Immunitás
Furcsán hangzik, de az eredményes borjúnevelés alapfeltétele, hogy a született borjak minél nagyobb hányada életben maradjon. Ebben az egyik legfontosabb szerepe a környezetben található kórokozókkal szembeni ellenálló-képességnek, idegen szóval az immunitásnak van. A borjak inaktív immunrendszerrel jönnek a világra, immunrendszerük csak 40 napos kort követően kezd kifejlődni, saját immunglobulinokkal csak 60 napos kor után rendelkeznek. Ezalatt az idő alatt a védelmet a kolosztrummal felvett különböző anyai immunglobulinok biztosítják (IgG, IgA, IgM). A vérplazma immunglobulin koncentrációja szorosan összefügg a borjak túlélési esélyével (l. ábra).
1 ábra: A vérplazma IgG koncentrációja a születést követő 48 órában, és a borjak túlélési esélye a következő három hétben
Az 1. ábráról leolvasható, hogy az ellést követő 48 óra után a plazma IgG tartalmának 10mg/ml fölött kell lenni, hogy a borjak túlélési esélye a harmadik hét végén kb. 97 %-os lehessen. Figyelembe véve azt a tényt, hogy a kolosztrum immunglobulin tartalma az ellés után rohamosan csökken és az immunglobulinok felszívódása óráról órára romlik, az újszülött borjúval életének első négy órájában legalább 2 liter, az ezt követő 12 órában újabb 2 liter kolosztrumot kell felvetetni. A kolosztrum itatása az első három napban szükséges, melynek során nagyon lényeges, hogy a borjú lehetőleg az anyja kolosztrumát kapja. Azokra az esetekre, amikor az újszülött borjú valamilyen oknál fogva (elhullás, tőgygyulladás, stb.) nem tudja az anyja kolosztrumát inni, célszerû más telepi tehenek első fejésből származó kolosztrumát egyliteres „csomagonként” lefagyasztani és szükség esetén felhasználni.
Emésztési és takarmányozási sajátosságok
Az újszülött borjak emésztőrendszere lényegesen különbözik a kifejlett kérődzőkétől. Más az előgyomrok egymáshoz való aránya, azok befogadó képessége és a felvett takarmányok emésztéséért felelős emésztőenzimek termelése is különbözik (2. táblázat).
2. táblázat
A 2. táblázatból látható, hogy az újszülött borjak elsősorban tejfehérjét, tejcukrot és zsírt képesek emészteni, a többi szénhidrát és fehérje emésztésük a fejlődés során fokozatosan alakul ki. Ezeket a változásokat a borjak takarmányozása során is nyomon kell követni, melyet egy mindenki számára egyszerûen megérthető gazdaságossági számítással együtt mutatunk be.
A 1. táblázat 0-180 napos korig 1 borjú felneveléséhez felhasznált takarmányok mennyiségét és költségét tartalmazza.
1. táblázat
A fenti értékeket az AGROKOMPLEX C. S. RT. által gyártott és forgalmazott termékekre kalkuláltuk. A számokból jól látható, hogy a tejpótló és a Borjú Szuperstarter táp költsége, az összes költség kevesebb, mint felét jelenti (9825 Ft). Egy gyengébb minőségû és egyben olcsóbb tejpótló és borjú starter táp felhasználásakor a tejpótló itatás ideje hosszabb, ezáltal a felhasznált tejpótló mennyisége növekszik.
Például: 60-65 napos tejpótló itatás esetén 40 kg Tejpótló x 230 Ft/kg = 9200 Ft
35 kg Borjú Starter x 55 Ft/kg = 1925 Ft
11.125 Ft/borjú
9.825 Ft - 11.125 Ft = -1300 Ft
Az AGROKOMPLEX C. S. RT. által javasolt borjúnevelési technológia megváltoztatása a fenti példa esetén nem megtakarítást, hanem 1300 Ft-os többletköltséget jelent borjanként, ráadásul a borjak fejlődési üteme gyengébb lesz, esetleg kockáztathatjuk azok egészségi állapotát.
Elek Péter
szarvasmarha termékmenedzser
