Sok gazdát érintő változás történt ezekkel a kifizetésekkel kapcsolatban
Módosították az „Agrár-erdészeti rendszerek telepítése, ápolása és fenntartása” című pályázati felhívást.
Módosították az „Agrár-erdészeti rendszerek telepítése, ápolása és fenntartása” című pályázati felhívást.
Módosították „Az erdőpotenciál abiotikus vagy biotikus károkozást követő helyreállítása” című felhívást
Itt a medvehagyma szezonja, de nagyon kell figyelni, hogy ne keverjük össze a mérgező májusi gyöngyvirággal vagy őszi kikericcsel!
Óriási összefogásra van szükség, több tízezer állatot kell menteni a magyar önkénteseknek.
A 12 ezer lakosú Üllőn egy szemétlerakóként működő, 1,3 hektáros, spontán fásítást alakított át a Pilisi Parkerdő multifunkciós városi erdővé.
A fejlett gazdaságú országok mezőgazdasági és erdészeti termékfogyasztása sokkal nagyobb biodiverzitás-veszteséget okoz külföldön, mint saját területükön.
Az élőhelyek pusztulása miatt 411 gombafaj áll a kihalás szélén, pedig nélkülük az ökoszisztémák fennmaradása is kérdéses lehet.
Az előző évhez hasonlóan 2024-ben is mérsékelten emelkedett a termőföld országos átlagára.
Az erdőtelepítés egy alternatív földhasználati mód, amely hosszú távon jövedelmező lehet, de alapos tervezést igényel.
Az EU átlaga 39 százalék, amihez képest Magyarország jelentősen elmarad a maga 22 százalékos értékével.
A KAP Stratégiai Terv keretében több mint 30 milliárd forint áll rendelkezésre az erdőgazdálkodáshoz kapcsolódó telephely- és technológiai fejlesztésekre.
Az Amazonas esőerdeje hatalmas erdőirtásnak volt kitéve, 2022-ig a teljes területének mintegy 26%-a tűnt el.
Természetjárás során bárki találkozhat a fák tövében megbúvó, mesevilágot idéző apró víztestekkel.
Széleskörű lakossági tájékoztatási programot indít a Parkerdő egy budapesti erdőért.
A korábbi költségvetési időszakhoz képest háromszor annyi, összesen mintegy 310 milliárd forintnyi forrást kapnak a magyar erdők.
Egy előrejelzés szerint 2050-re a pesti oldalon a zárt erdők eltűnhetnek, helyüket sztyeppszerű környezet veheti át.

A szereplők szerint a magyar búza megítélése romlott az elmúlt években, és a hazai termés jelentős része ma már csak a kommersz kategóriában versenyképes a külpiacokon.
Az ENSZ 2026-ot a legelőknek és a pásztoroknak és az ő kiemelt szerepüknek dedikálja.
Az ÖMKi aktuális kísérleti eredményeik alátámasztják a csökkentett művelésen alapuló ökológiai mezőgazdaság előnyeit.
Csak az integrált, tudásalapú, helyspecifikus tápanyag-utánpótlás jelenthet valódi kiutat a piacot jellemző bizonytalanságból.
A magyarok nem lelkesednek a változásért és nincs igazi kapcsolat a kutatók és a gyakorlat között sem.