Lesújtó hírek érkeztek a magyar mézről: színt vallottak a hazai méhészek
Az elmúlt három évtized legrosszabb éve lehet az idei a méhészek számára Magyarországon.
Az elmúlt három évtized legrosszabb éve lehet az idei a méhészek számára Magyarországon.
Idén is pusztító szárazságra és forróságra lehet számítani Magyarországon, fel kell készülni.
Újabb hat vármegyében lép életbe tűzgyújtási tilalom holnaptól Magyarországon, figyeljünk oda!
Idén a 2022-es rekord aszályos évvel futjuk a versenyt, nagy baj lehet Magyarországon.
Megdöbbentő térképeken látszik a napról napra tragikusabb kiszáradás - már az egész országot érinti a probléma.
Egyre súlyosabban sújtja az aszály a magyar szántóföldeket, ám komolyabb esőre továbbra sincs kilátás.
Csak rövid időre tér vissza a kánikula, aminek a hét második felében érkező front vet véget.
A repcetermés minősége múlik azon, hogy elegendő csapadékot kapnak-e a növények a következő időszakban.
Egyre fokozódik az aszályhelyzet Magyarországon, ráadásul a várt országos, áztató esők sem akarnak megérkezni.
Ha nem érkezik nagyobb mennyiségű csapadék a magyar földekre, annak komoly következményei lesznek a kukoricatermésre nézve.
Napos, száraz, meleg időjárás kedvez az érés fázisába lépett gabonáknak, a repcének és az érésben lévő gyümölcsöknek.
Nincs kilátás komolyabb csapadékra a következő napokban, tovább fokozódik az aszály a földeken.
Szántóföldi növényeink egyre jobban szenvednek, ez pedig a termésátlagokban is meg fog látszódni.
Bár a május utolsó dekádjában érkezett csapadék, ennek ellenére Magyarországon ismét egyre nagyobb területre terjed ki az aszály.
A mérések szerint a legtöbb csapadék az ország déli részeit és a Dunakanyart érte.
A legnagyobb gabonatermesztő régióban a tavaszi fagyok után most a magas hőmérséklet és a szárazság okoz problémát a földeken.
Az aszályos időszakok, az ellátási láncok sérülékenysége és a globális versenyhelyzet új válaszokat követelnek a hazai gazdálkodóktól.
Ha nem is töretlenül, de folyamatosan melegszik, és csapadékosabbra fordul a hazai időjárás.

Az ENSZ 2026-ot a legelőknek és a pásztoroknak és az ő kiemelt szerepüknek dedikálja.
Az ÖMKi aktuális kísérleti eredményeik alátámasztják a csökkentett művelésen alapuló ökológiai mezőgazdaság előnyeit.
Csak az integrált, tudásalapú, helyspecifikus tápanyag-utánpótlás jelenthet valódi kiutat a piacot jellemző bizonytalanságból.
A magyarok nem lelkesednek a változásért és nincs igazi kapcsolat a kutatók és a gyakorlat között sem.
Megalapozatlannak tartják az állattartók a felmerülő állatjóléti javaslatokat és még az sem biztos, hogy a fogyasztót érdekli a kérdés.