Hiába publikáltak kedvező ipari termelés statisztikákat Németország mellett több periféria ország esetén is – az olasz és spanyol adat is jobb lett a vártnál, mindkét ország ipari termelése emelkedett decemberhez képest –, a gyenge francia (valamint holland és finn) adat a teljes eurózóna teljesítményét visszarántotta, így a térség egészét tekintve a decemberi csökkenés után januárban tovább esett az ipari termelés, újra rávilágítva ezzel az eurózóna növekedésének törékenységére, valamint a tagországok nagyon eltérő teljesítményére.

Ezzel együtt, ha az energiatermelésben bekövetkezett jelentős mértékű visszaesést – amit a szokatlanul meleg tél magyarázhat – kiszűrjük, már kedvezőbb képet kapunk, ami szerint az alapfolyamatok bár csak kismértékű, de emelkedést mutatnak.

A különböző beszerzési menedzserindexek, amikből a közeljövőben mutatott teljesítményre lehet következtetni, szintén azt jelzik, hogy enyhén emelkedő pályán lehet az eurózóna gazdasága. 

A fenti ipari termelés adatok még nem álltak az Európai Központi Bank rendelkezésére legutóbbi ülésekor, ahol amellett, hogy megerősítették, hogy készen állnak bevetni minden rendelkezésükre álló eszközt amennyiben a helyzet úgy kívánja, továbbra sem döntöttek határozott intézkedésekről. A legutóbbi statisztikák (mind a már említett ipari termelés, mind a továbbra is jelentősen a céltól elmaradó infláció) azonban tovább növelik a nyomást, csakúgy, mint az egyre erősebb euró.

Az amerikai adatok egy része továbbra is elmaradt a korábban megszokottól a mostoha időjárás következtében, azonban több fontos statisztika esetén is megfigyelhető volt már a visszapattanás. Ezek közül a leglényegesebb a vártnál jobb munkaerő-piaci statisztika volt, ami megerősíthette a Fedet, hogy az eredeti menetrend szerint folytassa az eszközvásárlási program kivezetését, és 2014 végére teljesen szüntesse meg a pénzpumpát.

Az egyik fő kérdés, hogy a pénzpumpa megszüntetését követően hogyan alakulhat az irányadó kamat, mikor következhet az első kamatemelés. Elég határozott jelzést adtak ezzel kapcsolatban a márciusi ülésen, az új elnök úgy fogalmazott, hogy az eszközvásárlási program kivezetését követően még legalább fél évig nem kerül majd sor kamatemelésre és a fél év letelte után is gondosan mérlegelik majd a gazdaság állapotát, mielőtt kamatemelésről döntenének. Vagyis a jelenlegi információk alapján leghamarabb 2015 közepe környékén változhat az alapkamat mértéke.

Megemelték viszont a jövő év végére vonatkozó kamatvárakozásokat, 0,5%-ról 0,75%-ra, míg a 2016 végére vonatkozókat 1,75%-ról 2,25%-ra módosították. Vagyis míg az eurózónában az elemzők többsége valamiféle monetáris lazításra számít idén, addig a tengerentúlon már a szigorodó monetáris politika menetrendjét találgatják.