A diótermés mennyisége elmaradt a 2024. évi szinttől, és a hazai szükséglet kielégítéséhez importdió behozatala is szükségessé válik.
Míg a 2000-es években átlagosan 800 ezer tonna burgonyát takarítottak be Magyarországon, mára ez a mennyiség a negyedére csökkent.
A hazai haltermelők biztosítják a fogyasztók számára, hogy a karácsonyi asztalra kiváló minőségű hazai hal kerüljön.
Akár 6-8 forintos emelkedés is jöhet a üzemanyagárakban Magyarországon, megrohamozták a kutakat.
Egykor több száz hektáron virágzott a magyar gesztenyetermesztés, mára azonban alig kétszáznyolcvan hektárnyi ültetvény maradt az országban.
Új élősködő faj jelent meg Magyarországon: a japán szarvas-kullancslégy első hazai példányait azonosították.
Közel négyszázezer pályázatot támogatott, több mint 2942 milliárd forint uniós és hazai forrásból a Vidékfejlesztési Program.
Kifejlesztettek egy meteorológiai állomást, amely a pontosabb, adatalapú döntések meghozatalához járul hozzá.
A 2025-ös év első hat hónapjában az európai sertésvágások növekedést mutattak, azonban Magyarországon az export visszaesett.
Nyolc Közép-európai ország csemetetermelőinek képviselői találkoztak 2025. október 8-án Fertőszéplakon.
Változó árakon kapható a körte Magyarországon, érdemes lehet a piacokon vásárolni.
A Tej Terméktanács üdvözli, hogy megjelent a Magyar Élelmiszerkönyv Trappista sajtra vonatkozó fejezete.
Szombat óta a szélesebb nyilvánosság számára is elérhető a kétféle Budapest Magkeverék.
Szeptember végétől megkezdte a Magyar Államkincstár az Őshonos állatok in situ támogatásának pályázatára beérkezett kérelmek elbírálását.
Feszültség alakult ki, miután a halgazdálkodók számára megnyílt pályázati lehetőséget váratlanul módosították.
A nyerstej felvásárlási ára 2025 augusztusában az előző év azonos hónapjához képest 19 százalékos növekedést mutatott.
Magyarországnak meghatározó szerepe van az EU gombatermesztésben, Hollandia és Lengyelország mellett Magyarország látja el az EU gombapiacát.
2021 óta összesen 26 Hyalomma kullancsot azonosítottak itthon, amelyek a klímaváltozás következtében egyre inkább képesek megtelepedni hazánkban.
A kormány 3,8 milliárd forintot különített el az aranyszínű sárgaság ellen, amely jelenleg a legnagyobb veszélyt jelenti a hazai borászat számára.
Az Agro Napló legfrissebb számában számos érdekességgel és hírrel találkozhatnak az olvasók.
A szereplők szerint a magyar búza megítélése romlott az elmúlt években, és a hazai termés jelentős része ma már csak a kommersz kategóriában versenyképes a külpiacokon.
Az ENSZ 2026-ot a legelőknek és a pásztoroknak és az ő kiemelt szerepüknek dedikálja.
Az ÖMKi aktuális kísérleti eredményeik alátámasztják a csökkentett művelésen alapuló ökológiai mezőgazdaság előnyeit.
Csak az integrált, tudásalapú, helyspecifikus tápanyag-utánpótlás jelenthet valódi kiutat a piacot jellemző bizonytalanságból.
A magyarok nem lelkesednek a változásért és nincs igazi kapcsolat a kutatók és a gyakorlat között sem.
