2024. április 23. kedd Béla
Keserű méz: váratlan fordulat az ukrán importnak adott zöld lámpa

Keserű méz: váratlan fordulat az ukrán importnak adott zöld lámpa

A lehető legváratlanabb fordulatot jelentette a méhésztársadalomnak az, hogy egy hétfő este megjelent kormányrendelet kivette a mézet az importtilalom alá eső ukrán termékek közül, ezzel korlátlanul és vámmentesen jöhet Magyarországra az ukrán méz. A hazai méhészeti ágazat régóta szenved a lanyha kereslettől és a mélyponton mozgó felvásárlási áraktól, az olcsó, nagy tömegben érkező ukrán méz miatt további, jelentős pozícióromlástól tartanak a termelők. A szakminisztérium szerint ugyanakkor a tilalom rontotta a mézkereskedők versenyképességét európai szinten, márpedig működésük fontos a magyar méz exportja miatt is. Bross Péter OMME-elnök pedig úgy nyilatkozott: tévedés azt hinni, hogy a gyenge felvásárlási árakat az ukrán méz okozza, az ugyanis nem képes az itthoni árakat alakítani, csak európai szinten hat a piacra.

A szakma szerint váratlanul érkezett jogszabály azt a tavaly áprilisi rendeletet módosította, amelyben a kormány megtiltotta egy sor termék hazánkba történő behozatalát, amennyiben az nem tranzitszállítmányként érkezik, vagyis nem azzal a céllal hozzák, hogy más országokba szállítsák tovább. A tavalyi rendelet értelmében tilos például az ukrán búza, tojás, liszt, napraforgómag vagy csirkehús importja.

EZ IS ÉRDEKELHET

Ősszel már egyszer módosult a lista, az október 9-én éjjel megjelent Magyar Közlönyből kiderült, hogy másnap nulla órától már szabadon importálható az ukrán cukor, akár kristály- akár porcukorról van szó. Az akkori rendelkezés egyébként a forgalomban jóval kisebb jelentőségű nádcukornak és szacharóznak is zöld lámpát adott.

A szaktárca a kereskedők versenyképességét félti

Az Agrárszektor kedden megkereste a szaktárcát is, a minisztérium a mézkereskedők versenyképességének javításával indokolta a sokakat meglepő lépést.

A döntés azért vált szükségessé, mert az ágazati jelzések alapján a magyar termelők számára is hátrányossá vált, hogy a feldolgozott mézet exportáló magyarországi vállalkozások az import mézhez való hozzáférés hiányában érdemi versenyhátrányba kerültek nemzetközi versenytársaikkal szemben az európai uniós piacokon és elveszítik azokat a külföldi vevőiket, akik felé a magyar mézet is értékesítik.

- közölte az Agrárminisztérium.

Nagy István agrárminiszter Facebook-oldalán egy kommentre válaszolva kedden azt is hozzátette:

Ha az akácmézünket el akarjuk adni akkor ahhoz kell vegyesméz is külföldre. Itthon már elfogyott a vegyesméz. Nem hazai felhasználásra kerül az ukrán vegyesméz hanem azonnali exportra. Így van esélyünk az akácméz eladására. Ez a helyzet.

Nemrég Záhonyban tüntettek az import ellen

A döntés azért is meglepő, mert az ukrán agrár- és élelmiszertermékek importtilalma az elmúlt hónapok egyik legfontosabb üzenete volt az agrárpolitikában. Magyarország az uniós joggal ellentétesen, de tudatosan blokkolta egy sor termék, köztük a méz behozatalát is Ukrajnából. Sőt, a közelmúltban a tárca felvetette: az uniós jogalkotásnak is követnie kellene a magyar példát, ha teljes tilalmat nem is, de legalább kvótarendszert lehetne felállítani az EU-ba irányuló ukrán import kezelhető szinten történő tartására.

EZ IS ÉRDEKELHET

Az ukrán áru korlátlan beáramlása – és részben az uniós agrárpolitika elvárásai – ellen számos országban tüntettek a termelők az elmúlt hónapokban.

Nem véletlen, hogy a közösségi médiában működő méhészeti fórumokon a termelők csalódottságuknak adtak hangot kedden.

