Az állattartó telepek látogatása során gyakran találkozni régi konstrukciójú épületekkel. Elsősorban nem is a technológiára gondolok, hanem az istállók belső felületeinek állapotára. Számos helyen fából készült karámrendszert, omladozó vakolatot, akár nádból készült mennyezetborítást is látni. Ezekre a felületekre a nevelés során elsősorban szerves szennyeződések (pl. trágya, takarmánypor) tapadnak, melyeket nem elég az állatok elszállítását követően kizárólag vízzel lemosni. Ha kizárólag vízzel áztatják vagy mossák az istálló felületeit és technológiai elemeit, akkor a kórokozók nagy részét a makacs szennyeződések befedik, így a fertőtlenítőszer nem tud elég hatékony lenni. Amikor az állatállomány elszállításra kerül az istállókból és a telepről, az állattartó egységből első lépésben a trágyát távolítják el, majd a felületeket nagynyomású mosóberendezéssel (főként hideg vízzel) mossák a szennyeződések eltávolítása érdekében. A felületekre tapadt szerves szennyeződést azonban a víz erejével egymagában nem lehetséges maradéktalanul eltávolítani. Ennek oka, hogy a tisztítás foka több tényező szinergikus hatásán múlik: hőmérséklet, vízmennyiség, vízminőség, nyomás, kémhatás, vegyszer koncentráció. Az említett elemek közül általában csak a nyomás áll rendelkezésre lévén, hogy többnyire nagynyomású mosóberendezést használnak a telepek. Amennyiben kizárólag vízzel tisztítunk, a felületekre juttatott vízcseppek a felületi feszültség miatt nem fedik be a teljes felületet, a vízcseppek alatt száraz területek maradnak. A (hideg) víz nem oldja fel maradéktalanul a zsírt és fehérjét tartalmazó lerakódásokat. Gondoljunk csak arra az egyszerű példára, hogy az otthoni edényeket sem tudjuk megszabadítani a zsírtól, olajtól pusztán hideg vízzel. Annak érdekében, hogy ne csak optikailag tiszta felületet kapjunk, a szennyeződés típusának megfelelő vegyszert (szerves szennyeződés eltávolítására lúgos, szervetlen szennyeződés eltávolítására pedig savas kémhatású terméket) kell használnunk. A modern, kiváló hatásfokú detergensekben található felületaktív anyagok csökkentik a folyadékok felületi feszültségét, így a teljes felület elérhetővé válik a vegyszer számára, mert a vízcseppek ellapulnak, így kiválóan nedvesítenek, valamint elősegítik a zsíradékok és a víz keveredését emulzióképzéssel. Amíg az újonnan létesülő vagy teljes teleprekonstrukción átesett telepek istállóiban hézagmentes, könnyebben tisztítható felületekkel találkozni, addig a már korábban említett régi épületekben egész „komoly kihívást” jelent a szennyeződések mechanikai és tisztítószeres eltávolítása.
A fából készült épületrészek tisztításához olyan tisztítószerre van szükség, amely nem csupán a felületeken képez habot, hanem a porózus felületekbe is behatol, ezért a jó penetráló képesség alapvető elvárás a modern tisztítószerekkel szemben. A vízlágyító és puffer anyagaiknak köszönhetően a kémhatásuk stabil, így növelve a hatékonyságot. A tisztítószerek kijuttatását hab formájában kell elvégezni, mellyel a kontaktidő jelentősen növelhető, valamint jól látható a már habosított felületrész, így a munkaidő is lerövidül. A tisztítandó felületet alaposan be kell fedni a habbal, de nem szabad túl vastag habot képezni, mert a vegyszer a gravitáció miatt gyorsabban lecsúszhat a felületről, így nem lesz elég ideje arra, hogy kifejtse hatását. Ügyelni kell arra, hogy a hatóidő (kb. 30 perc) letelte után a tisztítószert alaposan le kell mosni. Annak érdekében, hogy a nagynyomású mosóberendezés lándzsájára szerelt habosító pisztolyba ne száradjon bele vegyszer, az alkalmazást követően a fejet tiszta vízzel alaposan át kell öblíteni. A legcélszerűbb külső vegyszertartállyal szerelt habosító fejet alkalmazni, mely a lándzsa végére szerelt habosító fejhez csatlakoztatva és a koncentrációállító csavarral a kívánt töménységet beállítva egyszerűvé teszi a kijuttatást.
A kiváló minőségű lúgos tisztító vegyszer alkalmazása a szervizperiódusok alkalmával ma már egyáltalán nem luxus. A célnak megfelelő tisztítószer használatával időt, munkaerőt, vizet és energiát, egyszóval pénzt takaríthatunk meg, ami az állattartás jelenlegi jövedelmezőségi viszonyai mellett nem elhanyagolható kérdés. Használatukkal nem csupán optikailag tiszta felület kapható, hanem az épületekben lévő mikroorganizmusok kb. 80%-a is eltávolítható, illetve biztosítható, hogy a felületek száradását követően a széles hatásspektrumú fertőtlenítőszer a gyártó által javasolt alacsony koncentrációban is maradéktalanul kifejthesse hatását. Az ajánlott töménységben és a használatra vonatkozó utasítások betartásával a modern tisztító vegyszerek használata rendkívül biztonságos, nem károsítják sem a technológia berendezéseket, sem pedig a felületeket. Természetesen mivel a tömény tisztítószerek erős lúgok vagy savak, ezért az előkészületek és a munkavégzés során a munkabiztonságra vonatkozó előírásokat is maradéktalanul be kell tartani (pl. egyéni védőfelszerelések használata). A tisztítószerek kiválasztása során a környezetvédelemre is kiemelt figyelmet kell fordítani, ezért lehetőleg olyan vegyszert kell alkalmazni, melynek munkaoldata a környezetbe jutva gyorsan elbomlik. A vegyszer koncentrációját pontosan be kell állítani a gazdaságosság érdekében.
A vegyszeres tisztítást követő fertőtlenítést csak a már száraz felületeken lehet elkezdeni, így a fertőtlenítőszer felhígulásától nem kell tartani, csak így garantálható a széles hatásspektrumú fertőtlenítőszer hatása.
Litz Tamás
HAT-AGRO Higiénia Kft.
A cikk szerzője: Litz Tamás
