Fel van adva a lecke a magyar méhészeknek: ehhez hozzá kell szokniuk
Egy méhész szerint a magyar mézfogyasztás nem visszaszorul, hanem átalakul inkább.
Egy méhész szerint a magyar mézfogyasztás nem visszaszorul, hanem átalakul inkább.
A mézfogyasztási szokások jelentős átalakuláson mennek keresztül, a fogyasztók egyre tudatosabban választanak a különböző mézfajták között.
Válságba került a hazai mézpiac, sürgős megoldásra és uniós beavatkozásra van szükség.
Eléggé lesújtó a magyar és az európai uniós a méhészek helyzete, és ez várhatóan a jövőben sem fog változni.
Hevesben indult el az idei Európai Mézes Reggeli Program, melyhez Magyarország 2014-ben csatlakozott.
A hársméz népszerűsítéséért indított kampányt az Agrárminisztérium, az AMC és az OMME.
Az olcsó, nem jó minőségű mézekkel a magyar termelők nem tudják felvenni a versenyt.
A tojás, a tej és a méz esetében is érdekes dolgok voltak megfigyelhetők Magyarországon.
A 15-30 ezer tonnás hazai méztermelés kétharmad része Nyugat-Európába kerül exportálásra.
Az előző évekhez képest drasztikusan csökkent a méz felvásárlási ára Magyarországon, ami nem tett jót a méhészeknek.
2004-ben került vissza az uniós piacra a kínai méz, azóta 100-150 ezer tonna közötti mennyiség kerül be az unióba.
A szaktárca szerint a kereskedők versenyképessége miatt volt szükség a döntésre, az OMME pedig azzal érvelt, hogy az ukrán méz nem okoz zavarokat a magyar piacon.
A Magyar Közlönyben megjelent rendelet szerint szabadon jöhet az ukrán méz, a Mézkiszerelők szerint az ukrán méz importtilalma eddig sem jelentett előnyt a méhészek számára.
A nyugati piacon egyre drágább a hagyományos méz, a méhekkel készített méz drága kézműves különlegességé válhat.
Magyar kezdeményezésre kötelező lesz százalékosan feltüntetni a mézek származását az EU-ban.
A méhészeti termékek igazi csodaszernek számítanak, számos jótékony hatással bírnak.
A tudatosabbá váló táplálkozás eredményeként az elmúlt tíz évben hazánkban is nőtt a mézfogyasztás.
A méz az egyik legtermészetesebb étel, amely naponta fogyasztva a leghatékonyabb.

Európa-szerte egyre erősebb az igény az egészségesebb, kényelmesen fogyasztható és megfizethető termékek iránt.
A műtrágyahiány miatt akár 15 százalékkal is csökkenhet jövőre a világ élelmiszer-termelése.
Kína almaimportjának volumene a 2025-ös évben lépte át először a 100 ezer tonnás határt.
A Bács-Zöldért vezérigazgatója szerint teljesen újra kellene gondolni a gyümölcstermesztést Magyarországon.
Bár a köztudatban számos tévhit él az élelmiszeripari termékek káros hatásairól, az EU-ban kapható élelmiszerek mind biztonságosak.