Az októbertől márciusig terjedő időszakban érkezik a 20 ezer tonna import paradicsom java Magyarországra.
A kaliforniai robotizált gyorséttermi forradalom érdekes kérdéseket vet fel a munka jövőjéről.
Jó év lehet a 2024-es a magyar baromfiágazat számára, pedig komoly problémák is vannak a szektorban.
A Magyarországon megtermelt 11 ezer tonna tormából csaknem 10 ezer exportra kerül.
A magas alapanyagárak, az energia- és üzemanyagköltségek, a logisztikai kiadások és a munkaerőhiány a hazai tésztagyártókat sem kerülték el.
A munkaerőhiány évről évre komoly gondokat okoz, így nem meglepő, hogy már egyre több helyen találkozni robotokkal, drónokkal.
Az egész mediterrán térség olajbogyótermésére komoly hatással van az éghajlatváltozás, ami az egekbe lőtte az olívaolaj árát.
A jelenleg kapható termékek között is vannak olyanok, melyek külföldről érkeznek így a magyarral keverten értékesítik.
Folyamatosan csökken a burgonya termőterülete és termésmennyisége Magyarországon.
A horvát áruházak jelentős mennyiségű almát importálnak elsősorban Lengyelországból.
Már most is ezrek dolgoznak közülük az országban papírok nélkül – az agrárium is a kiszemelt ágazatok között van.
Évről évre egyre kevesebb étkezési- és vetőburgonyát termesztenek Magyarországon.
A mesterséges intelligencia és a precíziós technológiák alkalmazása jelentősen csökkentheti a termelők költségeit.
Egyre gyakoribb, hogy a termelő inkább visszafog vetőmagot az árutermelő táblájából ahelyett, hogy megvenné azt.
A magasabb értékesítési árak miatt mérsékeltebb az érdeklődés a hal és haltermékek iránt.
Miközben a magyar borászok párás nyárral küzdöttek, a franciák nagy mennyiségben semmisítik meg a felesleges bort.
A jövő üvegházi kertészeteiben is szükség lesz emberi dolgozókra, akik számára megfelelő körülményeket kell biztosítani.
Ma már elmondható, hogy nincsenek jelentős különbségek éves szinten egy holland és egy magyar paradicsom ára között.
Új gyárat tervez építeni a Ságának a Master Good, a Sárváron megvalósuló fejlesztéssel új piacokat célozna meg a cég.
Bár a tavalyi évben is gyengélkedett a magyar mezőgéppiac, a szakember szerint az idei viszonylag jó év lehet a gépforgalmazásban.
Felesleges erőforrás-pazarlásnak minősített a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szóvivője egy korábbi kacsa-mentőakciót.
A vízhez való alkalmazkodás a mezőgazdaság jövőjének kulcsa, ennek jegyében indult el 2025-ben a „Vizet a Tájba” kezdeményezés.
Hazánk a tavalyi év végén záruló Vidékfejlesztési Program teljes, mintegy 3000 milliárd forintos keretét forrásvesztés nélkül használta fel.
Az egyezmény különösen jelentős a jelenlegi nemzetközi környezetben, amelyet növekvő vámok és kereskedelmi korlátozások jellemeznek.
