Az aszály és a csapadékhiány az állattartás minden szegmensét érinti, aminek hatására a legeltetési időszak drasztikusan lerövidült.
Az elmúlt időszak száraz és aszályos időszaka után a hét második felében végre megérkezik az eső Magyarországra.
Föld, ember, jövő – agrotechnológia mozgásban – V. rész
A következő napokban még a hőség fokozódására lehet számítani, vasárnap érkezik majd egy hidegfront.
Súlyos aszály és hőség pusztít Szerbia délkeleti hegyvidékén, ahol a vízhiány már az állatok életét is veszélyezteti.
Magas középhőmérséklet miatt egy megyére elsőfokú figyelmeztetést adott ki a HungaroMet.
A következő időszakban folytatódik a száraz, meleg, sőt a hét második felétől forró idő, csapadékra 8-10 napon belül nem számíthatunk.
A legfrissebb felmérések szerint minden idők leggyengébb almatermése várható idén Magyarországon.
Kánikula, légköri aszály és hőstressz vár a növényekre a szántókon a következő napokban.
Legalább 10 napig nyoma sem lesz az esőnek Magyarországon, pedig a növényeknek nagy szükségük lenne rá.
A parlagfű virágporára allergiásoknál hamarosan jelentkezhetnek az allergiás tünetek.
Egyes helyeken rövid idő alatt túl sok eső hullott, míg más térségek szinte teljesen kimaradtak.
Voltak olyan pontok, ahol semmi sem esett, de akadtak olyanok is, ahol akár egy-két havi átlagcsapadék hullott.
A megváltozott klimatikus adottságok mellett, változatlan formában nem termeszthetők eredményesen a bogyósok.
Az elmúlt egy hét csapadékhiányos időszaka nem kedvezett nyári kultúrnövényeink fejlődésének.
Az aszály számos térségben enyhült, több helyen teljesen meg is szűnt, ugyanakkor sok vidéken csupán átmeneti enyhülést hozott az eső.
Sajnos az Alföld és Budapest kimaradt, de északnyugaton néhol kiadós eső hullott.
Az ENSZ 2026-ot a legelőknek és a pásztoroknak és az ő kiemelt szerepüknek dedikálja.
Az ÖMKi aktuális kísérleti eredményeik alátámasztják a csökkentett művelésen alapuló ökológiai mezőgazdaság előnyeit.
Csak az integrált, tudásalapú, helyspecifikus tápanyag-utánpótlás jelenthet valódi kiutat a piacot jellemző bizonytalanságból.
A magyarok nem lelkesednek a változásért és nincs igazi kapcsolat a kutatók és a gyakorlat között sem.
Megalapozatlannak tartják az állattartók a felmerülő állatjóléti javaslatokat és még az sem biztos, hogy a fogyasztót érdekli a kérdés.
