A három érintett sertéstelep Nicosia körzetében, a fővárostól mintegy tíz kilométerre keletre található, egymástól alig 400 méterre. Az Állategészségügyi Világszervezet (WOAH) adatai szerint a legnagyobb telepen 12 362 sertést tartottak. A másik két farmon 4282, illetve 4500 állat volt, így a járványügyi előírások értelmében összesen 21 144 sertést kell leölni.

A WOAH legfrissebb adatai alapján a Ciprusi Köztársaságban eddig 102 gazdaságban mutatták ki a fertőzést. Ezek közül tizenkettőben szarvasmarhát, a többiben pedig túlnyomórészt juhokat és kecskéket tartottak. Az érintett telepek feltűnően közel helyezkednek el az ENSZ által felügyelt ütközőzónához, amely 180 kilométer hosszan szeli át a szigetet keletről nyugatra. A három sertéstelep az övezet közvetlen közelében, vagy egyenesen annak területén belül található.

A járvány szinte biztosan a sziget északi, török fennhatóság alatt álló részéről származik. Mivel ez nemzetközileg nem elismert terület, a helyi hatóságok nem szolgáltatnak adatokat a WOAH-nak. Az Európai Állatorvosok Szövetsége már 2025 decemberében jelezte a száj- és körömfájás jelenlétét Észak-Cipruson. A vírus SAT-1 törzsét az ankarai állategészségügyi laboratórium azonosította, majd megelőző oltási programot indítottak. Ciprus egésze 2008 óta mentes volt a betegségtől. A Ciprusi Köztársaság területéről az első gócpontot 2025. február 19-én jelentették a világszervezetnek.

Mintegy 600 kilométerrel északnyugatra, a görögországi Leszbosz szigetén szintén folytatódik a küzdelem a járvánnyal. A gócpontok száma 43-ra emelkedett: ezek közül kettő már a sziget nyugati felén található, ami azt mutatja, hogy a fertőzés az eredetileg érintett északkeleti területről továbbterjedt. Az ottani gazdaságok közül tizenkettőben szarvasmarhát, a többiben juhokat és kecskéket tartottak. A sertésállományokat eddig nem érintette a vírus.