A kedvezőbb időjárási körülmények jót tettek a magyar vöröshagyma-termésnek, annak ellenére, hogy a csapadékhiány továbbra is fennáll.
Az elmúlt napok esőzései szinte mindenhol átnedvesítették legalább a talaj felső rétegét.
AM: a kormány célja, hogy Magyarország erdői gyarapodjanak
Az elmúlt évek tapasztalatai világosan mutatják, hogy a klímaváltozás gyökeresen alakítja át a magyar mezőgazdaság mindennapjait.
A következő egy hétben összesen 5-15 mm csapadék valószínű, ami segíthet mérsékelni az aszályt az eddig szárazabb területeken is.
Az Alpokalja és a Bakony tarolt a csapadékkal, helyenként a szeptember havi átlag fele, 2/3-a is leesett.
Sokfelé az augusztus sem bővelkedett csapadékban, valamint az elmúlt hónap is melegebb volt a 30 éves átlaghoz képest.
Az Alföld keleti részén helyenként alig esett, vagy egyáltalán nem hullott csapadék, az orszég többi részén azonban már nem ez volt a helyzet.
Minden évben százmilliárdos a kár, gyökeres változásokra van szükség a mezőgazdaságban.
A Dunántúlon nagy területen megszűnt a mezőgazdasági aszály, és a következő napokban további esők várhatók.
Bár a minőség jónak mondható, a termelői árak nem emelkedtek, ami kihívás elé állítja a gazdálkodókat.
Rendkívüli időjárási ingadozások várhatók Magyarországon, erre fel kell készülni.
A klímamodellek szerint a következő évtizedekben általánosságban szárazabb nyarak várhatnak ránk, amelynek számos negatív következménye lehet.
A szakértők szerint fel kell készülni arra, hogy Magyarország lassan mediterránabb jellegű térséggé válik.
Augusztus 20-án Makónál a Maros vízállása is rekordalacsony szintre, -120 centiméterre süllyedt.
Súlyos aszály sújtja Törökországot, Szerbiát és Magyarországot, ami jelentősen veszélyezteti a mezőgazdasági termelést és az energiaellátást.
Az időjárás ma már nem egy távoli, elméleti kockázat, hanem napi realitás a magyar mezőgazdaságban.
Az ENSZ 2026-ot a legelőknek és a pásztoroknak és az ő kiemelt szerepüknek dedikálja.
Az ÖMKi aktuális kísérleti eredményeik alátámasztják a csökkentett művelésen alapuló ökológiai mezőgazdaság előnyeit.
Csak az integrált, tudásalapú, helyspecifikus tápanyag-utánpótlás jelenthet valódi kiutat a piacot jellemző bizonytalanságból.
A magyarok nem lelkesednek a változásért és nincs igazi kapcsolat a kutatók és a gyakorlat között sem.
Megalapozatlannak tartják az állattartók a felmerülő állatjóléti javaslatokat és még az sem biztos, hogy a fogyasztót érdekli a kérdés.
