Rágcsálók is terjeszthetik a vírust: így lehet védekezni a járványkitörés ellen
A ragadós száj- és körömfájás vírusának vektorai lehetnek a szőr, a toll, de akár az ici-pici lábak is.
A ragadós száj- és körömfájás vírusának vektorai lehetnek a szőr, a toll, de akár az ici-pici lábak is.
Az állategészségügyi előírásokat mindenkinek szigorúan be kell tartania az országos főállatorvos szerint.
Az Országos Magyar Vadászkamara felkérte a vadászokat a ragadós száj- és körömfájás tüneteinek megfigyelésére a vadállományban.
A hazánkban megjelent, rendkívül fertőző ragadós száj- és körömfájás vírus az érintett gazdálkodóknál súlyos károkkal jár.
Cél a termelési kiesés miatti terhek megkönnyítése és az állattartó telepeken dolgozók munkahelyeinek megőrzése.
Szlovákiában a fertőzött telephelyek 3 kilométeres körzetében a háztáji állatokat is le kell ölni, ami jelentős ellenállást vált ki a gazdák körében.
Rendkívüli intézkedéseket hoztak Szlovákiában a múlt pénteken felbukkant ragadós száj- és körömfájás miatt.
Új szenzorrendszer segíthet az állattartóknak pontosabban észlelni a betegségeket.
Új intézkedések a ragadós száj- és körömfájás elleni védekezésben: több vármegyében feloldották a korlátozásokat.
Az ivartalanítás az egyetlen megoldás a kóbormacska-kolóniák felszámolására Magyarországon is.
Az biztos, hogy a járványhelyzet felszámolása hosszú folyamat lesz Magyarországon.
A ragadós száj- és körömfájás egy rendkívül fertőző vírusos betegség, amely a párosujjú patás állatokat érinti.
A döntés okát nem részletezték, csupán annyit közöltek, hogy elővigyázatossági intézkedésről van szó.
A gazdaságirányítók 60%-a 55 évesnél idősebb, a fiatalabb, 35 év alatti gazdaságirányítók aránya csökkent, és 2023-ban mindössze 4,9%-ot tett ki.
Tenyész- és tömőkacsa telepen is madárinfluenza jelenlétét igazolta a Nébih laboratóriuma.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara kezdeményezésére, az Agrárminisztérium és a Nébih bevonásával szakmai egyeztetésre került sor.
Az állattartók számára az ENAR adategyeztetés 2025-ben már a sertéstartókra is vonatkozik.
A gyenge minőségű széna nem tartalmazza az állat számára szükséges összetevőket, így az állat egyre többet és többet próbál enni belőle.

Az ENSZ 2026-ot a legelőknek és a pásztoroknak és az ő kiemelt szerepüknek dedikálja.
Az ÖMKi aktuális kísérleti eredményeik alátámasztják a csökkentett művelésen alapuló ökológiai mezőgazdaság előnyeit.
Csak az integrált, tudásalapú, helyspecifikus tápanyag-utánpótlás jelenthet valódi kiutat a piacot jellemző bizonytalanságból.
A magyarok nem lelkesednek a változásért és nincs igazi kapcsolat a kutatók és a gyakorlat között sem.
Megalapozatlannak tartják az állattartók a felmerülő állatjóléti javaslatokat és még az sem biztos, hogy a fogyasztót érdekli a kérdés.