A kertészeti kultúrák termesztésének szabályozása az EU csatlakozást követõen (x)
Az Európai Uniós csatlakozás a magyar zöldség-gyümölcs ágazat számára nagy kihívást jelent, de egyben olyan gazdasági lehetõségeket nyit meg, ami megf...
Az Európai Uniós csatlakozás a magyar zöldség-gyümölcs ágazat számára nagy kihívást jelent, de egyben olyan gazdasági lehetõségeket nyit meg, ami megf...
Az agrobiocönózisok jellemzõ sajátossága, hogy növény és állatfajokban szegényebbek a természetes biocönózisoknál. Ebbõl is következik, hogy kevésbé s...
A világ olajosmag termelése az elmúlt idõszakban 220-270 millió tonna körüli mennyiség, amelybõl szója 55%, a gyapot 12,7%, földi mogyoró 10,0%, napra...
Változnak az idõk. Érzékelhetõen a klíma. Ezzel ellentétben tulajdonságaikban állandósultak és ezért többnyire nem változnak az egyes növényfajták.
Egy-egy növényfaj termeszthetõségét alapvetõen a termõterület éghajlati és talajtani körülményei határozzák meg. Az elõbbi feltételek közül a fajválas...
A talajmûvelés célja a termesztendõ kultúrnövény számára kedvezõ talajállapot kialakítása a lehetõ legkevesebb menetszámmal. Az elmúlt években a hazán...
A növénytermesztésben a talajnak, mint megújuló természeti erõforrásnak, kiemelt jelentõsége van. A talaj vízgazdálkodása a talaj termékenységének ala...
Ez a kártevõ jó példája annak, hogy egy korábban csak alkalmanként és fõleg a déli országrészben fellépõ károsító részben idõjárásunk melegedése részb...
Az Agrár és Vidékfejlesztési Operatív Program a Nemzeti Fejlesztési Terv része, segítségével érhetik el a magyar termelõk a Strukturális Alapok támoga...
A nyolcvanas évek elején nagy számban megjelenõ iparszerû állattartó telepek a korszerû nyugati elveket követve, az élõmunka igény csökkentését is sze...

Az ENSZ 2026-ot a legelőknek és a pásztoroknak és az ő kiemelt szerepüknek dedikálja.
Az ÖMKi aktuális kísérleti eredményeik alátámasztják a csökkentett művelésen alapuló ökológiai mezőgazdaság előnyeit.
Csak az integrált, tudásalapú, helyspecifikus tápanyag-utánpótlás jelenthet valódi kiutat a piacot jellemző bizonytalanságból.
A magyarok nem lelkesednek a változásért és nincs igazi kapcsolat a kutatók és a gyakorlat között sem.
Megalapozatlannak tartják az állattartók a felmerülő állatjóléti javaslatokat és még az sem biztos, hogy a fogyasztót érdekli a kérdés.