Feladják a harcot a magyar méhészek: már nem éri meg küzdeniük
Hiába emelkedtek a felvásárlási árak, egyre több magyar méhész gondolkodik arról, hogy végleg felhagy a tevékenységgel.
Hiába emelkedtek a felvásárlási árak, egyre több magyar méhész gondolkodik arról, hogy végleg felhagy a tevékenységgel.
Az elmúlt három évtized legrosszabb éve lehet az idei a méhészek számára Magyarországon.
Az elmúlt két-három évtized legrosszabb akácméztermését hozta az idei szezon Magyarországon.
A legpesszimistább forgatókönyvek szerint a magyar méhészek kétharmada végleg felhagyhat a tevékenységével.
A hársméz népszerűsítéséért indított kampányt az Agrárminisztérium, az AMC és az OMME.
A szaktárca szerint a kereskedők versenyképessége miatt volt szükség a döntésre, az OMME pedig azzal érvelt, hogy az ukrán méz nem okoz zavarokat a magyar piacon.
Kiváló minőségű mézet termelnek a magyar méhészek, mégsem kell a hazai fogyasztóknak.
Az ázsiai lódarazsat a napokban azonosították – elsősorban a méhészeknek kell aggódniuk, a lakosságra nem veszélyes az új faj.
Mintegy 2,8 milliárd forintnyi támogatásra pályázhatnak a magyar méhészek egy friss törvénytervezet alapján.
Idén nem csak a tavalyinál gyengébb mézterméssel, de az uniós piacokat elárasztó külföldi mézekkel is szembe kell nézniük a hazai termelőknek.
Nagy a tét, hiszen ha teljesen kipusztulnak a méhek, az visszafordíthatatlan következményeket jelenthet az emberiség számára.
Van bőven akácméz, mégis, alig van rá kereslet, se a felvásárlók, se a lakossági fogyasztók nem érdeklődnek iránta.
Aranyáron adják a méz kilóját a boltokban, a piacokon se olcsó, a méhészek azonban még nincsenek a pénzüknél.
Egyszerre kiváló és tragikus a helyzet mézfronton.
Új méhlegelőt avattak a Sió gyümölcslégyártó telephelyén.

Bár a télből még egészen jól jöttek ki a magyar méhészek, a mostani aszályos időszak számukra is egyre nagyobb problémát jelent.
Országszerte megkezdődtek a tavaszi trágyázási munkák a földeken, ami miatt több helyen átmeneti, intenzív szaghatásra kell számítani.
A nyári kapás növények a vetés óta alig vagy egyáltalán nem kaptak természetes öntözést, és az őszi vetésekre vonatkozóan is egyre többfelé tapasztalható aszály.
A külpiaci terjeszkedés ma már nem csupán lehetőség, hanem stratégiai irány a hazai agrár- és élelmiszeripari vállalkozások számára.
Lengyelországban a zöldség az idei szezonban komoly árnyomás alá került, amit egyrészt a vártnál nagyobb belföldi kínálat okozott.