2019. szeptember 14. 13:00
Bizarr történet: emberfejű borjú született egy aprócska faluban
Az állatorvosok sem tudják, mi okozhatta a genetikai mutációt.
2026. április 28. kedd Valéria
Az állatorvosok sem tudják, mi okozhatta a genetikai mutációt.
Ki ne akarná csökkenteni a takarmányozási költségeket?
Brit kutatók publikálták kutatási eredményeiket.
Nem választják el azonnal az anyaállatoktól a borjakat.
2100 tehenészet hazudott az állatállományról.
Több mint 50 millió forintárt kelt el a legdrágább brit tenyészállat.
Az ellések lefolyása, az újszülöttek egészségi állapota kritikus faktor az állattenyésztés valamennyi ágazata esetében. Az unipara (általában egyet e...
Nyomoz a rendőrség a Zala megyei eset miatt.
Szakmai előadásokkal egybekötött partnertalálkozóra került sor 2015. április 9-én a 25 éves Déli-Farm Kft. - Állattartás-technológiai áruházánál.
Padlót fogna a marhapiac, ha nem oldanák fel a korlátozásokat.
I. Állat-egészségügy télen A húsmarha tenyésztés célja az évenkénti egy, biológiailag érett, egészséges borjú megszületése és felnevelése (100 tehén...
Az extenzív húsmarhatartás eredményességének elõfeltétele a jó minõségû, lehetõleg nagy súlyban választott borjak, másrészt a költségtakarékos termelé...
Bár a borjaknál és szarvasmarhánál történõ mannán-oligoszacharid (MOS) felhasználást értékelõ adatok mennyisége egyelõre még nem elegendõ ahhoz, hogy...
Az etológia (viselkedéstan) a biológiai tudományokhoz tartozik, így az állattenyésztés is foglalkozik vele.
A feltett kérdésre az állattenyésztõ társadalom többsége valószínûleg határozottan rávágná: „Igen, de ennek megvitatásával nem is érdemes az idõt fecs...
Miután a szarvasmarha egyet ellõ állat, nagyon fontos, hogy a megszületett utódokból mind több szakszerûen felnevelt tenyészállat, a hízóanyagból pedi...
Célunk, egészséges, fertõzõ betegségektõl mentes állatok felnevelése, amelyek a késõbbi életkorban (a hasznosítási iránynak megfelelõen) genetikailag...
Indul a fészkelő erdei fülesbaglyok országos lakossági felmérése Magyarországon.
Bár a télből még egészen jól jöttek ki a magyar méhészek, a mostani aszályos időszak számukra is egyre nagyobb problémát jelent.
Országszerte megkezdődtek a tavaszi trágyázási munkák a földeken, ami miatt több helyen átmeneti, intenzív szaghatásra kell számítani.
A nyári kapás növények a vetés óta alig vagy egyáltalán nem kaptak természetes öntözést, és az őszi vetésekre vonatkozóan is egyre többfelé tapasztalható aszály.
A külpiaci terjeszkedés ma már nem csupán lehetőség, hanem stratégiai irány a hazai agrár- és élelmiszeripari vállalkozások számára.
