2024. május 30. csütörtök Janka, Zsanett
Ez kemény: ennyiért melóznak az idénymunkások a magyar földeken

Ez kemény: ennyiért melóznak az idénymunkások a magyar földeken

agrarszektor.hu
Közeleg a nyár, ami azt is jelenti, hogy a gyümölcsösökben is egyre több munka lesz, egyre több idénymunkással. A bérek terén jelentős különbségek vannak az ország különböző részein: van, ahol a napi bér 12 ezer forint, de akad olyan hely is, ahol egy nap alatt 18 ezer forintot vihetnek haza. Ugyanakkor a súlyos munkaerőhiány és rossz bérek miatt egyre jelentősebb a külföldi munkások megjelenése, a helyzet pedig rövid távon nem látszik javulni, és az elvándorlás, illetve az elöregedés további kihívások elé állítják az ágazatot.

A magyar mezőgazdaságnak évtizedes, strukturális gondokkal kell megküzdenie és elmondható, hogy a munkaerőhiány már általánossá vált mind a magyar gazdaságban, mind az agráriumban. 2024. januárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 605 100, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 416 600 forint volt hazánkban, ehhez képest a mezőgazdasági szektorban a bruttó átlagkereset 457 ezer forint volt 2024 januárjában. Tehát nagyjából nettó 304 ezer forint havonta, ami több mint 100 ezer forinttal kevesebb az országos átlagnál - írja a Pénzcentrum. Az alacsonyabb jövedelemszintek más gazdasági ágakhoz képest, és a kemény fizikai munka kevésbé vonzó a munkavállalók számára.

EZ IS ÉRDEKELHET

Ráadásul a modernizáció és az egyre fejlődő technológiák, valamint a folyamatos digitalizációs folyamatok kihívások elé állítják a több generáción át gazdálkodókat. Képzett szakemberből is hiány van, a már meglevő mezőgazdászok pedig nem elég tapasztaltak ahhoz, hogy az új gépeket kezeljék.

A gyümölcstermesztésben két nagy munkacsúcs élőmunka-igényes munkaművelet van: a metszés, ami késő ősztől kora tavaszig tart, és jellemzően törekszenek a gazdák állandó vagy családi munkaerővel megoldani

- mondta a lapnak Dr. Apáti Ferenc, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs elnöke.

Hozzátette, hogy emellett a másik munkacsúcs a betakarítás, ami gyümölcsfajtól függően 1-3 hónapos időszak, fajtól függően tavasztól késő őszig, és ezért nem lehet, csak állandó munkásokkal megoldani, ide szükségeltetik a szezonális munkaerő. Vagyis, amire nyáron lehet jelentkezni, az legnagyobbrészt a gyümölcsszüret.

EZ IS ÉRDEKELHET

A zöldség-gyümölcs ágazatok többsége meglehetősen munkaerő-igényes tevékenységet takar, ami azt jelenti, hogy a teljesen gépesíthető művelésű fajok (ilyen például a csemegekukorica, a zöldborsó, a hagyma, amelyek betakarítása is gépesített) élőmunkaigénye elhanyagolható vagy nincs is. Apáti Ferenc, mint mondta, csak kézzel betakaríthatóké viszont fajtól függően 500-4000 munkaóra/ha között van (sőt a jelentősebb zöldmunkát igénylők esetében a 6000 munkaórát is elérheti), míg a hajtatott zöldségtermesztésben 10 000-25 000 munkaóra/ha a foglalkoztatás-igény. Ezt a munkamennyiséget ágazattól és termelési módtól függően 30-70%-ban szezonálisan foglalkoztatott, alkalmi munkaerő végzi, és csak a maradék rész oldható meg állandó állománnyal.

Alig akar valaki az agráriumban dolgozni

A FruitVeB elnöke kitért arra is, hogy a mezőgazdaság 15-20 évvel ezelőtt még bővelkedett az olcsó munkaerőben, most alig akar valaki az agráriumban dolgozni, főleg kétkezi munkát végezni. Odáig "fajult" a helyzet, hogy már azt sem zavarják el, aki nem végzi rendesen a munkáját, sőt, még megfeddni sem nagyon merik, nehogy odébb álljon. Apáti Ferenc kiemelte, a munkaerőhiány visszaesést is okozott a termőterületekben, elsősorban a kézimunka-igényes ágazatokban, tehát ma már kisebb területen termesztik az adott gyümölcsöt vagy zöldséget, mint korábban. Az elmúlt évtizedben a legnagyobb munkaerőigénnyel rendelkező ágazatok, mint például a kajszi, az őszibarack, az alma, a málna, a szeder, a kézi betakarítású szabadföldi és a hajtatott zöldségek, jelentős, 30-50 százalékot közelítő vagy meghaladó területi visszaesést tapasztaltak. 

EZ IS ÉRDEKELHET

Az elöregedés és a külföldi munkavállalás miatt kisebb a merítési bázis, ráadásul az oktatásból kikerülő diákok jelentős része szerez felsőfokú diplomát - ők pedig jellemzően nem jönnek el kétkezi munkát végezni. Ezek az okok idézik azt elő, hogy a 20-30 évvel ezelőtti állapotokhoz képest legalább 300 000-500 000 fő munkavállaló hiányzik a magyarországi munkaerő-piacról (nem csak az agráriumból), úgyhogy nem csoda, például fülöp-szigeteki és egyéb, látszólag egzotikus helyekről származó munkások „importjában” kell gondolkodnunk

- folytatta Apáti Ferenc. 

Kitért a bérekre is, mely régiónként változik: az északkeleti országrészben ugyan még csak 12 ezer forint körül van a napibér, az ország középső és nyugati részein viszont napi 15 000-18 000 forint a jellemző.

Címlapkép forrása: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Új rendezvény a fenntarthatósági követelményeről és innovációs lehetőségekről!
AgroFood 2024
Országos jelentőségű rendezvény az élelmiszeripari vállalkozások számára!
Vállalati Energiamenedzsment 2024
Tudatos vállalati energiamenedzsment a hazai cégeknek!
Agrárium 2024
Jön a tavasz kiemelkedő agráripari konferenciája!
EZT OLVASTAD MÁR?