Nem érzik, hogy lenne képviseletük

A tilalom feloldása egyes piaci szereplőknek jó, de nagyon rossz hír a méhészeknek. Igaz, eddig sem vásárolták a mézet a termelőktől. Gondolom azért nem, mert a raktárak tele voltak az ukrán mézzel és eddig tartott a raktárak kiürítése

– nyilatkozta az Agrárszektornak Molnár Gergely, a Mézes Gergő Méhészetet képviselő ismert termelő. Hozzátette:

úgy érzem, hogy a magyar termelő méhészek mellett nincsen olyan apparátus vagy szervezet, amelyik kiállna értük és támogatná őket.

Mint kifejtette, a méhészek közül sokan voltak tüntetni a közelmúltban az ukrán határnál, Záhonynál, tiltakozva a beáramló import ellen. Most ennek az eredménye az lett, hogy feloldották a tilalmat, ami szerinte „furcsa döntés”.

A méhészekről szólva hozzátette: a termelőknek meg kell próbálniuk új értékesíteni csatornákat találni, de alapvetően azt tartja célravezetőnek, ha a méhészetet csak másodállásként végzik a szereplők a jelenlegi helyzetben.

Az OMME-elnök szerint nem ezen múlik

– nyilatkozta az Agrárszektornak Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke. Hozzátette:

ezt bizonyítja, hogy két-három évvel ezelőtt, amikor az Európai Unióba érkezett ukrán import volumene a csúcson volt, közel 75 ezer tonna jött be, akkor volt csúcson a magyar méz felvásárlási ára is. Mióta 20-30 százalékkal kevesebb ukrán méz jön be az EU-ba a háború miatt, a magyar méz ára a két-három évvel ezelőttinek a felére esett. Nincs összefüggés.

Az elnök kifejtette: ennek oka az, hogy a magyar méz döntő része exportra kerül, vagy közvetlenül a termelő értékesíti, a bolti mézek aránya kevés az értékesítésben.

„Egy átlagos évben 25 ezer tonna mézet termelünk, amely három csatornán talál gazdára: 15 ezer tonna exportra megy, az Európai Unió országaiba, 6 ezer tonnát közvetlenül értékesítünk, személyesen, termelői piacokon. Marad 4 ezer tonna, amely az áruházláncokba kerül, ez utóbbi az a szegmens, ahol az ukrán import befolyásolhatja a piacot.

Ez a termelés hozzávetőleg 15 százaléka, amely valószínűleg nem képes befolyásolni az árakat.

Reális megítélést kér a képviselet

Bross Péter szerint tehát a termelés többsége exportra megy, ahol a magyar méz valóban az ukrán áruval versenyez, de a hazai piacon más a helyzet. A tilalom szerinte politikai döntés volt, ahogy annak feloldása is érzelmi alapon érinti a méhészeket. Reálisan gondolkozva ugyanakkor belátható, hogy a méhészet problémáit nem az ide érkező ukrán import jelenti.

Hozzátette: jellemző, hogy azok a méhészek tiltakoznak most a legjobban, akik hordóban adják el a mézüket, döntően külföldön.

Mi történne, ha a franciák vagy olaszok is importstopot hoznának és így tiltakoznának az olcsó felvásárlási árak ellen? Hol adnánk, kinek adnánk el mi a mézünket?

Bross Péter szerint a méhészet gondjait jelenleg nem az ukrán import, hanem az árakat nagyban alakító Kína okozza.

Az elmúlt két évben több mint 80 százalékkal nőtt a kínai import az Unióban, közel 100 ezer tonna kínai méz jön be. Egyértelmű, hogy Kína alakítja az árakat, és a kínai hamis mézzel kellene valamit kezdeni - vélekedett az elnök.

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Új rendezvény a fenntarthatósági követelményeről és innovációs lehetőségekről!
AgroFood 2024
Országos jelentőségű rendezvény az élelmiszeripari vállalkozások számára!
Vállalati Energiamenedzsment 2024
Tudatos vállalati energiamenedzsment a hazai cégeknek!
Agrárium 2024
Jön a tavasz kiemelkedő agráripari konferenciája!