Bemutatjuk a Debreceni Egyetem Precíziós mezőgazdasági szakmérnöki képzését, valamint beszámoljunk az ottani, a helyspecifikus gazdálkodást támogató agrárdigitalizációs és adatalapú megoldásokról.
Az adatalapú állattenyésztés technológiáját néztük meg részletesebben egy robotizált tejtermelő gazdaság működésénél.
A hozammérés, valamint a betakarítás adatait figyelembe vevő és felhasználó gazdálkodás gyakorlatról írunk.
A térinformatikai tudás mélyebb rétegeinek gyakorlati alkalmazását részletezzük.
Az adatalapú döntéshozatalról, a helyspecifikus megoldások bevezetésének első évéről, a kapcsolatok és a szakképzés fontosságáról beszéltünk Narancsík János precíziós mezőgazdasági szakmérnökkel.
Egyre népszerűbbek a bioélelmiszerek az Európai Unióban.
Az adatintegráció, a vállalatirányítás és a döntéselőkészítés szerepéről és hasznosságáról beszélgettünk
Kiderült, hol fogyasztják a legtöbb kávét a világon.
Folyamatosan nő az ökológiai állattartás népszerűsége.
Ideje felkészülni a gyakori, extrém hideg időjárásra?
A vízgazdálkodás, a talajelőkészítés, valamint a forgatásos és a forgatás nélküli talajművelés jelentőségéről beszélgettün.
A cikksorozatunk hetedik részében a betakarításkor végzett adatgyűjtésről, valamint a pontos hozammérés fontosságáról beszélgettünk.
Az éghajlatváltozás és következményeinek (pl. hőstressz) vizsgálata jelenleg a növénytermesztési, állattenyésztési és takarmányozási kutatások egyik k...
Nem akkora újdonság a műholdadatok felhasználása a mezőgazdasági szektorban, mint sokan gondolnák. Egyes szervezetek már a NASA 1972-ben indult Landsa...
Havi cikksorozatunk hatodik részében a műholdas távérzékelés és a térinformatika gyakorlati fontosságát mutatjuk be.
Havonta jelentkező cikksorozatunk ötödik részében a távérzékelés és a monitoring fontosságát emeltük ki a mezőgazdasági gyakorlat szempontjából.
Ez nemcsak az emberiségnek lenne nagy lépés.
2021 februárjától új cikksorozatot az Agro Napló. A cél a gazdák tájékoztatása az agrárdigitalizáció, az adatalapú mezőgazdaság kérdéseiről és újdonságairól.
A szereplők szerint a magyar búza megítélése romlott az elmúlt években, és a hazai termés jelentős része ma már csak a kommersz kategóriában versenyképes a külpiacokon.
Az ENSZ 2026-ot a legelőknek és a pásztoroknak és az ő kiemelt szerepüknek dedikálja.
Az ÖMKi aktuális kísérleti eredményeik alátámasztják a csökkentett művelésen alapuló ökológiai mezőgazdaság előnyeit.
Csak az integrált, tudásalapú, helyspecifikus tápanyag-utánpótlás jelenthet valódi kiutat a piacot jellemző bizonytalanságból.
A magyarok nem lelkesednek a változásért és nincs igazi kapcsolat a kutatók és a gyakorlat között sem.
