A Budakeszi Vadaspark, a Pilisi Parkerdő és a Duna Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság 2021-től működik együtt a vadmacska védelme érdekében.
A klímaváltozás olyan gyorsan zajlik, hogy a növényvilág, benne az erdei fafajok, nem képesek lépést tartani vele.
Közeleg az erdészeti támogatási kérelem beadási időszaka Magyarországon, nem árt résen lenni.
Frontvonalban az erdők: szúinvázió, orkán erejű szél és erdőtűz is tépázza a fákat.
A világon mindenhol, így Magyarországon is visszaszorulóban vannak az erdők a megváltozott klíma miatt.
Február elején számos különleges folyamat indul be az erdei állatok életében, az egyik talán legismertebb a gímszarvasok agancshullatása.
Különleges erdészeti fejlesztést mutat be a 31. FeHoVa kiállításon az MBH Bank és a MEGOSZ.
A vadgazdálkodás pénzügyi mérlege a korábbi években nehézségekkel nézett szembe, ennek ellenére pozitív maradt, és 3,7 milliárd forinttal zárt.
Vadászok észlelték a medvét Ózd térségében, miközben éppen szóróanyagot helyeztek ki.
Tematikus oldal indult a Nébih weboldalán az erdőirtásmentes termékek felügyeletéről.
A cég szinte kizárólag belföldi piacra termel, olyan zöldségeket mint a zeller, cékla, hagyma és burgonya.
Milyen fejlesztéseket hajtott végre a Pilisi Parkerdő Zrt. a Péterhalmi-erdőben?
Ezek az erdő állam részére történő felajánlásáról, értékesítéséről, valamint az állam általi kisajátításáról fontos információk.
A helytakarékosság az összes kertészeti termesztési ágazatban kulcskérdés, kicsiben és nagyban is.
A gombagyűjtés szép és jó dolog, ugyanakkor nagyon fontos, hogyha nem vagyunk biztosak valamiben, forduljunk szakemberhez, mert könnyen meglehet a baj.
A rágcsálók ellen nem méreggel, hanem azok természetes ellenségeivel, a ragadozó madarakkal próbálnak védekezni a szakemberek.
Ezen a télen 180-200 ezer kistelepülésen élő család és nyugdíjas kap ingyenesen tüzelőt.
Napok óta a fagyos felhőrétegben ülnek hegységeink, melynek már látható eredménye van.
Tavasszal újabb 500 iskolában ismerkedhetnek meg a magyar erdőkkel az Erdő Program keretein belül.
A szereplők szerint a magyar búza megítélése romlott az elmúlt években, és a hazai termés jelentős része ma már csak a kommersz kategóriában versenyképes a külpiacokon.
Az ENSZ 2026-ot a legelőknek és a pásztoroknak és az ő kiemelt szerepüknek dedikálja.
Az ÖMKi aktuális kísérleti eredményeik alátámasztják a csökkentett művelésen alapuló ökológiai mezőgazdaság előnyeit.
Csak az integrált, tudásalapú, helyspecifikus tápanyag-utánpótlás jelenthet valódi kiutat a piacot jellemző bizonytalanságból.
A magyarok nem lelkesednek a változásért és nincs igazi kapcsolat a kutatók és a gyakorlat között sem.
