Olyan időjárás jön Magyarországon, amilyen ritkán van januárban
Bár január eleje szokott az év leghidegebb része lenni, idén télen ez az időszak sem hozott komoly fagyokat.
Bár január eleje szokott az év leghidegebb része lenni, idén télen ez az időszak sem hozott komoly fagyokat.
Az évet vizsgálva a FAO élelmiszerár-index 122,0 pontos átlaggal zárt, ami 2,1%-kal alacsonyabb a 2023-as évi átlagnál.
A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek kivitelének értéke az idei év első kilenc hónapjában átlépte a 10 milliárd eurót.
Kiváló minőségű, megfelelő mennyiségű kalászos vetőmag kerülhet a földbe tavasszal a VSZT adatai alapján.
A hazai ökológiai gazdálkodás jelenlegi 320 ezer hektáros területe 2027-re akár 500 ezer hektárra is bővülhet.
Éjszaka nyugat felől újabb csapadékzóna érkezik, melyből valahol havazásra, néhol pedig havas esőre is lehet számítani.
Az öntözéses gazdálkodás hazai helyzetéről Makai Szabolcsot, a Talentis Agro Zrt. vezérigazgatóját kérdeztük.
Egyelőre marad a csendes, őszi idő, de már látszik, mikor jöhet eső Magyarországon.
Miért kezeljük ősszel a kalászost?
A felkészült és tudatosan tervező szántóföldi növénytermesztők finanszírozása továbbra is érdekes a bankok számára.
Kalászosainkban a gyomok fejlődési zavart okoznak a víz és tápanyagok elvonása révén. Ennek elkerülésére az ősszel végzett gyomirtás ad lehetőséget.
Megjelent az Agro Napló legújabb lapszáma
2023 nyarán a Syngenta szakembergárdája létrehozta a „Minden Szem Számít” kalászos programját
A következő hetekben jönnie kell a csapadéknak a folytatáshoz, de ha így lesz, még akkor is sok kérdés nyitott marad.
A magyar kalászos gabonatermesztőknek már most meg kell tervezni az őszi gyomirtás technológiáját.
Gyomirtsunk okosan ősszel a kalászosokban!
Petőházi Tamás: újratervezés jön az agráriumban, amit eddig csináltunk, az nem folytatható tovább.
A jelentések szerint elegendő őszi kalászos vetőmag áll a gazdálkodók rendelkezésére.
A magyar szántóföldi növénytermesztés leggyakoribb eleme a kalászosok vetése, nem hiányozhat egyetlen vetésforgóból sem.

A szereplők szerint a magyar búza megítélése romlott az elmúlt években, és a hazai termés jelentős része ma már csak a kommersz kategóriában versenyképes a külpiacokon.
Az ENSZ 2026-ot a legelőknek és a pásztoroknak és az ő kiemelt szerepüknek dedikálja.
Az ÖMKi aktuális kísérleti eredményeik alátámasztják a csökkentett művelésen alapuló ökológiai mezőgazdaság előnyeit.
Csak az integrált, tudásalapú, helyspecifikus tápanyag-utánpótlás jelenthet valódi kiutat a piacot jellemző bizonytalanságból.
A magyarok nem lelkesednek a változásért és nincs igazi kapcsolat a kutatók és a gyakorlat között sem.