Elfajult a farkashelyzet a szomszédban: egyre dühösebbek az emberek
A természetvédő szervezetek zéró kvótát követelnek a szlovákiai farkasvadászatra.
A természetvédő szervezetek zéró kvótát követelnek a szlovákiai farkasvadászatra.
A Pilisi Parkerdő is csatlakozott az európai kutatási programhoz, amely a klímaváltozás okozta kihívásokra keresi a hosszútávú válaszokat.
A Bereg térségében található Kőris-erdőben különleges vízpótlási műveletet hajtottak végre.
A vadon élő állatok képesek terjeszteni a háziállatok betegségeit, ugyanakkor a háziállatok járványai is átterjedhetnek a vadállományra.
A felelősségteljes előrelátás és a tervezés során olyan erdőket kell létrehozni, melyek túlélik a klímaváltozás negatív hatásait és valóban erdő lesz belőlük.
Jelentős jövedelmet hozhat a szarvasgomba-gyűjtés, de az illegális gyűjtők már az állományt veszélyeztetik.
Ausztrália északi részén felfedeztek egy eddig ismeretlen, hatalmas méretű botsáskafajt.
A magaslesek nem turisztikai célokat szolgálnak, hanem a vadászat és a vadmegfigyelés fontos eszközei.
A legtermészetesebb állapotban lévő erdőkben is folyamatosan jelen van az elhalás, amely hirtelen, illetve fokozatosan, lassú korhadás révén is bekövetkezhet.
A klímaváltozás és az arra való felkészülés nem csak az erdőkre, az erdőgazdálkodásra is kihat.
2025 nyarának közepén az Alföld nagy részén súlyos aszály sújtja az erdőket, télen országosan jelentős csapadékhiány alakult ki.
Nyilvánvalóvá vált, hogy a szakszerűen megtervezett és kivitelezett erdősávokban új élőhelyek jönnek létre.
A szakszerű vadgazdálkodás alapfeltétele a vadeltartó terület megfelelő kialakítása.
A WWF által is díjazott állami erdőgazdálkodók célja az erdők megőrzése, gyarapítása és megújítása.
Új pályázat segít a magyarországi erdőknek a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásban.
A klímaváltozás, az aszályos, forró nyarak, a szélsőséges csapadékeloszlás és a hőhullámok nemcsak az emberek, de az erdők életét is fenyegetik.

A szereplők szerint a magyar búza megítélése romlott az elmúlt években, és a hazai termés jelentős része ma már csak a kommersz kategóriában versenyképes a külpiacokon.
Az ENSZ 2026-ot a legelőknek és a pásztoroknak és az ő kiemelt szerepüknek dedikálja.
Az ÖMKi aktuális kísérleti eredményeik alátámasztják a csökkentett művelésen alapuló ökológiai mezőgazdaság előnyeit.
Csak az integrált, tudásalapú, helyspecifikus tápanyag-utánpótlás jelenthet valódi kiutat a piacot jellemző bizonytalanságból.
A magyarok nem lelkesednek a változásért és nincs igazi kapcsolat a kutatók és a gyakorlat között sem.