Döntött a minisztérium: milliárdokat kapnak az állattartók
A most bejelentett támogatás kiemelt célja a hazai állattartó gazdaságok megújítása.
A most bejelentett támogatás kiemelt célja a hazai állattartó gazdaságok megújítása.
Komplex támogatási program segíti a ragadós száj- és körömfájás sújtotta állattartó telepeket.
A juh- és kecskehimlő rendszeresen megjelenik egyes európai országokban, júniusban Romániában azonosították.
A háziállatokat is hőguta fenyegeti, ezért kiemelten fontos, hogy a nagy melegben külön odafigyeljünk rájuk!
Megjelent az agrárminiszter rendelete a madárinfluenza megelőzése érdekében a víziszárnyas ágazatnak nyújtott csekély összegű támogatásról.
Óriási gondot okoznak az állatbetegségek itthon, segíteni kell a termelőknek ott, ahol csak lehet.
Az adiabatikus hűtés egy modern, fenntartható és költséghatékony megoldás a hőstressz mérséklésére.
Közel 220 milliárd forintos finanszírozási programcsomagot indít az MFB az állattartó vállalkozásoknak.
Ha nincs újabb kitörés, akkor a hétvégétől az rszkf vírus múlt idő lesz Magyarországon.
Március óta terjed a ragadós száj- és körömfájás a Győr-Moson-Sopron vármegyei szarvasmarha állományok között.
Korlátozni kell a telepre belépők körét, minden járművet alaposan fertőtleníteni kell.
Új elemekkel bővült a kereskedelmi célú álltartó telepekre belépők kötelező nyilvántartása.
A biztonság érdekében addig is vadriasztókat telepítettek, katonai jelenléttel biztosítják a területet.
Rábapordányban is megjelenhetett a ragadós száj- és körömfájás, több állaton észlelték a betegség tüneteit, de a végleges diagnózisra még várni kell.
Az összevásárolt élő állatok ünnepek után legtöbbször unott terhek maradnak és sokan meg is szabadulnak tőlük.
Nagy Istvánn kiemelte, hogy továbbra sincs RSZKF kitörés és eredményes a védekezés.
Magyarországon négy szarvasmarha telepen azonosított a Nébih ragadós száj- és körömfájás vírussal fertőzött állatokat.

Az ENSZ 2026-ot a legelőknek és a pásztoroknak és az ő kiemelt szerepüknek dedikálja.
Az ÖMKi aktuális kísérleti eredményeik alátámasztják a csökkentett művelésen alapuló ökológiai mezőgazdaság előnyeit.
Csak az integrált, tudásalapú, helyspecifikus tápanyag-utánpótlás jelenthet valódi kiutat a piacot jellemző bizonytalanságból.
A magyarok nem lelkesednek a változásért és nincs igazi kapcsolat a kutatók és a gyakorlat között sem.
Megalapozatlannak tartják az állattartók a felmerülő állatjóléti javaslatokat és még az sem biztos, hogy a fogyasztót érdekli a kérdés.