Tele vannak ilyen mézzel a magyar boltok: durva, honnan jön
Válságba került a hazai mézpiac, sürgős megoldásra és uniós beavatkozásra van szükség.
Válságba került a hazai mézpiac, sürgős megoldásra és uniós beavatkozásra van szükség.
Eléggé lesújtó a magyar és az európai uniós a méhészek helyzete, és ez várhatóan a jövőben sem fog változni.
Hevesben indult el az idei Európai Mézes Reggeli Program, melyhez Magyarország 2014-ben csatlakozott.
A hársméz népszerűsítéséért indított kampányt az Agrárminisztérium, az AMC és az OMME.
Az olcsó, nem jó minőségű mézekkel a magyar termelők nem tudják felvenni a versenyt.
A tojás, a tej és a méz esetében is érdekes dolgok voltak megfigyelhetők Magyarországon.
A 15-30 ezer tonnás hazai méztermelés kétharmad része Nyugat-Európába kerül exportálásra.
Az előző évekhez képest drasztikusan csökkent a méz felvásárlási ára Magyarországon, ami nem tett jót a méhészeknek.
2004-ben került vissza az uniós piacra a kínai méz, azóta 100-150 ezer tonna közötti mennyiség kerül be az unióba.
A szaktárca szerint a kereskedők versenyképessége miatt volt szükség a döntésre, az OMME pedig azzal érvelt, hogy az ukrán méz nem okoz zavarokat a magyar piacon.
A Magyar Közlönyben megjelent rendelet szerint szabadon jöhet az ukrán méz, a Mézkiszerelők szerint az ukrán méz importtilalma eddig sem jelentett előnyt a méhészek számára.
A nyugati piacon egyre drágább a hagyományos méz, a méhekkel készített méz drága kézműves különlegességé válhat.
Magyar kezdeményezésre kötelező lesz százalékosan feltüntetni a mézek származását az EU-ban.
A méhészeti termékek igazi csodaszernek számítanak, számos jótékony hatással bírnak.
A tudatosabbá váló táplálkozás eredményeként az elmúlt tíz évben hazánkban is nőtt a mézfogyasztás.
A méz az egyik legtermészetesebb étel, amely naponta fogyasztva a leghatékonyabb.
Kiváló minőségű mézet termelnek a magyar méhészek, mégsem kell a hazai fogyasztóknak.

A csökkenő árak és növekvő termelési költségek miatt az orosz baromfitenyésztők jelentős része veszteségesen működik.
A kivitelezés tervezetten 2027. októberében zárul, lehetővé téve a térben és időben eltérő intenzitású, mozaikos legeltetést.
A Tisza évszázadokon át meghatározta az Alföld arculatát, vízgazdálkodását és ökológiai rendszerét.
Idén közel 4000 mintát vizsgált a Nébih laboratóriuma a szőlő aranyszínű sárgasága betegség (FD) felderítésére.
Görögországban az egyre inkább súlyosbodó munkaerőhiány veszélyezteti a mezőgazdaságot.