2024. május 27. hétfő Hella

Sokan már meg sem művelik a villányi és tokaji szőlőket

Sorra tűnnek fel az ország legkülönfélébb borvidékein a megműveletlen szőlők, amelyekből érezhetően több van, mint a korábbi években. A jelenség mára a nagy hagyományokkal és presztízzsel rendelkező villányi és tokaji szőlőket is elérte. A termelők rezignáltságának hátterében a hosszú évek óta rendkívül alacsony szőlőfelvásárlási árak állnak, amelyekből szinte képtelenség nyereségesre kihozni a gazdálkodást. A megoldásra nincs sok idő, az elhanyagolatlan szőlő ugyanis 2-3 év alatt tönkremegy, azt olyan költségek mellett lehet csak rendbehozni, hogy még az újratelepítés is járhatóbbnak tűnik. Márpedig hosszabb távon sem látszik, hogy mi hozhatna változást: a fogyasztói szokások változása, a csökkenő kereslet és a nyomott árú exportértékesítés miatt a borászok sincsenek abban a helyzetben, hogy többet fizessenek a szőlőért, arra pedig gondolni sem mernek, hogy megvegyék és műveljék a mostoha sorsra jutott dűlőket.

– erősítette meg az Agrárszektornak Nagy Zsolt, a Jammertal Borbirtok szőlészeti vezetője. Hozzátette: előfordulhat természetesen, hogy ezek egy részénél az utolsó pillanatra hagyták a gazdák a metszést, de ez sem tesz jót a szőlőnek, idén ugyanis az időjárás miatt hetekkel előbbre tart a vegetációs időszak a szokásosnál.

Már tavaly is volt erre példa, de tíz évvel ezelőtt ilyesmit nem láttam errefelé.

Nagy Zsolt szerint a probléma hátterében a borértékesítés áll, alapvetően a pincészetek helyzete olyan, hogy nem tudnak többet fizetni a szőlőért.

Már más kell a vevőnek is

Változás állt be a fajták áraiban is. A fogyasztói szokások, a divat átalakulása miatt ma az a jellemző, hogy a korábban jellemzően olcsóbb fehér fajták ára növekedett kismértékben. Míg 15-20 éve jellemzően az olaszrizling szőlő volt a legolcsóbb, ma már nem ez a helyzet, inkább egyes kékszőlő-fajták ára mozdul el nehezen felfelé. A fehér fajták ára sem megy jellemzően 200 forint fölé, a megtermelésének költségeit ezekből az ajánlatokból nagyon nehéz kigazdálkodni.

Utána hiába vágják már vissza teljesen, nem indul meg újra a termés. Ez persze függ a tápanyagellátottságtól is, attól, hogy milyen állapotban volt előtte az ültetvény. Egy jobban karbantartott területen az elhanyagolás évei után is könnyebb fordulatot elérni.

Magas költségek, unott munkások

A probléma néhol olyan dolgokban is tettenérhető, hogy a 2023-as szőlőért egyes fajták esetében ugyanannyit fizettek, mint 10-15 évvel ezelőtt – a szőlőtermelés költségei pedig azóta jelentősen emelkedtek.

Bár az ár nem változott, menet közben a költségek sokat emelkedtek. A gázolaj, a növényvédőszerek és különösen a munkaerő ára rengeteget drágult az elmúlt években. A munkaerő esetében nem csak annak drágulása jelent problémát, hanem a minősége is. Az elkötelezett, minőségi munkára alkalmas gárda toborzása nagyon nehéz manapság. Mint fogalmazott,

alapvetően az idénymunkások hozzáállásával van baj. Ha többet fizetnék, akkor sem tudnak és nem is akarnak jobb munkát végezni. Az elfogadható munkát is csak akkor teljesítik, ha egész nap velük vagyunk, ellenőrzöm őket. Kritizálni is csak óvatosan szabad, mert az ember azt kockáztatja, hogy legközelebb nem jön. Ilyen csapattal kellene prémium szőlőt előállítani.

Ennek ellenére a munkadíj sokat növekedett, míg korábban 3000-3500 forintos napidíjakról volt szó, ma már 10 ezer forint felett van az idénymunkások napi munkabére.

EZ IS ÉRDEKELHET

Ingyen is adják, csak vigye valaki

Elvben természetesen kialkudott összeg fejében lehet egy-egy területet megművelni, de a szőlő esetében egyre gyakoribb, hogy a tulajdonosok szóbeli megállapodás kapcsán már akár ingyen is átengedik valakinek a területet, annak fejében, ha az megműveli. Tekintve, hogy erről értelemszerűen nem kötnek szerződést a felek, nem nagyon lehet tudni, hogy mennyi ilyen terület van az országban – tette hozzá.

Mint fogalmazott, még a jónevű borvidékeken is könnyedén lehetne emiatt szőlőterületet haszonbérbe venni, amely már önmagában a válság jele.

Ha jól menne az üzlet, ha prosperálna a szőlő- és borágazat, akkor a nevesebb borvidékeken nem is lehetne ültetvényhez jutni. Ma ennek az ellenkezője a helyzet.

