák helyz...
Debreczeni Béláné, Veszprémi Egyetem, Georgikon Mezõgazdaságtudományi Kar Keszthely A gyakorlatban ritkán fordul elõ, hogy a növények táplálkozásához...
Elõzõ számunkban a másodvetésû szántóföldi növények sikeres termesztésének általános kérdéseivel foglalkoztunk. Most pedig dióhéjban sorra vesszük a l...
A másodvetésû szántóföldi takarmánynövények közül a legjelentõsebb a kukorica, a napraforgó, a cirokfélék, a szója, a köles és a mohar, ill. ezek eset...
A másodvetés a kettõstermesztés egyik módja, amikor egy gazdasági éven belül a két fõnövény közé (pl. õszi búza és cukorrépa, vagy borsó és olajlen kö...
2025-ben a mezőgazdaság kibocsátása 4,4 ezer milliárd forint felett alakult, ez 6,2%-kal több az egy évvel korábbinál.
A forrást a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program Plusz keretéből nyerték el.
Az elmúlt időszakban az intenzívebben terjedő gombakórokozók miatt minőségi problémákkal is számolni kell a kukoricatermesztésben.
Többnyire erősen felhős vagy borult idő várható, időszakos vékonyodás, szakadás egyre inkább csak északkeleten fordulhat elő
A szereplők szerint a magyar búza megítélése romlott az elmúlt években, és a hazai termés jelentős része ma már csak a kommersz kategóriában versenyképes a külpiacokon.
