Nagy a baj az erdőkben: tényleg eltűnhetnek ezek a fák Magyarországról?
Egyre nagyobb problémát jelent a klímaváltozás és a károsítók a Budai-hegység erdeiben.
Egyre nagyobb problémát jelent a klímaváltozás és a károsítók a Budai-hegység erdeiben.
Mutatjuk, mit kell tudni az erdőtelepítés megvalósítását követő adminisztratív teendőkről.
Az úgynevezett szója moratórium csak az őserdők védelmére vonatkozik, a másodlagos erdőkre nem.
A Kazincbarcikai Járásbíróság előkészítő ülésen hozott ítéletet a hat vádlott ügyében.
Itt van néhány párhuzam az erdők és a mezőgazdasági területek fával, faállománnyal való borítottsága között.
A vadgazdálkodás egyik alapvető célja, hogy a természetes élőhelyekhez alkalmazkodva biztosítsa a vadfajok fennmaradását és megfelelő életkörülményeit.
Általánosságban a gazdálkodás megkezdése előtt elengedhetetlen a terület talajtípusainak pontos ismerete.
A klímaváltozás és a megváltozott tájhasználat következtében egyre nagyobb kockázatot jelentenek az erdőtüzek.
A megszokottnál csapadékosabb, hűvösebb, páradús időjárás nemcsak az embereknek adott fellélegzést, hanem valóságos ajándék volt az erdők számára is.
Összehangolt válaszokra van szükség az erdőgazdálkodásban a klímaváltozás kihívásaira.
Az elmúlt napok kánikulája és a csapadékhiány jelentősen növelte az erdőtüzek kockázatát.
Por- és füstfelhő takarja be hazánkat
Az erdők fenntartható gazdálkodásának egyik alapvető eleme az erdőfelújítás és az erdőtelepítés.
Megjelent az országbesorolás az erdőirtásmentes termékekhez kapcsolódóan, íme, a részletek.
Május és június folyamán több mint 28 milliárd forint agrártámogatást fizet ki a Magyar Államkincstár az erdőgazdálkodóknak.
Az invazív fajok kiszoríthatják az őshonos növényeket, csökkenthetik a biodiverzitást, és átalakíthatják az élőhelyek szerkezetét.
Erdeink rekreációs szerepe az utóbbi időben felértékelődött, mutatja ezt az évente emelkedő látogatószám.
Új városierdő fejlesztés szolgálja a természet és a biodiverzitás megőrzését itthon.

A szereplők szerint a magyar búza megítélése romlott az elmúlt években, és a hazai termés jelentős része ma már csak a kommersz kategóriában versenyképes a külpiacokon.
Az ENSZ 2026-ot a legelőknek és a pásztoroknak és az ő kiemelt szerepüknek dedikálja.
Az ÖMKi aktuális kísérleti eredményeik alátámasztják a csökkentett művelésen alapuló ökológiai mezőgazdaság előnyeit.
Csak az integrált, tudásalapú, helyspecifikus tápanyag-utánpótlás jelenthet valódi kiutat a piacot jellemző bizonytalanságból.
A magyarok nem lelkesednek a változásért és nincs igazi kapcsolat a kutatók és a gyakorlat között sem.