Ha tönkremegy, inkább kivágják

Nagyon rossz a helyzet, már évek óta látok olyan szőlőket, amelyek gyalázatos állapotban vannak

mondta el az Agrárszektornak Ruppert Ákos, a Villányi borvidéken dolgozó borász, aki megerősítette: egyre kevésbé lehet gazdaságosan szőlőművelést folytatni. Mint elmondta, a probléma nem idén kezdődött, de most érezhetően több feladott terület van, mint a korábbi években. A probléma hátterében szerinte is egyértelműen az alacsony szőlőfelvásárlási árak állnak, amelyekhez nagyon magas kiadások társulnak. Egyetértett abban, hogy a munkaerőhiány, valamint a rendelkezésre álló idénymunkások bérének emelkedő költsége az egyik legsúlyosabb tényező ezen a téren.

Az elhanyagolt szőlő 2-3 éven belül tönkremegy, de ha ez még nem is történik meg, olyan magas költség ezeket újra felújítani és rendbe tenni, ami már biztosan nem éri meg, mert drágább, mint újratelepíteni az egészet, amelyre ráadásul támogatás is elérhető.

A borászok sem vennék meg

Egy ilyen helyzetben adódna a kérdés, hogy a borász kapva kap az alkalmon és megpróbálja megvenni ezeket a területeket, de mára a borászoknak sincs annyi tőkéjük, amennyi elegendő lenne a földvásárlásra, és általában a borászat sem olyan jövedelmező, hogy a pincészetek egy ilyen helyzetben területek megvételén gondolkodjanak.

A terméskorlátozott területeken legalább 600-700 forintos szőlőátvételi-árak kellenének ahhoz, hogy gazdaságosan művelhetők legyenek. Amíg ez nem elérhető, addig nem akar senki felújítani, területet venni, ilyesmibe befektetni

– tette hozzá Ruppert Ákos.

A borász hozzátette: a Villányban és környékén kisebb területen termelt fehér fajták ára emelkedett leginkább, az olaszrizling, chardonnay fajtákért kilónként 200-250 forintot fizetnek, de ez sem elegendő ahhoz, hogy a szőlőművelés eredményes legyen. A kékszőlő-fajták, így a kékfrankos, merlot esetében még rosszabb a helyzet. Az utóbbi időben a rozépiac is stagnál, amely azért is jelent problémát, mert a legtöbb szereplőnek ez biztosította a cash-flow-t.

Még Tokajban sem jobb a helyzet

Tokaj-Hegyalján ugyanez van. Otthagyják lepusztulva a szőlőt tucatjával, sok száz hektárnyi területről konkrétan tudom, hogy két évvel, három évvel ezelőtt még termeltek rajta, és most egyik pillanatról a másikra ott van vadul a szőlő

- erősítette meg az Agrárszektornak a jelenséget Raskó György agrárközgazdász, aki maga is érdekelt a tokaji borászatban. Hozzátette: az elhanyagolt szőlő tönkremegy, ilyen helyzetben jobban megérné inkább eladni a területet, ám a földforgalmi szabályozás erősen szűri a lehetséges vevőket.

A szőlőterületnek papíron jó ára van, de a gyakorlatban, konkrét értékesítés esetén már csak két-három szereplő jöhet szóba, akik gyakran már nekik tetsző árakat mondanak, nemritkán felmerül, hogy egyeztetnek is arról, hogy ki, melyik területet veszi meg.

EZ IS ÉRDEKELHET

Csökkenő piac, erős versenytársak

Raskó György szerint a szabad földpiac a szőlők árát is felfelé hajtaná azzal, hogy jelentősen megnövelné a vevők számát.

Kifejtette: egész Európában csökken az alkoholfogyasztás, egyre kisebb területre van szükség, szóval ez nem csak magyar probléma. Viszont egy olasz vagy egy francia bornak, illetve mostanában már az osztrák bornak is van olyan imázsa, presztízse, hogy jobban el tudja adni magát.

A magyar bornak általánosságban nincs ilyen megítélése a nemzetközi piacokon, még ha sok esetben kiváló is a minősége és van is néhány pincészet, amelynek a boraiért kapkodnak.

Az exportértékesítés ezért messze nem hozza meg azt a bevételt, amelyet remélhetnének az amúgy jó borokat készítő hazai szereplők.

Mint a közgazdász elmondta, még a hektáronként 10 tonnát produkáló szőlőművelés sem hoz érdemi nyereséget akkor, amikor a költsége 1,3 – 1,4 millió forint körül alakul. Márpedig ebben az esetben a minőséget illetően kompromisszumot kötöttek, hiszen Magyarországon 5-6 tonnára visszafogott szőlővel lehet jó borokat előállítani. Ilyen terméseredménynél ugyanakkor egyértelmű a termelő vesztesége.

NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Új rendezvény a fenntarthatósági követelményeről és innovációs lehetőségekről!
AgroFood 2024
Országos jelentőségű rendezvény az élelmiszeripari vállalkozások számára!
Vállalati Energiamenedzsment 2024
Tudatos vállalati energiamenedzsment a hazai cégeknek!
Agrárium 2024
Jön a tavasz kiemelkedő agráripari konferenciája!
EZT OLVASTAD MÁR?